A képen a közönséges fülbemászó ( Forticula auricularia) látható felülnézetből (balra: hím; jobbra: nőstény). Közönséges fülbemászó csípés csipes ferenc. Rendszertani besorolás: Ország ( Regnum): Állatok ( Animalia) Törzs ( Phylum): Ízeltlábúak ( Arthropoda) Osztály ( Classis): Rovarok ( Insecta) Rend ( Ordo): Fülbemászók ( Dermaptera) Család ( Familia): Forficulidae Nem ( Genus): Forficula Faj ( Species): Közönséges fülbemászó ( Forticula auricularia) (BugGuide, 2011) Elterjedés: Günther, Hannemann, Hieke, Königsmann és Schumann (1970) szerint a behurcolásnak köszönhetően mára az egész Földön elterjedt, hiszen a legtöbb helyen képes volt alkalmilag megtelepedni, majd meghonosodott fajjá válni. Megjelenés: A közönséges fülbemászó kifejtett állapotában 10-16 mm hosszú, gesztenyebarna, vöröses fejű, sárgás lábú, sárgás-olajzöld szárnyfedőjű rovar (Günther et al, 1970). A hím ollói kampósak (fogazottak), míg a nőstényéi majdnem egyenesek (Brehm, 2000). Életmód: A többi fajtársához hasonlóan a Forticula auricularia is alkonyati, illetve éjszakai állat.
Közönséges fülbemászó - 4 kép 1 310 1 2016-08-09 Egy Közönséges fülbemászó (Forticula auricularia). Alapvetően hasznos, pusztítja a mezőgazdasági kártevőket. A kép hozzászólásai | Hozzászólni csak belépett felhasználó tud
Ennek a mítosznak a prevalenciája nyilvánvaló abban a tekintetben, hogy a fülpárnáknak adott különböző nevek. Franciául a füldugókat "perce-oreilles" ("fül-piercers"), németül "Ohrwurm" ("fülféreg") nevezik. A fülcimpákat először 1815-ben sorolta be hivatalosan William Kirby, a legrégebbi ismert fülig érő fosszíliák pedig 208 millió évvel ezelőtt nyúlnak vissza a Jurrasic-korszakba., megjelenés / anatómia a legtöbb fülcimpának lapított és hosszúkás teste van, amelyek fajtól függően 7-50 mm hosszúak. Közönséges fülbemászó (Forticula auricularia) | KÖRnyezetvédelmi INFOrmáció. A füldugó legnagyobb ismert faja a ma már kihalt Szent Helena füldugó, amely rendszeresen elérte a 78 mm-es (~3 hüvelyk) hosszúságot. A test alakja kissé hasonlít egy szárnyas hangya alakjára. A füldugók szexuálisan dimorfak, a hímek általában hosszabb testűek és görbültebb cerci-k. Általában testük sötétebb semleges színű, például barna vagy fekete., Időnként azonban a fülcimpák élénk színűek lehetnek vörösben és narancsban. mint minden rovar, a fülcimpáknak is háromszegmensű testük van, amely fejből, mellkasból és hasból, valamint 6 lábból áll.
Leírások earwigs a tudományos irodalom hivatkozott, hogy a vélelmezett szeretet, az agy-üregi kitartott a 19-ik században, de sok ember még ma is hiszem, hogy earwigs van egy szokása, mászik bele a füle. A valóság azonban sokkal hétköznapibb. A fülhallgatók néha megtalálják az utat az emberi fülbe, de más rovarok is, mint a legyek vagy a hangyák. Nevük ellenére a fülcimpák nem különösebben hajlamosak a fül-mászó viselkedésre., a fülpárnákat minden gazdálkodó mezőgazdasági kártevőnek tekinti, de egyes esetekben valóban előnyös lehet a növények számára. Bár közönséges növényeket esznek, rovarokat és ízeltlábúakat is esznek, amelyek e növényekkel táplálkoznak. Közönséges fülbemászó - További nyelvek – Wikipédia. Ez a felismerés vitát váltott ki a gazdálkodók között arról, hogy a fülvédőket egyetemesen károsnak kell-e tekinteni, vagy bizonyos esetekben kívánatos lehet-e. sokan félnek a füldugóktól a nagy és fájdalmas kinézetű cerci miatt. Earwigs, azonban, nem agresszív, és nem fog támadni, ha fenyegeti., Még akkor is, ha nem ostor ki, a cerci nem mérgező, a csipet ritkán megtöri a bőrt.