ABC-s HANGOK (VIOLINKULCSBAN)
HANGKÖZÖK
(A pirossal bekeretezett hangok a kis szekundokat jelölik, a hangok alatt megjelenő betűk - d r m f s l t - pedig a szolmizációs elnevezésüket C-dúr szerint, vagyis C=dó)
Két egymás után vagy egyszerre megszólaló hang távolságát nevezzük hangköznek. Elnevezésük latin eredetű: prím, szekund, terc, kvart, kvint, szext, szeptim, oktáv, ( nóna, decima). A hangközöknek több fajtája van. A tiszta hangközök közé tartozik a prím, a kvart, a kvint és az oktáv. A tiszta hangközök mellett lehetnek kis és nagy hangközök. Ilyenek a szekund, a terc, a szext, a szeptim, (és a nóna). Ezen kívül vannak bővített és szűkített hangközök, melyeknek valamelyik hangjuk fél hanggal magasabb vagy alacsonyabb lesz. I. ) Tiszta prím (T1)
Két azonos hang közötti távolság. Abc s hangok szűcs judit. Pl:
II. ) Szekund
A prím kivételével minden hangközt fel tudunk építeni szekundokból, ezért ezek megtanulása a legfontosabb ahhoz, hogy biztosan helyesen fel tudjunk építeni egy hangközt. Nézzük, meg, hogy egy hétfokú, azaz diatonikus hangsoron belül hogyan alakul a kis és nagy szekundok viszonya:
Tehát a hétfokú skálán belül 2 darab kis szekundot találunk (E-F; H-C; vagy szolmizálva: mi-fá; ti-dó), az összes többi nagy szekund.
Matrica - Abc-S Hangok, Zongorabillentyűre (168 Db.) | Liszt Ferenc Zeneműbolt | Liszt Ferenc Zeneműbolt
Csoportosító
Üsd a #-es hangokat! ABC-s hangok
szerző: Szabolorand
ABC-s hangok másképp
abc-s hangok gyakorlása violinkulcs
szerző: Vikoljudit
Hol laknak a hangok violinkulcsban? Egyezés
abc-s hangok gyakorlása-basszuskulcs
Szolmizációs és ABC-s hangok
szerző: Jodhabai
zenei ABC-s hangok helye
szerző: Molnarmeli
Hol laknak a hangok basszuskulcsban? Matrica - ABC-s hangok, zongorabillentyűre (168 db.) | Liszt Ferenc Zeneműbolt | Liszt Ferenc Zeneműbolt. Zenei hangnak azt az összetett hangjelenséget nevezzük, melyet a zenetudomány a hangzás fogalmával határoz meg. Hangzás [ szerkesztés]
Egyetlen periodikus rezgés hatására hang ( fizikai értelemben vett hang, egyszerű hang, szinuszhang) keletkezik. Hangzásnak nevezzük periodikus rezgéseknek azt a komplexumát, mely egy alaprezgés által keltett alaphangból és az alaprezgés egész számú többszöröseivel rezgő felhangokból áll. A hangzás ezen fundamentális definíciója köti össze a fizikai-élettani hangjelenséget a zenével. Ennek ellenére egyes zenei alapfogalmak meghatározása nem közvetlenül a hangzáshoz, hanem az alaprezgéshez, alaphanghoz és/vagy a felhangokhoz kötődik.
Hogy a kicsiből nagyot csináljunk, meg kell emelnünk a felső hangot egy fél hanggal, vagyis az F elé egy keresztet kell tenni. Így a D-FISZ hangköz már egy nagy terc lesz:
Amikor lefelé építünk egy hangközt, a kereszt a nagy hangközből kis hangközt csinál. A következő példában A hangra építünk lefelé kis tercet. A-ra a terc hang lefelé az F. A-F= nagy terc, mivel két nagy szekundból áll. Mivel az A alaphanghoz nem nyúlhatunk, módosítanunk kell az alsó hangot. Abc s hangok. Hogy nagyból kicsit csináljunk, az alsó F-et fel kell emelnünk fél hanggal, hogy kis tercet kapjunk. Így az A-FISZ hangköz már egy kis terc lesz:
Nézzük meg a bé-ket is. Amikor felfelé építünk egy hangközt, a bé a nagy hangközből kicsit csinál, pont fordítva, mint a kereszt. A következő példában A hangra kell felfelé építeni egy kis szekundot. A-ra a szekund hang a H. A-H = nagy szekund. Hogy a nagyból kicsit csináljunk, a felső H hangot le kell szállítanunk fél hanggal. Így az A-BÉ hangköz már kis szekund lesz:
Amikor lefelé építünk egy hangközt, a bé a kis hangközből nagyot csinál.