Tudják, hogy miért Lyceum templom a Lyceum templom? És hogy miért állt üresen fél évszázadon át? A pécsi templomokat bemutató sorozatunk legújabb részéből kiderül! Ahhoz, hogy a Király utcában található Urunk Színeváltozása-templom – avagy ahogy a legtöbben ismerik: Lyceum templom – történetét megismerjük, sok-sok évszázadot kell visszautazni a múltba. A pálosok és Pécs A Pécs mellett emelkedő Jakabhegyen élő remetéknek Bertalan püspök 1225 körül építtetett kolostort, ezzel egy időben pedig Özséb esztergomi kanonok a pilisi remeteközösség számára alapított monostort, a két hívőközösséget ezt követően egyesítette. A Király utca büszkesége 1815 körül (forrás: Régi Pécs) Ennek a közösségnek, azaz már rendnek a pártfogó szentjéül Remete Szent Pált választották. Innen ered tehát a pálosok, az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend elnevezése. Lyceum templom pécs logo. A rend hamarosan virágzásnak is indult, ezt a folyamatot azonban a török hódítás derékbe törte. Megkezdődik az építkezés A törökök kiűzése, a hódoltság megszűnése után 1686-ban újra pálos szerzetesek érkeztek Pécsre, hogy segítsék a helyi híveket a rend újraépítésében.
A Pécs melletti Jakab-hegyen élő remetéknek Bertalan püspök 1225-körül klastromot emeltetett és letelepedésüket Szent Ágoston regulájának megfelelő életszabállyal megerősítette. Ezzel egyidejűleg Özséb esztergomi kanonok a pilisi remeteközösség számára is monostort alapított és a két közösséget egyesítette. Égi pártfogóul Remete Szent Pált választották, innen ered a pálosok elnevezése. A pápa a rendalapítást 1308-ban hagyta jóvá. Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend hamarosan virágzásnak indult, melyet a török hódoltság tört derékba. A hódoltságot követően, néhány pálos szerzetes a hívek szolgálatára 1686-ban érkezett Pécsre… Megtelepedésükhöz a belvárosban 1698-ban kaptak telket az egykori Budai-kapu mellett. Lyceum templom (Pécs) – Wikipédia. Barokk stílusú templomukat és kolostorukat Wépy Máté pálos szerzetes (1710-1748) tervezte 1740-ben. Az alapkövet Berényi Zsigmond püspök 1741-ben tette le. Első fázisban az egyhajós-kápolnafülkés templom, torony nélkül, hosszított szentéllyel és orgonakarzattal épült.
A pécsi pálosok 1698-ban kaptak egy építési telket a Budai Városkapu mellett, ahol megkezdhették templomuk és kolostoruk felépítését, melyet a rend egyik szerzetese, Wépy Máté tervezett 1740-ben. A munka gyorsan meg is kezdődött, az alapkövet 1741-ben Berényi Zsigmond püspök tette le. A főutca és temploma 1910 körül (forrás: Régi Pécs) Az építési folyamat első fázisában az egyhajós, kápolnafülkés, és akkor még torony nélküli templom készült el, nem kifejezetten megszokott hosszított szentélyével és orgonakarzatával, a fehérre meszelt beltérben ezt követően felállították a Szentháromság-oltárt, és a szentély alatt egy kriptát is kialakítottak. Lyceum templom pets and animals. A főhajóban 4-4 mellékoltár is helyet kapott, melyek közül egyet Szent Tekla, egyet pedig természetesen Remete Szent Pál tiszteletére emeltek. Fél évszázadon át állt üresen A templomot 1756-ban szentelte fel Klimó György püspök, és csak ezután készült el a sekrestye, az oldalfolyosó és a két homlokzati torony 1779-ben, az építés utolsó fázisában. Érdekesség, hogy a mai napig nem tudni, hogy ebben az építési szakaszban ki volt a tervező.
Műsoron: Mozart: d-moll zongoraverseny ( Horváth Andrea – zongora), Beethoven: VII. szimfónia. Vezényel: Somorjai Péter. A SZTE Zeneművészeti Karának hallgatói komolyzenei koncertek során mutatkoznak be a Reökben. A sorozat alatt a SZTE-ZMK minden egyes tanszaka bemutatkozik. A közönség többek között Bach, Mozart, Chopin, Sosztakovics, Dvořák műveit élvezheti a hallgatók előadásában havonta két alkalommal. A soron következő hangverseny szerdán 19 órakor lesz. A belépés ingyenes. "Balta a fejbe" és más programok a Somogyiban Lőrinczy Attila Balta a fejbe című pályadíjnyertes tragikomédiája már több hazai színházban sikert aratott. A darabot április 17-én mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház. Ezt megelőzően szerdán 16. 30-kor az előadás rendezőjével, Tasnádi Csabával, valamint Barnák László és Schlanger András színművészekkel találkozhatnak az érdeklődők a könyvtárban, és kötetlen beszélgetés keretében ismerkedhetnek meg a művel, a színpadra állítás folyamatával. A külvárosi szocio-komédia a szabad vállalkozás világában vagyonhoz jutó újgazdag réteget mutatja be.
Még úgy sem, ha kíváncsiságunkban felállunk és durván behajolunk a szomszédaink elé. Érdekes egyébként, hogy Horváth Illés első rendezésénél, a Zsámbékon színre vitt Köztársaságnál is előfordult ugyanez, hogy a nem középen ülő nézők népesnek mondható csoportja kimaradt a minden bizonnyal hatásos látvány egy részéből. Fotók: Puskel Zsolt, A Magyar Színház Balta a fejbe -bemutatójának legfőbb érdeme, hogy érdekes és ígéretes színésztruppot állított a rendező a darab szolgálatába. A Richárdot játszó Vilmányi Benett et tavaly megismerte az ország a Terápia-sorozatból, s az ottani lenyűgöző debütálásából óhatatlanul magával hozza a figura dacos keménységét és erejét. Tehát itt tulajdonképpen a főszereplő lelkialkati puhányságért kell megdolgoznia, s derekasan el is végzi a feladatot. Mellette alsóbbrendű cimborája, Buci még haszonlesőbb, mint az eredetiben. Takács Géza kicsit elrajzolja ezt a flaszterhuszárt, élvezettel és élveznivalóan. Csarnóy Zsuzsa Erzsébete, a bánatos anya belekövesedett a veszteségekbe; férje és gyanúsan szeretett öccse nincs már, s a fiához sem talál semmilyen érzelmi utat.
ORIGO CÍMKÉK - robbantás Revizor - a kritikai portál. Ma még Orbán Viktor, holnap már valaki más következik - PestiSrácok (Mondjuk nemcsak az oldalsó nézőknek, de a színésznőnek sem kedvez a díszlet, amikor a fiával való utolsó jelenetében az állványzat aljában ül, rácsok-csövek-vasak közé bedugva, színes infúziós zacskók által is takarva. ) A család idősebb generációját képviselő Anyika-Apika kettős szerepében Hámori Ildikó és Kovács Zsolt mindenekelőtt nagyon szép pár. Két ősz hajú, kecses, sikkes ember. Felszínesen érintkeznek egymással és az ügyekkel. Kovács Zsolt Apikája a puskájával és a gyereke hamvaival – amelyeket csillámló koponyaurnában őriznek, majd a kiborulás után összesöpörgetnek, ő pedig a kávéjába kanalazva fogyasztja fia maradványainak maradványait – bonyolult futóbolondnak látszik. Móga Piroska gyönyörű, dekoratív Annája – a Gálvölgyi Anett és Miovác Márton tervezte pikáns gyászruhájában – kifejezetten veszélyes nagymacskának hat. Richárd ezúttal kap vele egy éjszakát, amelynek meghitt betétje, hogy felolvassa a telefonján leguglizott Anna örök-verset.
A Pater Sparrow tervezte díszlet három hangsúlyos elemet tartalmaz. A rivaldánál látható, hosszú sorban felhalmozott lomok térelválasztóként működnek a játéktér és az eredeti nézőtér között. A kifigyelhető tárgyak közül – úgy mint kád, autógumik, mosogató, olajoshordók, egyebek – egy hatalmas szoborfélfej tűnik fel, amelynek szemére olykor zöld fény vetül. Akár egy monokli, jelzi az ember(iség) nyolc napon túl gyógyuló sérülését. Feljebb csillogó, mintás, szürkés revüfüggöny-féleség lóg, amely néha zöld vagy piros fényt kap, s ilyenkor a mintázata úgy hat, mintha "minden összetört" volna. A harmadik darabja a díszletnek egy kerekes építkezési állványzat, amelynek emelete Ricsi szobájául szolgál, de a halott is innen bámészkodik. Tehát a színpadkép vertikálisan nem különít el sem ideátot és túlvilágot, sem nemzedékeket. Magán a nézőtéren is zajlik valami, az onnan feltekergő füstből ítélve víziók mutatkozhatnak a zsöllyében, ezek azonban a színpadi tribün bal oldali részéről sajnos nem láthatóak.
(Mondjuk nemcsak az oldalsó nézőknek, de a színésznőnek sem kedvez a díszlet, amikor a fiával való utolsó jelenetében az állványzat aljában ül, rácsok-csövek-vasak közé bedugva, színes infúziós zacskók által is takarva. ) A család idősebb generációját képviselő Anyika-Apika kettős szerepében Hámori Ildikó és Kovács Zsolt mindenekelőtt nagyon szép pár. Két ősz hajú, kecses, sikkes ember. Felszínesen érintkeznek egymással és az ügyekkel. Kovács Zsolt Apikája a puskájával és a gyereke hamvaival – amelyeket csillámló koponyaurnában őriznek, majd a kiborulás után összesöpörgetnek, ő pedig a kávéjába kanalazva fogyasztja fia maradványainak maradványait – bonyolult futóbolondnak látszik. Móga Piroska gyönyörű, dekoratív Annája – a Gálvölgyi Anett és Miovác Márton tervezte pikáns gyászruhájában – kifejezetten veszélyes nagymacskának hat. Richárd ezúttal kap vele egy éjszakát, amelynek meghitt betétje, hogy felolvassa a telefonján leguglizott Anna örök-verset. A kabaréba is kihelyezhető bérgyilkos páros bájosabb, mint amennyire félelmetes.
Megidéződik a Hamlet (ld. a rejtélyes körülmények között elhunyt nagybácsit, a halott atya számonkérő szellemének jelenését, a Ricsi leendő sírhelyén kiásott /macska/koponyát, stb. ), a féltékenységről és a cselszövényekről eszünkbe jut az Othello, a családtagok módszeres kiirtásának tervéről meg a Titus Andronicus. Pataki Ferenc, Egger Géza, Járai Máté Mert a családi (v)iszonyok itt is a középpontban állnak. A földi javakban dúskáló, ám szellemiekkel csak szerényen ellátott család megjátszott boldogságát az oly nagyon szerette Ede halála borítja fel. Ede szülei közül a valószínűleg korábban sem észkombájn Apika szinte beleőrül a gyászba: fia hamvait mindenáron meg akarja óvni az emberfeldolgozóktól. Feleségének, a gyászban megtört Anyikának minden energiáját Apika megóvása köti le. Ede víg özvegye, Anna korainak találja a gyászruhát: bájait ki-ki élvezheti igény szerint. Ede megroppant nővére, Erzsébet legszívesebben saját nyavalyáival bajlódik, a család együtt tartásának ő nem lehet a záloga.
A megnyitó a hagyományaihoz híven performanszformát kapott: a MASZK elnökéről, Balog Józsefről, miközben beszélt, ollóval levágták a ruháját, majd az is kiderült, hogy az idei fesztivál állata a nyúl. A nyári színházi fesztiválkínálatban mindenki kedvére válogathat, a Thealter a "független, kísérletező, a színházi munkát és műhelygyakorlatot életformaként választó, de a hivatásos, állami vagy kommersz-magán színházi struktúrán kívül" tevékenykedő alkotók és a rájuk kíváncsi nézők találkozási lehetősége, tudható meg a szegedi MASZK Egyesület, a szervező honlapjáról (). Kiderül innen az is, hogy összművészeti fesztiválról van szó, a színházi kínálaton kívül kiállítások, koncertek, szabadtéri- és gyermekprogramok is fogadják az érdeklődőket. A nemzetközi jelző értelmében külföldi előadókat is meghívnak, az ún. déli vonal koncepció jegyében járnak el, vagyis "a hármas határ közelében földrajzi és kulturális találkozási pontot kínálva különös figyelmet fordítanak a Balkán és Kelet-Európa izgalmas, újító, alternatív társulataira, a határon túli magyar színházak bemutatására".