A Siralomházat vagy a Krisztus Pilátus előtt című nagyméretű festményét nagyon sokszor reprodukálták. Jól emlékszem, gyermekkoromban a vonatok ülései mögötti fülkefalon láttam nyomatokon az első Munkácsy- és Paál László-képeket, az 1950-es, '60-as években. Sokat írtak már a művészettörténészek Munkácsy mélylélektani ábrázolásairól, elképesztő pszichológiai érzékéről. Mindig sikerült elkapnia a legfontosabb pillanatot az adott témában. Egy másodpercre megállította az időt, kimerevítette a történést. CarolArt ✽ Paintings and Video : Paál László (1846-1879) Magyar festő. Szinte beleborzong a néző a látványba. Az arckifejezések, a mozdulatok mindig a robbanásig feszült helyzetet érzékeltetik. Munkácsy nem csak az ecsettel és a festékkel bánt bravúrosan, hanem elképesztő fantáziája és emberismerete is volt. A képei mind ezt bizonyítják. Bár 120 éve meghalt, festményei mégsem veszítettek az erejükből. Nemcsak a figurális kompozícióira igaz ez, hanem a tájképeire, a virágcsendéleteire is. A múlt heti Mértékadóban a Szabó Istvánnal készült interjúban a filmrendező elárulja: "Most Tolsztojt olvasom újra.
Ásító inas Ásító inas, teljes kép Éjjeli csavargók Siralomház (Az elítélt) Itatás Köpülő nő Korhely férj Rőzsehordó Siralomház Tanulmány Tépéscsinálók Tépéscsinálók (részlet) Vihar a pusztán Kukoricás Gyermeklátogatók Milton Paál László portréja Tanulmány (Zálogház) Poros út I Zálogház A Colpachi park Fasor Fasor emeletes házzal Legelésző tehenek Liszt Ferenc arcképe Poros út II Siralomház II Tájkép folyóval Tanító Virágcsendélet Honfoglalás (részlet) Honfoglalás Este a Parc Monceauban Sztrájk A virágok áldozata Ecce Homo! (Íme az ember) Golgota Krisztus, Pilátus előtt
1879-ben hazatért Beckóra, a Vág völgyébe, s felváltva dolgozott Magyarországon és Bécsben. Tónusai levegősebbek, színei világosabbak lettek, őszi és téli tájképeivel aratott sikert. 1888-ban Mindenszentek napján című képe Budapesten díjat nyert. 1889-92 között ismét Párizsban alkotott, 1897-ben képeiből gyűjteményes kiállítást rendeztek a párizsi Georges Petit galériában. Impresszionista tájképein a Kárpátok hegycsúcsait, vízeséseit, az Alföld mocsaras tájait, a nagyvárosi kültelkeket festette meg legtöbbször ködös, párás hangulatban. 1892-ben Máramarosban tájvázlatokat készített Feszty Árpád körképéhez. Tájképeinek alaphangja finom líra, a természettel való azonosulás. A XIX. Paul lászló festményei . század vége felé érdeklődése a figurális ábrázolás felé fordult, a külvárosok elesettjeit, a vidék szegényeit, a nyomorúság áldozatait örökítette meg. 1900-ban Galíciában, ezután az Adrián, majd négy évig Bécsben dolgozott. Ekkori képei ismét sötétebb árnyalatúak, sűrű fény-árnyék hangulatot árasztanak. Műveinek nagy csoportját csavargóképei alkotják, melyek előkészítették katona-képeit.
1990-ben Kurucz D. István festőművész létrehozta a Mednyánszky Társaságot azzal a céllal, hogy ápolja a névadó művészeti szándékát, festészeti törekvéseit és elősegítse a Mednyánszky-hagyomány folytonosságát.
1875-ben édesanyja, 1876-ban pedig édesapja halálhírét kellett feldolgoznia. Egészsége megroppant, tüdőbetegsége mellett 1877-ben egy balesetben agysérülést szenvedett. A szanatóriumi kezelések ellenére állapota folyamatosan romlott, és 1879. március 3-án, életének harmincharmadik évében elhunyt. Kizárólag tájképeket festett, valószínűleg 60–70-et, a művek nagy része Európában készült, és ott is kelt el. Számos festményét a magyar műgyűjtők Amerikából és Európa különböző országaiból vásárolták vissza. Paált életében elkerülte a szakmai és anyagi elismerés. Képgaléria - MUNKÁCSY MIHÁLY, MAGYAR FESTŐ. A kiállítás művészettörténész kurátora, dr. Nátyi Róbert a sors különös fintorának nevezte, hogy talán az egyik leghíresebb festménye, az Út a fontainebleau-i erdőben című, amelyet a magyar impresszionizmus, a plein air festészet egyik legfontosabb darabjaként szoktak emlegetni, éppen halála előtt, az 1878. évi párizsi világkiállításon kapott bronzérmet. Erről azonban az alkotó már nem értesülhetett balesete és állapota miatt. Első nagy magyarországi kiállítását 1902-ben sikerült megszerveznie Lázár Béla művészettörténésznek, csaknem ötven képet sikerült összegyűjtenie, a tárlaton azonban tűz ütött ki, és öt festmény teljesen elégett, további hét pedig jelentősen megsérült.