FIGYELEM!!!! A keresőoldal nem rendeltetésszerű használatával történő tudatos szerverteljesítmény-csökkentés és működésképtelenné tétel kísérlete bűncselekménynek minősül, ami büntetőjogi eljárást vonhat maga után! Az oldal adatsoraiban látható információk a Wikipédiáról, keresztrejtvényekből, az oldal felhasználóinak ajánlásaiból, internetes keresések eredményéből és saját ismereteimből származnak. Az oldal adatbázisában lévő adatsorok szándékos, engedély nélküli lemásolása az oldalon keresztül, és más oldalon történő megjelenítése vagy értékesítése szerzői jogi és/vagy adatlopási bűncselekmény, amely a BTK. Észak amerikai indián törzsek. 422. § (1) bekezdésének "d" pontja alapján három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő! Az oldal tartalma és a rajta szereplő összes adatsor közjegyzői internetes tartalomtanúsítvánnyal védett! Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Itt az észak-amerikai indián személyek életrajzi szócikkei találhatóak. Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok indián törzsei – Wikipédia. Az indián törzsekről szóló szócikkek az Indián törzsek kategóriában szerepelnek! Alkategóriák Ez a kategória az alábbi 5 alkategóriával rendelkezik (összesen 5 alkategóriája van). A(z) "Észak-amerikai indiánok" kategóriába tartozó lapok A következő 18 lap található a kategóriában, összesen 18 lapból.
Az első angol telepesek 1607 májusában érkeztek, és Pokahontasz bátyja azon a télen elrabolta az egyik gyarmatosítót, John Smith kapitányt. A legenda szerint a férfi fejét két kőre szorították és egy harcos arra készült, hogy megölje. Ám mielőtt lecsaphatott volna, Pokahontasz odarohant a férfihoz és a fejére hajtotta a fejét, ezzel megakadályozva a támadást. A törzsfőnök ezután úgy döntött, hogy cserekereskedelembe kezd Smith-szel, akit később a fiaként emlegetett. Amikor 1616-ban Angliába látogatott, a király is fogadta őt és férjét. Észak amerikai indian torzs . Forrás: Wikipedia/National Portrait Gallery, Pokahontaszt a gyarmatosítók fontos követként ismerték meg. Időnként élelmet hozott az éhező telepeseknek, és segített sikeresen tárgyalni a foglyok szabadon bocsátásáról. A gyarmatosítók és az indiánok közötti viszony azonban továbbra is feszült maradt. 1609-re a szárazság, az éhezés és a betegségek kezdték tizedelni a gyarmatosítókat, és túlélésük egyre inkább az indiánoktól függött. Kétségbeesésükben azzal fenyegetőztek, hogy felgyújtják a törzs településeit.
Az indiánok természet tiszteletén alapuló vallása szerint, a föld nem az emberek tulajdona, azaz a föld nem hozzájuk tartozik, hanem épp fordítva: az emberek tartoznak a földhöz. Ez a tulajdonosinak legkevésbé sem nevezhető világszemlélet, bármennyire is szimpatikus és tiszteletet ébresztő, mégis jelentős akadályt jelentett az érkező európai hódítókkal szemben. Az indiánok technológiai elmaradottsága és népeik széttagoltsága megnehezítette, illetve lényegében lehetetlenné tette az igazi ellenállást. Észak amerika indián törzsek. A telepesek térhódításával a törzsek fokozatosan elkezdtek kiszorulni a vadászterületeikről és termőföldjeikről, a bölénypopuláció csökkenésével pedig tradicionális élelemforrásuk is mind tovább gyengült. A Nyugat felé irányuló vasútvonalak építésével párhuzamosan felgyorsult a telepesek és a könnyű meggazdagodást kereső jövevények beáramlása. Bár az amerikai államok közössége, a különböző kétes érvényű békeszerződések megkötésével, formálisan mindig is a törvényes területfoglalás képét igyekezett sugározni, mégis az indián lakosság kiszorítása, illetve kiirtása volt az igazi cél.