Lajos féltallérja, 1788 Batthyány-Strattmann Lajos féltallérja 1789 Batthyány-Strattmann Lajos 20 krajcárosa 1790 Rövidítések Lásd még: címerhatározó A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke A │ B │ C │ Cs │ D │ E │ F │ G │ Gy │ H │ I │ J │ K │ L │ Ly │ M │ N │ Ny │ O │ Ö │ P │ Q | R │ S │ Sz │ T │ Ty │ U │ Ü │ V │ W │ X │ Y │ Z │ Zs
A spanyol drámaköltő - teljes és zengzetes nevén: Don Pedro Calderón de la Barca - előttünk jobbára ismeretlen. Néhány igénytelen és bájos játékát láttuk a színpadon. Csak azt tudjuk róla, hogy ez a régi spanyol nemes: kellemes költő, mulatságos klasszikus. Valójában azonban nem tudjuk, hogy kicsoda ő, és még kevésbé tudjuk, hogy kicsoda a spanyoloknak. Mielőtt írok róla, felütöm műveinek lajstromát, amelyeket hű barátja, Don Juan Vera Passi gyűjtött össze, és betekintek egy spanyol irodalomtörténetbe, ahol pontosan fel van jegyezve, kik és mit írtak róla évszázadokon át, s elhűlök az adatok, a viták, a magyarázatok végtelenjén, és érzem, hogy ez a lángoló álomlátó a lombos, kék és boldog Spanyolországnak az, ami az angoloknak Shakespeare, ami a franciáknak Molière. Calderónban a spanyol vérmérséklet öltött testet. Mindenesetre zseni. Velazquez halála – Wikiforrás. Mosolygó tevékenységgel írta le százhúsz darabját, véres tragédiáit, amelyekben peckes hidalgók halnak halált a becsületért, az Istenért és a szívük drága hölgyéért, s bolondos vígjátékait, amelyekben a komoly trocheusok és a rímek kánkánt táncolnak.
Az egész majdnem önkarikatúra. Egyes fellengző, bombasztikus passzusok humoros átírásai azoknak a kifakadásoknak, amelyeket másutt tragikus pózzal, sápadt arccal maguk Calderón hősei fújnak el, és maga a vígjáték - a szerkezetében, a motívumaiban - iróniája a drámaíró modorának és szokott szüzséjének. Calderón drámáiban többnyire megjelenik egy "fátyolos hölgy", akit a lovag - el galan - félreismer. Ebből származik a tragédiája. Itt csak egy farsangi komédia lesz a tévedésből. A muskétás – Wikiforrás. A princ egy tenyeres-talpas parasztasszonyt szöktet el a kedvese helyett, s az ellentétekben tobzódó spanyol temperamentum kéjeleg a helyzetekben, a hercegek, a fejedelmek, az udvari dámák és a paraszti nyelvet beszélő otromba és bűzös parasztok szembeállításában. Ezek a külső tévedések, ezek a primitív felsülések jelentették a régi embereknek azt az idegizgalmat, amit mi lelki excitánsok, finom és hódító félreértések alakjában kapunk a mai rafinált vígjátékíróktól. Calderón nyelve kényeskedő, puha, néhol majdnem nyegle.
Szinte jelvények voltak azok a különös, forradásos sebhelyek az arcon. Akinek volt, az biztosan végigcsinálta a spanyol háborút. Mint mondám, nekem ép volt az orrom, mindkét szemem is megvolt (pedig éppen szem dolgában fogyatkoztak bajtársaim), és a szájam se volt ánizsszagú az örökös orvosságrágástól, hanem borszagú, valóban borszagú, amitől nem undorodtak, sem nem féltek a tejképű rajnai asszonyságok. Az övemben valódi jó Fülöp-aranyak, a tarsolyomban mór ékszerek, és a testemen ing, valódi ing valenciai csipkéből, amit valami hercegnéről rántottam le - ibi-ubi. Ugyan kivel cseréltem volna Wallenstein muskétásai között? Útközben elhullott pajtásaimmal-e, akik rettentő kínjukban a földön fetrengve dobálták el maguktól a szerzett mór ékszereket, mintha az hozta volna betegségüket? Fülöp herceg halála. Vagy cseréltem volna ámbraszagú barátaimmal, akik józan fejjel csak fekete álarccal arcukon közeledtek nőkhöz, de ritkán voltak józanok? A muskétásnak már csak az a sorsa, hogy elevenen hordozza magával a hullaházak szagát, én pedig szerencsés fickó létemre csak borszagú voltam, rajnai bortól szagos, amely szagtól a folyó menti asszonyságok nem undorodtak.
További adat az ügyet illetően nem áll rendelkezésre. Magyar István német nyelvű (ripuriai, azaz rajnai dialektusban írt) levele miatt egyes német kutatók azt igyekeztek bizonyítani, hogy a családja magyarországi eredetű volt ugyan, de ő maga Kölnből származott. Mivel azonban őt a források következetesen magyarországinak mondják (Etienne le Hongrie, Stephano Hongrie, Steffain Unger) semmi okunk sincs annak feltételezésére, hogy ne lett volna magyar származású. A ripuriai dialektust az átmeneti németországi tartózkodása alatt is megtanulhatta (s nyilvánvaló, hogy a helyi dialektust tanulta meg, nem az akkor még nem is létező német irodalmi nyelvet) vagy a levelet egy németül tudó személlyel is megírathatta. Heraldikai lexikon/Magyar István – Wikikönyvek. Az 1384-1390. évi francia számadásokban a neve többször előfordul Etienne Bièvre, alias de Bièvre, dit le Hongres alakban. A Bièvre melléknevéből pedig az említett német kutató azt igyekezett kikalkulálni, hogy az eredeti német neve Steffain Bieber lehetett. Ebben az esetben viszont kevéssé érthető, hogy a német nyelvű levelében miért nevezte saját magát Steffain Ungernek.