2021. november. 02. 20:00 Balla István Élet+Stílus Az ingázó kémiatanár: bevásárlókosaras mobil laborral jár iskoláról iskolára Füke László Sokszor gondolta úgy Füke László kémiatanár, hogy "ennél már rosszabb nem lehet", de, mint mondja, mindig tévedett. Most, több mint 40 év tanítás után nyugdíjasként saját autójával ingázik Baranyában iskolák között, hogy biztosítsa a tárgy oktatását, velünk pedig elbeszélgetett arról, mit lehetne tenni, hogy ne haljanak ki az iskolákból a természettudományos tanárok. 2021. augusztus. 10:33 Itthon A Klebelsberg Központ elnöke: "Nem kell minden iskolába külön kémiatanár" Hajnal Gabriella szerint nemhogy elhagyják a pályát a pedagógusok, de több tanár és óraadó van, mint korábban. 2021. április. 10. 12:05 Mától elérhető az online felület az általános iskolai beiratkozáshoz A beiratkozás jövő héten lesz, de a Klebelsberg Központ online jelentkezést javasol. A tanárok háromnegyede már regisztrált a koronavírus elleni védőoltásra. 2020. október. 19. 15:00 Pálmai Erika hvg360 Hajnal Gabriella: "A tehetséges gyerekek, bármilyen iskolába járnak, meg fogják állni a helyüket" A diákoknak ne kelljen otthon napi egy-másfél óránál többet tanulnia – tanárként és szülőként erre a meggyőződésre jutott a Klebelsberg Központ elnöke.
századi-e a Nat, jobb lesz-e az oktatás színvonala, mindháromra igennel válaszolt Hajnal Gabriella. Vitát váltott ki, hogy kritikus vagy mérlegelő gondolkodásra neveljék-e a tanulókat. Szerinte a "kritikus" szó negatív kicsengésű, ám minden tantárgynak része a vitakultúra erősítése, és az alaptantervben szereplő mérlegelő gondolkodás sem zárja ki a kritikát. Egyértelművé tette, hogy a szakiskolákra nem vonatkozik a módosított alaptanterv, ám az érettségit adó technikumokra igen, a közismereti tantárgyaknál. Hajnal Gabriella a fórumon jelezte a szemléletváltás fontosságát az oktatásban, továbbá azt is, hogy változtatni kell a tanárképzésen. Több pedagógus aggályának adott hangot: nem lesz elegendő idő a határidőig, április végéig, sőt, még a tanév végéig sem a pedagógiai programok elkészítésére-átírására, a helyi tantervek kidolgozására, hiszen a második félév mindig zsúfolt az iskolák életében (középiskolai felvételik, érettségi időszaka miatt). Az egyik felszólaló más veszélyforrásokra is felhívta a figyelmet: szerinte a legjobb program is "elhasal", ha a benne szereplők nem tudják azt végrehajtani.
Nem vitatva az elégedetlenség jogosságát (mint ismert: a tanárok, miként a PSZ is béremelést és az óraszámok csökkentését követelik - a szerk. ), Hajnal Gabriella szerint ezt le kell választani az alaptantervről. Egyébként ő is sajnálatosnak tartotta a kialakult politikai vitát. Amellett érvelt, hogy ha ismét megnyitották volna az alaptantervről szóló vitát, akár 2-3 évet is csúszhatna a bevezetése. Az állásukat féltő pedagógusokat megnyugtatta: nincs olyan tanár, akire ne lenne szükség - ezzel arra utalt, hogy a felröppent hírekkel ellentétben nem törölték el a médiát vagy a filozófiát. A legnagyobb vitát kiváltó magyar irodalom tantárgyról, az alaptantervbe bekerült Nyírő Józsefről, Wass Albertről, Herczeg Ferencről nem kívánt állást foglalni, mondván: műveket kell nézni és nem életutakat. Az irodalom tanítása kapcsán élénk vita alakult ki közte és a jelen lévő pedagógusok egy része között. Volt tanár, aki szerint 36 százalékkal nő a tananyag, ezt Hajnal Gabriella cáfolta, mert sok szerző vagy-vagy választhatósággal szerepel az alaptantervben.
NAT változás OKTATÁS
Szerinte nagyon ellentmondásos vélemények érkeztek az óraszámokkal kapcsolatban, továbbá van, aki szerint túl sok a tananyag, mások szerint kevés. A tiltakozásokról elmondják (a kérdezővel együtt), hogy a szülőket és a diákokat gyakorlatilag a tanárok buzdítják csak tiltakozásra, miközben a tiltakozók nem is olvasták a NAT-ot. Hajnal szerint a NAT célja persze az volt, hogy a gyerekek megszeressék az iskolába járást. Ennek a címbe való emelése nyilvánvaló válasz arra a széles körben nagy felháborodást keltő kijelentésre, amit a szintén NAT-on dolgozó Takaró Mihály sütött el, miszerint az iskola nem a gyerekek igényeit kielégítő intézmény. Az érdemi kritikai észrevételekre azonban nem tér ki az interjú, az óraszám kérdését boncolgatják főként, azokról a bírálatokról, amiket a legtöbben – még az egyházi iskolák is – megfogalmaztak, nem esik szó, így a leginkább problematikusnak tartott magyar és történelem tantervekről sem. A szaktanárok szerint a természettudományos tárgyaknál is baj van, Hajnal szerint azonban minden rendben lesz, mert az utolsó két évfolyamon 8-9 óra fakultációt is felvehet a diák, hogy akár a természettudományos tárgyakból is elmélyítse tudását.