2018. 03. 12. Kategória: Növényvédelem Ha általánosságban beszélünk az őszi búza gyomirtásáról, akkor kijelenthető, hogy gyomirtó szerekkel jól ellátott kultúráról van szó, amely emellett jelentős gyomelnyomó képességgel is rendelkezik. Egy-egy tábla gyomirtásakor azonban számos olyan körülményt is mérlegelni kell, amely többé-kevésbé leszűkítheti a védekezési lehetőségeket, mind a szerválasztékot, mind a kezelés idejét illetően. Figyelembe kell venni, hogy várható-e és mikor az elővetemény árvakelése, milyen utóveteményt tervezünk, és annak milyen az egyes növényvédőszer-maradékokkal szembeni érzékenysége, milyen gyomok vannak a táblán, és mik várhatók még, van-e jelentős évelőfertőzés, vannak-e egyszikű gyomok a területen és melyek azok, a gabona milyen fejlettségében kerül sor a gyomirtásra, a gyomirtó szerrel együtt milyen más növényvédő szereket vagy levéltrágyákat akarunk kijuttatni, és milyen azok keverhetősége a herbicidekkel. Őszi kalászosok őszi gyomirtása: biztos sikerre számíthat (+videó) - Mezőhír. Tisztelt Látogatónk! A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
és a tarló tisztesfű (Stachys annua) mutathat nagyobb felületi borítást. Ebből az életforma csoportból kiemelkedik a vadzab (Avena fatua), mely már alacsony egyedszámnál is jelentős terméskiesést okozhat. A vetőmagszabvány szerint az őszi búza vetőmag minta semmilyen szaporítási fokban nem tartalmazhatja magját, csakúgy, mint a szédítő vadóc (Lolium temulentum) esetében. A repcsényretek (Raphanus raphanistrum) és konkoly (Agrostemma githago) magja az őszi búza vetőmag mintában szuperelit és elit szaporítási fokban 1 db, I-II. fok esetében 3 db lehet. Az évelő kétszikű gyomok közül a mezei acat (Cirsium arvense) és a folyondár szulák (Convulvulus arvensis) okozhat jelentősebb problémát (1. kép). Az őszi búza gyomirtása - Hírek, aktualitások - Alba Növszer Kft.. Az apró szulák magja a vetőmagmintában szuperelit és elit szaporítási fokban 1 db, I-II. fokban 4 db lehet. A mezei acat jelentőségét növeli, hogy a hormonbázisú – és egyes szulfonil-urea – készítmények alkalmazása esetén többször is megfigyeltek hatékonyság-csökkenést, ami a hatóanyaggal szembeni rezisztencia kialakulásának jele.
Ezek kora tavasszal már virágoznak, és nagyon ellenállók a gyomirtó hatóanyagokkal szemben. Rengeteg tápanyagot és vizet képes elvonni a kultúrnövénytől az ebszékfű is, amely napjainkban a kalászosgyomok rangsorában az első helyen szerepel. Természetesen a többi kétszikű gyomnövény, mint a ragadós galaj, pásztortáska, pipacs, kék búzavirág, mezei tarsóka, szintén sok bosszúságot okoz a gazdáknak. Az őszi gyomirtással a gyomnövényeket széles hatásspektrumban, már korán el tudjuk pusztítani, illetve a csírázásukat is meg tudjuk akadályozni. Így a talajban lévő nedvességet, a kijuttatott tápanyagot a kultúrnövény fogja hasznosítani, amely zavartalanul fejlődhet az ősz folyamán, és kellően megerősödött, gyommentes állománnyal kezdődhet a tavasz. Az őszi gyomirtás rugalmasan elvégezhető, a gyomok fejlettségéhez igazodva: A magról kelő kétszikű gyomok 2–4 leveles, a magról kelő egyszikű gyomok 1–3 leveles állapotban, amikor még nincsenek túl a gyökérváltáson, a legérzékenyebbek a gyomirtó szerekre.
Ez pedig abból adódik, hogy az észleléskor már megtörtént a tervezett gyomirtás, a "kiigazítás" pedig már túl drágának tűnik, és a legtöbb esetben ezért el is marad. Nem szabad ideáig várni a védekezéssel – a szerző felvétele A vegyszeres védekezésnél minden esetben tudnia kell a gazdának, hogy mely egyszikű gyomnövény ellen kell majd védekeznie, mivel nem mindegy az alkalmazott herbicid, ugyanis az egyszikűek elleni hatékonyága az alkalmazható készítményeknek igen széles skálán mozog. Továbbá a csírázási időpontokban is jelentős különbség van, így a nagy széltippan ellen mind vetés után, kelés előtt, vagy őszi posztemergensen is hatékonyan tudunk védekezni, még vadzab ellen a preemergens védekezések nem szoktak hatékonyak lenni, mivel a vadzab később csírázik, így ott az állománypermetezések szoktak hatékonyak lenni. Preemergens gyomirtás Az alkalmazás előfeltétele a gondosan előkészített magágy (aprómorzsás talajszerkezet), és az átlagosnál néhány centiméterrel mélyebb vetés. A magágy minősége befolyásolja a készítmények hatékonyságát (rögárnyék kiküszöbölése, tökéletes herbicid fedettség), a mélyebb vetés biztosítja, hogy a fitotoxikus tünetek ne jelenjenek meg a kultúrnövényen.