Áts feri a vörösingesek vezé megakarja szerezni a Pál utcai fiúktól a grundot, mert a Füvészkertben nem lehet olyan jól labdázni, játszani. Csapatának megtiltotta az einstandot de a Pásztorok a musiumban ezt tették ezért megbüntette őket. Tetszett neki Nemecsek Ernő bátorsága, ezért felajánlott hogy ő is legyen vörösinges, de Ernő nemet mondott. A csata napján hasonló tervet eszelt ki mint Boka, de így is vesztettek, mert Nemecsek betegen is eljött a csatába és ő ugrott rá, mert ki akarta szabadítani a bezárt csapatát. A harc után a Pásztorokkal meglátogatta Nemecseket.
Közvetlenül a csata után: A vörösingesek közül csak Áts Feri maradt a grundon, majd szomorúan ő is távozott, ő az egyetlen, aki a fegyverét is magával vihette, Boka "Tisztelegj! "-et vezényel a tiszteletére. Geréb, az egykori áruló, mivel a csatában derekasan harcolt a Pál utcaiak oldalán, visszakapja főhadnagyi rangját. Nemecseket, az egyetlen közlegényt kapitánnyá léptetik elő. Közben megérkezik Nemecsek édesanyja, aki kétségbeesetten kereste beteg fiát. Ölbe veszi a kisfiút és elindul vele haza. A Pál utcaiak pedig úgy döntenek, hogy elkísérik a nap hősét, kettős sorban, csendesen mennek Nemecsek és az édesanyja után. A házuk előtt Nemecsek még kezet fog mindenkivel, majd bemennek. A Pál utcai fiúk győztes csapata pedig lassan elindul hazafelé, egyedül Boka marad a ház előtt, aki most végre elsírhatja magát szeretett barátja miatt. Boka már ekkor érzi, hogy Nemecsek betegsége nagyon súlyos, a kisfiú aligha fog felépülni belőle. Bokát nem ereszti a ház, valamiért úgy érzi, ott kell maradnia a ház előtt, mintha díszőrséget állna.
Boka először megijed, nem érti, hogy a vörösingesek két csapata miért nem támad egyszerre. Ezután azonban egy pillanat alatt átlátja a helyzetet és rájön, hogy Áts Feriék arra várnak, hogy, a Pásztor vezette csapat a Pál utca felé szorítsa őket, és Áts Feriék csak akkor fognak támadni. A grundon zajlik a csata és a Pál utcaiak lassan a Pásztor-csapat fölé kerekednek, egyenként bezárják a vörösingeseket a fűrészgép kunyhójába. A Pál utcában várakozó másik vörösinges csapat erről semmit sem tud, csak hangok jutnak el hozzájuk. Végül Áts Feri is rájön, hogy a tervezett csel nem sikerült, a Pásztor-csapatot legyőzték. A vörösinges vezér rögtön átlátja, hogy komoly bajba kerültek, hiszen most az ő fél csapatának kell felvennie a harcot a Pál utcaiak egész seregével szemben. Ennek ellenére – becsületből – megindítja a támadást a Pál utca felől. A csata újra fellángol, a vörösingesek eleinte jobban állnak, hiszen ők frissek és pihentek, míg a Pál utcaiak kezdenek fáradni, mivel ők már megküzdöttek a Pásztor-féle csapattal is.