Az ókori olimpiai játékok Az olimpiai játékok eredetét mítoszok sora lengi körbe, de ezek mind megegyeznek abban, hogy a játékok isteni eredetűek. Az egyik szerint Zeusz nevéhez fűződik az olimpiai játékok megalapítása, mert itt birkózott meg apjával, Kronosszal az isteni trónért. Egy másik mondakör szerint Pelopsz volt az alapító, aki egy győztes kocsiversenyt vívott Oinomaosszal, Pisza királyával, és így nyerte el a szépséges királylány, Hippodameia kezét. Ókori olimpiai sportágak. A harmadik mondakör szerint Héraklész az olimpiai játékok szülőatyja, aki egyik próbatétele – Augiász istállójának kitakarítása – után bosszúból elfoglalta Éliszt, és a győztes zsákmányából alapította meg Olümpiában a versenyeket. Bárki is volt az alapító istenség, felépítette az olimpiai stadiont és a környező építményeket majd megállapította a "sztadion" versenytávját, amelynek nagysága Olümpiában 184, 97 m. Az ókori játékok egyik helyszíne Az első olimpiai játékokat az i. e. 776-ban tartották, bár valószínű, hogy már korábban is folytak sportversenyek, ezt követően általában négyévente rendezték meg.
Katherine Curtis egy vízibalett egyesületet alapított a chicagói egyetemen, 1923-ban. Ezzel egy időben Gertrude Goss az egyetemen Massachusettsben, ahol docensként tanított, bevezeti a műúszást, ritmikus úszás néven. 1934-ben Curtis 60 műúszóval mutatkozik be a chicagói világkiállításon. Norman Ross, olimpiai bajnok gyorsúszó (1920) konferálta be a hölgyeket, ő használta először a szinkronúszás elnevezést. A sportág igazi népszerűségre a vízirevük világában tett szert. Budapest 2022-ben műkorcsolya-vb-t is rendezne : hungary. Habár a legtöbbet Curtis és Sellers tette a szinkronúszásért, annak népszerűsítésében egy hollywoodi filmszínésznő játszott szerepet. Esther Williams, aki amerikai gyorsúszóbajnok volt, később, mint filmsztár tette igazán ismertté és népszerűvé a szinkronúszást. Első bemutatóját 1940-ben a San Franciscó-i világkiállításon tartotta, majd vízirevükben és vízi musicalekben (1944-ben volt az első ilyen fellépése) ismerteti meg a sportágat a nagyközönséggel. A szinkronúszás a világon elsőként Montréalban, a Québec tartományi úszóbajnokságon volt önálló versenyszám 1924-ben.
1934-ben világbajnokságot rendezett hazánk, ami – az előzmények tükrében – komoly sportdiplomáciai sikernek számított. A versenyeket a Beszkárt-pályán rendezték meg. A kiemelkedő sporteseményre már edzőtáborban készülhettek tornászaink. A verseny jelentőségét növeli, hogy női tornászok először vehettek részt világbajnokságon. Női csapatunk rögtön ezüstéremmel mutatkozott be a vb-n. A csapat tagja: Kalocsai-Krammer Margit (NTE) egyéni összetettben szintén ezüstérmet szerzett. Milyen sportágak szerepeltek az első újkori olimpián sorold fel mind a 9 et. 1949-ben a Nemzeti Torna Egyletet – több más, nagy múltú, polgári egylethez hasonlóan – belügyminiszteri rendelet nyomán betiltották. Így a megszüntetett NTE tagjai – akik nem hagytak fel a sporttal – más egyesületben folytatták pályafutásokat (pl. : Budapesti Építők). A patinás klub csak a rendszerváltás után, egyéni kezdeményezés nyomán alakulhatott újra, 1989-ben. Az 1952-es helsinki olimpiát kitűnő eredménnyel zárták tornászaink: Korondi Margit felemáskorláton, míg Keleti Ágnes műszabadgyakorlatban lett olimpiai bajnok.
Az Atreus-ház elmélete Az egyik olimpiai eredetű történet kapcsolódik a tragédiáktól sújtott Atreus-ház egyik korai tagjához. Pelops elnyerte menyasszonya, Hippodamia kezét azzal, hogy szekérversenyen versenyzett apja, Oisomaos (Oenomaus) pisai király ellen Elisben. Oinomaosz Ares és a Plejád Sterope fia volt. Pelops, akinek a vállát Demeternek egyszer már le kellett cserélnie, amikor véletlenül megette, összeesküdött a verseny megnyerésében azzal, hogy a király szekere lincs-csapjait viaszból készültekkel cserélte fel. Ezek megolvadtak a pályán, eldobva a királyt a szekerétől és megölve. Miután Pelops feleségül vette Hippodámiát, az első olimpiai játékok megrendezésével emlékezett meg Oinomaosz felett aratott győzelméről. Ezek a játékok vagy felgyorsították a gyilkosságát, vagy megköszönték az isteneknek a győzelmet. Gregory Nagy történész szerint Pindar első olimpiai Ódájában cáfolja, hogy Pelops fiát az isteneknek szolgálta volna a hírhedt lakomán, ahol Demeter távollétében vállvágást evett.