A műnek 2012 óta létezik reprint kiadása a Históriaantik Könyvesház kiadása jóvoltából. Elektronikusan a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján érhető elː MEK. A második kiadás kötetbeosztása [ szerkesztés] Kötetszám Cím, fejezetcímek Felölelt időszak Kiadási év Elektronikus elérhetőség I. kötet Magyarország a magyarok beköltözése előtt – A magyarok őstörténete – A fejedelmek kora – Az Árpádházból való királyok kora kezdetek – 1301 1896 – 1897 MEK II. kötet Az Anjouk kora – Zsigmond kora – Hunyadi János kora – Hunyadi Mátyás kora – A Jagellók kora 1301 – 1526 III. kötet A Habsburg-házból való választott királyok kora 1526 – 1705 IV. kötet A Habsburg-házból való örökös királyok kora – A Habsburg-lotharingiai házból való örökös királyok kora 1705 – 1867 Képtár [ szerkesztés] Egy Corvin-codex czímlapja (egész oldalas színes műmelléklet) Iniciálé A szepesváraljai templom falfestménye (fejezetdísz) Nagy Lajos legyőzi a törököket s felajánlja a mária-czelli képet (színes műmelléklet) Források [ szerkesztés] Bodon József – Szalay Józsefː A magyar nemzet története I–IV., Budapest, 1879–1883 További információk [ szerkesztés] Gulyás Pál: Népkönyvtári cimjegyzék.
1939 őszén egy új rovat indult el, melyben a cenzúrát kijátszva olvasói levelekre válaszoltak a munkatársak, háborúkritikus álláspontoknak is helyt adtak. Ez nem bizonyult hosszú életűnek, a jövő év tavaszán meg is szűnt. A felerősödő szélsőjobboldaliak szemét nagyon szúrta a lap németellenessége, a Turul Szövetség kérte is a megszüntetését, mert szerintük akadályozta az új, fajvédő Magyarország kibontakozását. 1943-ban tettlegességig fajult a helyzet, egy csoport gumibotokkal felfegyverkezve nyomult be a szerkesztőségbe, és inzultálták az egyik főmunkatársat, Parragi Györgyöt. A német megszállást követően megszüntették az összes náci- és németellenes lapot, köztük a Magyar Nemzetet is. Az újság illegalitásban működött tovább, júliusban Svájcban nyomtattak néhány számot. Parragit Mauthausenbe deportálták, több újságíró életét vesztette a budapesti ostromban. 1945. május 1-én jelent meg újból a Magyar Nemzet, melyet a Kisgazdapárt támogatott, a korábbi főmunkatársak (Parragi, Hegedűs Gyula stb. )
Korának megfelelő, néhol kicsit sérült, általában jó állapotú antikvár könyvsorozat 10 kötetben. A mű egyike az Egyetemes irodalomtörténet, a Beöthy-féle A magyar irodalom története, a Nagy képes világtörténet és A zsidók egyetemes története mellett az Osztrák–Magyar Monarchia alatt megjelent nagy terjedelmű, összefoglaló tudományos–ismeretterjesztő alkotásoknak. "Magyarország ezeréves fennállásának emlékére rendezett ünnepélyek kiegészitése czéljából az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat EMICH GUSZTÁV vezérigazgató kezdeményezésére elhatározta Magyarország ezeréves fennállása történetének kiadását, melynek szerkesztését SZILÁGYI SÁNDOR és az egyes részek megirását ACSÁDY IGNÁCZ, ANGYAL DÁVID, BALLAGI GÉZA, BEKSICS GUSZTÁV, DÉZSI LAJOS, FRAKNÓI VILMOS, FRÖHLICH RÓBERT, KUZSINSZKY BÁLINT, MARCZALI HENRIK, MÁRKI SÁNDOR, NAGY GÉZA, PÓR ANTAL, SCHÖNHERR GYULA vállalták el, s a bevezetést VASZARY KOLOS, az utószót pedig JÓKAI MÓR készitették. " kötet M agyarország a királyság megalapításáig kötet Magyarország története az Árpádok korában (1038–1301) kötet Az Anjouk kora, az Anjou ház és örökösei (1301–1439) kötet A Hunyadiak és a Jagellók kora (1440–1526) kötet Magyarország három részre oszlásának története (1526–1608) kötet Magyarország története II.
És hogy miről olvashat a 31. számban? Itt megtudhatja!
Szállítási és fizetési módok