3330 Ft Tartalom: CD és angol/magyar nyelvű ismertető füzetecske Rovásírás, ki ne hallott volna már róla, de vajon hányan tudnák leírni akár csak az A betűt is. Pedig? mindenkor becsületére vált bármely nemzetnek, ha az tulajdon írásával élt, és annak hasznát vette? (1598). Libisch Győző több mint 90 évvel az első ilyen munka után állította össze a régi magyar írás emléktárát, melynek 2. javított és bővített kiadását tartja kezében a Tisztelt Olvasó. A gyűjtemény átfogó képet és pontos részleteket biztosít mind az érdeklődő, mind a témában jártas közönség számára a magyar rovásírás fellelt emlékeiről. A könyv CD mellékletében több mint 200 székely és a Kárpát-medencében előkerült más rovásemlék képe, leírása, olvasata található meg. Bőséges ismeretterjesztő anyagot is találhatunk a rovásírás történelmi forrásairól, irodalmáról és kutatóiról. Igazi hiánypótló munka ősi örökségünkről. * * * A megrendeléséhez írjon egy levelet a rovasinfo(kukac) címre, a kért termék nevével és darabszámával!
Irodalmi szövegek kritikai kiadásának szabályzata, szerk. Péter László (1988). Honlapunkról letölthető az írás következő kiadásának fakszimiléje: Bevezetés a régi magyar irodalom filológiájába, szerk. Hargittay Emil, Bp., Universitas Könyvkiadó, 1996, 74–91. Megjelent még: Bevezetés a régi magyar irodalom filológiájába, szerk. Hargittay Emil, Bp., Universitas Könyvkiadó, 1997 2, 74–91; Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába, szerk. Hargittay Emil, Bp., Universitas Könyvkiadó, 2003 3, 114–131.
századi Bécsi Képes Krónika szintén megemlítette a székely írást. – Világosabban szólt az ősi betűrovásról Turóczi János a XV. Turóczi János szerint a székelyek nem felejtették el a scythiai betűket, hanem azokat még az ő idejében is fából készült pálcákra metszették. – A XVI. században Benczédi Székely István feljegyezte, hogy az erdélyi székelyek írása különbözik a többi magyar ember írásától, mivel a székelyek saját hún betűiket használják. – Hasonlóképen nyilatkoztak a XVI. század nagytekintélyű történetírói: Oláh Miklós, Verancsics Antal, Szamosközy István. A rovásírás XVI. és XVII. századi hiteles emlékeivel szemben a XIX. században több rovásírásos hamisítvány bukkant fel. Ilyen volt: a Gellei imádságoskönyv, a Rohonci-kódex, a Turócxi fakönyv s különösen a Karacsay-kódex. Az utóbbinak tartalmát hamisítója, Somogyi Antal tette közzé, hogy bebizonyítsa a hún-székely rovásírás évezredes használatát. (Régi magyar énekek. Arad, 1893. ) Erről a szövegről 1903-ban a Magyar Tudományos Akadémia mondott döntő ítéletet.
Országos Széchényi Könyvtár - Digitális Könyvtár 0. 10
Budapesti Szemle. 1888. ); a másik nézet szerint a hún-székely írás nem egyéb, mint a héber írás mintájára készült tudákos gyártmány. (Réthy László: Az úgynevezett hún-székely írás. Archaeologiai Értesítő. ) Eszerint Telegdi János, az archaizáló hajlamú református teológus, a XVI. század végén maga tákolta össze hún-székely betüjegyeit s a későbbi másolatokban fennmaradt rovásírásos emlékek sem hiteles maradványok, hanem a Telegdi-féle székely ábécé képződményei. – A kérdés megnyugtató megoldása épen olyan nehézségeket rejt magában, mint a székelyek hún eredetének vagy a középkori húnmondák magyar eredetiségének problémája. Németh Gyula vizsgálatai azt mutatják, hogy a hún-székely írás nem koholmány, mert akkor a hamisítónak ismernie kellett volna a Jenisszej-melléki köktörök feliratokat, pedig ezekről csak a XVIII. század elején vettek tudomást Európában s betűik hangértékét csak 1893-ban fejtette meg Thomsen Vilmos dán tudós. Eszerint az ősi magyar írás a köktörök ábécé leszármazottja, bár egyes betűi máshonnan kerültek a hún-székely betűk közé.