Ezt követő évtizedekben, a "bizalom vesztetett vendéglátás" időszakában elterjedt közvélekedés volt, hogy "Épeszű ember ilyet nem rendel! ", mivel nem tudni, mit rejt a tányér a szósz alatt. Ezt a vélekedést erősítették azok a háziasszonyoknak készült receptkönyvek és leírások is, amelyek a takarékosság jegyében, a maradékok újrahasznosítása kapcsán előszeretettel ismertették a hortobágyi palacsinta elkészítésének rejtelmeit. Azóta jócskán megváltoztak a fogyasztói szokások: elegendő az egyre népszerűbb házhozszállításos ételrendelésekre, gyors-éttermekre, vagy utcai étkeztetésekre gondolunk, de sokat fejlődött, a vendéglátás, a szó legnemesebb értelmében vett gasztronómia is. A vendéglátók igyekeznek a vendég bizalmát visszaszerezni, megőrizni. Az interneten keresve számtalan hortobágyi palacsinta receptet találni, és nehéz eligazodni, vajon melyik a valódi, melyik az igazi. Ez sokszor ízlés dolga. Klasszikus hortobágyi húsos palacsinta eszitese. Amit mégis érdemes tudni, hogy – a Brüsszeli világkiállításra visszatekintve-, a klasszikus hortobágyi húsos palacsinta csirkecombból készül, mert az szaftosabb, lazább húsrész.
Friss tejföllel kínálom. Recept, fotó: Bágyok Károly, Szabadtűzi Lovagrend Erdélyi Rendje főkancellár 2011-ben kezdődött a történetem a Facebookon. Online magazinként 2013 óta létezem. Független vagyok. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
A tejfölt elkeverjük a pörköltben, majd várunk, míg rottyan egyet. A kész pörköltet leszűrjük, a húshoz pár evőkanál szaftot teszünk, alaposan elkeverjük. Húsos palacsinta gazdagabban, illatos gombával. Palacsinta: A lisztet a tojásokkal és a sóval simára keverjük, a tejet fokozatosan adagoljuk hozzá, illetve körülbelül 2 evőkanál olajat teszünk még a palacsintatésztába. Palacsintasütőben, enyhén olajozva mindkét oldalán megsütjük a palacsintákat. Tálalás: A palacsinták belsejébe húst pakolunk, batyuszerűen felhajtjuk őket, a tetejükre öntjük a szaftot, tejföllel tálaljuk. Fotó: Botos Claudia/Sóbors
A nyílt napon a huszonnyolc éves Sajti beszélt a rá bízott fűszerkertről és a fóliasátorban növekedő zöldségekről: "Rohadt lusta gyerek vagyok, sosem szerettem kapálni. Most szeretek. Azt szeretném, hogy iszonyat nagy paprika és paradicsom legyen itt. A kertben fontosnak érzem magam, boldognak érzem magam. Bolti tolvaj csávó voltam, koszos mackóban, egymást is lehúztuk. Azon veszekedtünk, ki menjen fel a dílerhez… A fűszerkert sokat segített. Rájöttem, ha odafigyelek magamra, a határaimra, akkor jó lesz. Azóta visszakaptam a szüleimet. " A szintén huszonnyolc esztendős Sanyi így vallott a munkájáról: "Virágfelelős lettem. Öntözni kell, gazolni. Én ezt hivatásnak érzem. Rettenetesen félek a kritikától. Próbálok a kertben is, a konyhán is maximálisan helyt állni. A mélyből Hozzád száll szavam - YouTube. " A sofőr is a kliensek közül kerül ki, ami igen nagy tisztesség, s már a terápia második fázisában kell járnia annak, akit e feladatra kiválasztanak. A legnagyobb felelősség persze a konyhán tevékenykedőké, hiszen ha nem jól dolgoznak, nincs ebéd, vagy van, csak éppen ehetetlen… A mindennapi teendők és az alkalmazott egyéb módszerek mind a terápia részét képezik.
A Magyarországi Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Missziója harminc évvel ezelőtt kezdte meg működését Budapesten. A Fejér megyei községben, Ráckeresztúron az elhivatott lelkésznő, Victorné Erdős Eszter kezdeményezésére 1986-ban vásároltak egy parasztházat. Eszter és férje nagy elszántsággal és hittel vetették bele magukat a munkába. Az általuk kidolgozott terápiás program alapja a keresztyén hit és elkötelezettség, valamint a segítő elfogadás és a szeretet. Az évek során mindezt egyre szakszerűbb formába öntötték, Európa más országaiban és Kanadában szerzett személyes tapasztalataik alapján alakították ki a jelenleg is működő, önsegítő módszereket alkalmazó terápiás közösséget. A program népszerűsége nőttön nőtt, egyre többen jelentkeztek, hogy itt szeretnének megszabadulni a szerfüggőségtől. A mélyből hozzád szell szavam . Kétszer kellett nagyobb épületbe költözniük, jelenleg egy egyhektáros területen lévő, harmincöt főre tervezett házban működnek. Elő- és utógondozó program, hozzátartozói csoport, félutas ház és prevenciós programok kapcsolódnak a terápiához.
Kocsis Attila, vagy ahogy az itt élők nevezik, Fati vezetésével életünk címerét készíthettük el. Ez a feladat a házba érkezőkre hárul, a befogadás előtti "próbahét" zárásaként készítik el a címert, amely tartalmazza a legfőbb erényeket, vágyakat, egyfajta önismereti és jövőbe tekintő képalkotás. "A mi módszerünk a felelősségre épít. Mindenki saját maga minisztere – mondta Fati, majd hozzátette: – Fontosnak tartom a tükröket. " A foglalkozáson részt vett bent lakó fiatalember őszinte vallomása nagyon szíven ütött: "Harmincöt éves vagyok. Nem igazán tudom, mit kezdjek az életemmel. A mélyből hozzád száll szavam akkord. Szeretnék még élni. " A drogterápiás otthon lakói úgy élnek a falu szélén, mint a mesebeli vasorrú bába a mézeskalács házikóban. A helyiek sem tudják, mi történik ott, a kapu mögött, a kerítésen túl. Ezek a fiatalok ugyanúgy kezdték, mint mi, mint a mi gyerekeink. Megszülettek, felnőttek, közösségbe kerültek, s a társak hatására egyszer csak észrevétlenül kisiklott az életük. De még nincs veszve minden. Az elveszett évek nem hozhatók vissza, de a jövő előttük áll.