Az író szerint a koronavírus-járványba Trump után még sok kormány bele fog bukni, Orbán hibrid rezsimjét sem lehet sokáig elviselni. Spiró György a csütörtökön megjelent HVG-nek azt mondja, számára nem az a furcsa, hogy most drámát írt (rögtön kettőt) Kádár Jánosról, hanem az, eddig miért nem jutott eszébe. Olyan szimpla gazemberekről, mint a nácik soha nem írna, az viszont drámába való, amikor valaki egy szent cél nevében válik gyilkossá. (…) Kádár, ahogy sok más kommunista, egy módosult tudatállapotban élt, olyan vallásban, amelyben Isten helyén a Párt áll, és amelynek (vagy akinek, aki épp a Pártot személyesíti meg) mindig igaza van, akkor is, ha korábban teljesen mást képviselt. Az író hosszan beszél a Sajnálatos események című drámakötete kapcsán az egykori kommunistákról, a korszakról, a Rajk-perről, Kádárról, aki a fellelt dokumentumok szerint azokon állt bosszút, akiket politikailag veszélyesnek tartott. A hívek felemelése és ejtése persze minden diktátor eszköztárába beletartozik.
A Radnóti Zsuzsa alapította kuratórium 2019 óta díjjal jutalmazza a legkiemelkedőbb drámaírókat, hagyományosan február 24-én. Az apropót Örkény István Tóték című drámájának bemutatója adja, amely 1964. február 24-én volt. Idén Spiró György és Garaczi László vehette át az elismerést a Rózsavölgyi Szalonban, ezúttal a magyar dráma napján, szeptember 21-én. A Kossuth- és József Attila-díjas Spiró Györgyöt nem először díjazzák a magyar dráma napján, 1997-ben és 2004-ben A Színházi Dramaturgok Céhének Szép Ernő-jutalmában részesült, 2015-ben pedig a Hello, dr. Mengele! -vel Az évad legjobb magyar drámája címet is elnyerte. Az Örkény István szellemi munkássága előtt tisztelgő Kortárs Magyar Dráma-díjat a Sajnálatos események ért vehette át. A mű egyben kordokumentum is, amely a 20. század második felének magyar történelmébe enged betekintést. Spiró történészek és levéltárosok munkái nyomán írta meg azt a két tragédiát és közjátékot, amely a Scolar Kiadó kötetébe bekerült. A szerző az írás során igyekezett a jegyzőkönyvek, emlékiratok és naplók szövegét minél teljesebben megőrizni.
135 évvel ezelőtt mutatták be Az ember tragédiáját a Nemzeti Színházban. Erre emlékezünk ma. Idén a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház felkérésére Spiró György drámaíró fogalmazott meg üzenetet a Magyar Dráma Napja alkalmából. Spiró György (forrás:) Spiró György üzenete A színház az írástudatlanoké, a belőle származó film is az, így az elképzelhető leginkább demokratikus műfaj. Amikor még nem volt általános iskoláztatás, a vallási és állami propagandát az írni-olvasni nem tudók számára vagy prédikációban, vagy színházi előadásban művelték. Már a görögök rájöttek, hogy a demagógoknál a nép még a színházat is jobban szereti, a racionális populista érvelésnél a színészek által megjelenített mese sokkal vonzóbb. A legnagyobb mesterek, az ókori görögök, Shakespeare és Csehov pontosan tudták, hogy a legkönnyebben érthető, legélesebb konfliktusokkal, legdurvább bohózati hatásokkal és fordulatokkal kell élniük a legsúlyosabb tragédiákban is, hogy a közönség lelkét megmozgassák, és a színen láthatók iránti részvétét vagy gúnyos megvetését kiváltsák.
Akinek a kezén most ebből tényleg egy több részes Shakespeare-királydráma született, olyan, mint a II. Richárd, folytatásaként a kétrészes IV. Henrikkel, az V. Henrik kel, majd a háromrészes VI. Henrik kel. No meg a III. Richárd! Amely nem véletlenül volt olyan népszerű a magyar színpadokon a mondott Kádár-érában is. " Abban a rendszerben, amelyben Spiró György már gimnáziumi évei alatt elhatározta, hogy drámaíró lesz, aztán mégis az újságírás, a tanítás és a tudományos munkák felé fordult. Persze, a színházhoz is szorosan kötődött, 1986-tól hat évig volt a kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja, 1992 és 1995 között pedig a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója. Az ELTE-vel egy időben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán is elkezdett oktatni, 1990-től 1997-ig tanár, 1997-től habilitált docens, 1997 és 2000 között pedig Széchenyi professzori ösztöndíjas volt. 2016 februárjától 2018-ig a Szegedi Nemzeti Színházban dolgozott mint művészeti főtanácsadó. Závada Pál az Egy piaci nap olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Radnóti Miklós Színház) "Ha alaposabban betekintenénk Spiró műhelytitkaiba, és kutatni kezdenénk azokban a dokumentumokban, amelyekkel ő dolgozott, megpróbálhatnánk lépésről lépésre rekonstruálni, mely jelenetek alapulnak egy-egy értekezletnek (pl.
A kolostorban nevelkedett vak gyermek egy generációval később mégiscsak trónra kerül, ám hiába tűnik először jobbnak felmenőinél, valójában mégsem az. A dráma királyai az önmagát ismétlő kegyetlen történelem játékszerei, akik arra vannak kárhoztatva, hogy újra és újra elkövessék őseik hibáit, semmit sem tanulva a múltból. A Príma környék című komédia a szerző legfrissebb darabja, mely még bemutatás előtt áll. A csábító nevű édes Otthonban Jolika igazgatónő és Sunyi bá viselik az "édes kicsi öregek" gondját. Látogatóba érkezik egy nő, aki aggódik bentlakó apjáért – amely aggodalomról férje gondosan igyekszik lebeszélni –, valamint egy anya és lánya: az anya be akar költözni, hogy ne zavarja tovább lánya életét, gyermekének azonban egyáltalán nem tetszik ez az ötlet. Az édes Otthon látszólag idilli környezet, szerető ápolókkal és jó koszttal, ráadásul a kastély másik szárnyában üzemelő vadászszállónak köszönhetően gazdaságilag is életképes. De vajon miért könyörög a nő apja, hogy vigyék el innen?
A Gobbi Hilda utolsó nagy szerepét jelentő bemutató 1986. október 27-én volt a Katona József Színházban, az utolsó, ötvenedik előadásra 1987-ben került sor. A mű sikerét jól mutatja, hogy a Csirkefej megkapta a legjobb új magyar drámának, a Zsámbéki Gábor rendezésében színpadra vitt darab pedig az évad legjobb előadásának járó Színikritikusok Díját. Spiró színházelméleti monográfiájában különbséget tett az irodalmi értékű dráma és a közönségnek szánt darab közt, a következőképpen írva le a két fogalom különbségét: "darab az, ami az adott színház lehetőségeire és igényeire szabva, előadás céljából íródik; dráma az, amit – az író szándékától esetleg függetlenül – az adott színházban nem lehet eljátszani, színpadi létezése nehézségekbe ütközik. " A Csirkefej ebben az értelmezésben populáris igényeket kielégítő darabnak számít, melynek megkomponálásakor elsődleges szempont volt a színházi előadhatóság. A mű szerkezeti felépítése szerint tizenhat jelenetből áll. A szereplők nem rendelkeznek tulajdonnévvel, az író csupán köznévi megjelöléssel különbözteti meg őket egymástól.
Az inspirációt a Földközi-tenger mediterrán örökzöldjei, és különleges növényeiről, valamint az angol parkok világából szerezte. Kezdetekben 1500 külföldi fajjal indított, majd az arborétumhoz az ideális helyet Kámnál találta meg. A történelem viharai a botanikus kertet sem hagyták érintetlenül, állami tulajdonba került, és az 1950-es évek végére egy 70 hektáros arborétummá fejlesztették. Természet: Jeli Arborétum, Hét-forrás (kép). A kitartó és gondos munkában Szombathelyi Erdészeti Zrt. jogelődjei vettek részt, amelynek napjainkban végeredménye a változatos örökzöld és lombhullató cserje fajok, valamint a különféle ritka fenyők jelenléte. Ezenkívül gyöktörzses növényfajok, valamint lágyszárú gumósok és hagymások is telepítésre kerültek. A Kaponyás-patak mentén mesterséges tavat hoztak létre, amelyek nélkülözhetetlen párás levegőt biztosítja az arborétum környezetében. A Jeli Arborétum fejlesztései Az arborétum fejlesztése folyamatos, népszerűsége is visszaigazolja a ráfordítások eredményességét: sétányok, pihenő padok találhatók és jelölőtáblák segítik a tájékozódást és az információ szerzést.
Az élmények közé a Vasi-hegyhát madárvilága is tartozik, így a madármegfigyelés kedvelői például karvalyt, búbos cinegét, fekete harkályt és a sárgafejű királykát pillanthatják meg. A bokrok tövében a mogyorós pele, a lombkoronában a nyuszt, vagy a téli álomból felébredő rézsikló is látható. Megközelítése Autóval érkezők a 8-as főútról Kám irányába kell haladni, majd egy 3, 6 kilométer hosszú út vezet az arborétumig. Kutyát bevinni szigorúan tilos! Aktuális információk A Varázskert Arborétum április 1-től tart nyitva, augusztus 31-ig minden nap, majd szeptember 30-ig hétvégén látogatható. 2020-ban az enyhe tél miatt a rododendron virágzásra korábban, már április végétől május közepéig lehet számítani. Az idei húsvét alatt lesz a legszebb a kert. A koreai havasszépe és a japán babérhanga virágzása április folyamán történik. Nyitvatartás hétköznap 08:00-15:00-ig, hétvégén 08:00-17:00-ig, húsvéti ünnepek alatt (2020. 04. 10-04. 13. ) szintén 17-óráig látogatható. május 1. -május 31. között minden nap 08:00-17:00-ig június 1.