ez szemben áll a modern tőkés gazdasági és társadalmi elvárásokkal. E kell törölni a kilencedet, a jobbágy számára egyáltalán nem motiváló, és így a nemes számára sem hatékony robot helyett be kell vezetni a bérmunkát, fel kell számolni a rendi kiváltságokat. A mű nagy siker (három kiadása készül el rövid idő alatt), de támadásokat és kritikát is kapott. Dessewffy József: A Hitel c. mű taglalatja (Taglalat) című műve a konzervatív rendi ellenzék véleményét tartalmazza. Támadja Széchenyi azért, mert a rendi állapot reformja helyett, az angol minta alapján a régi rendet kívánta megszüntetni. (A jobbágykérdésben, a vámpolitika átalakításában egyetértettek. ) Széchenyi a Világ című (1831) műben reagált, s próbálta a Hitelben leírt gondolatait közérthetőbben megmagyarázni (A mű címe a világosságra utal. ) A Stádium (1833) programszerűen, 12 pontban összegezve fejti ki elképzeléseit. Széchenyi istván gazdasági programa informatico. Ez a reformkor első programja, a szükségszerű változtatás szakaszaira (stádiumaira) utal. A birtokszerzési jog kiterjesztésével a birtokok polgári tulajdonná válnak, a törvények előtti egyenlőség A nemesi adómentességet azonban csak részlegesen törölné el azzal, hogy a háziadót a nemesnek is fizetnie kellene vagyona arányában, valamint köteles lenne a belső vámok fizetésére.
A művet megjelenése után gyorsan elkapkodták. Elképzeléseiben azonban ellentmondás jelent meg. Támadta ugyan az arisztokráciát, mégis angol mintára az állam irányítását mégis az ő kezükbe akarta adni, és kényszeríteni őket, hogy önként adják fel elveiket és birtokaikat jobbágyaikkal együtt. Művét leginkább az arisztokraták támadták, viszont támogatókat szerzett a köznemesek köréből. Széchenyi a támadásokra 1831-es, Világ című művében válaszolt. 1831-ben a Felvidéken parasztfölkelés tört ki, erre reagálva Széchenyi a fokozatosságot félredobva programját sűrítve tárta a nemzet elé, Stádium című művében, mely 12 pontban fogalmazza meg az elképzeléseit. Hatalmas erőfeszítéseket tett a közlekedés terén: a Vaskapu hajózhatóvá tétele, a Tisza szabályozása, dunai gőzhajózás kezdeményezése, hajógyár és téli kikötő építtetése, selyemhernyó-tenyésztés népszerűsítése, az első gőzzel hajtott hengermalom megépítése. Agrár Széchenyi Kártya jövőbeni céljai. Elősegítette a mezőgazdasági termelés és az értékesítés fejlődését, ezzel együtt az egész országot fölrázta és megindította a fejlődés útján.
(1827: A lovakrúl c. munkája) A Nemzeti Kaszinó létrehozása (1827), amellyel az volt a célja, hogy az angol klubok mintájára megteremtse az igényes társasági élet intézményeit. Elsősorban az arisztokráciát várta el a kaszinóba is, ahol a viták és beszélgetések számára kellemes környezetet biztosítottak. Széchenyi istván gazdasági programa completo. A gőzhajózás lehetőségeinek megteremtésével (hajógyár, kikötők, balatoni hajózás), s Vaskapu szabályozásával, a folyószabályozások terveinek elkészítésével a személyszállítás mellett elsősorban a kereskedelem fellendítését kívánta elérni. Szintén az angliai minta alapján kezdeményezte a vasútépítést, vasúttársaságok alapítását, kidolgozta a leendő közlekedési hálózat tervét. Tervei között szerepelt Pest és Buda egységének megteremtése is, és az ehhez elengedhetetlenül szükséges állandó híd megépítése. Jelentős szerepe volt az 1838-as árvíz után a városrendezés új terveinek elkészítésében, s elkészítette Pest árvízbiztosításának tervét is. A gazdaság fellendítését szolgálta a selyemhernyó tenyésztés meghonosítása, a malomipar fellendítése (gőzhengermalmok), a bortermelés támogatása.
Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Széchényi-kártya programmal kapcsolatban kiemelte, hogy a konstrukció legfontosabb erénye a likviditása, amely sok vállalkozás számára sokszor az életet is jelenti. A Széchényi-kártya mintegy húsz éve működik, amely egyértelműen bizonyítja, hogy a program időálló, válságálló és működik, köszönhető ez részben annak is, egy nagyon gyors reagálású, a vállalkozók visszajelzései alapján folyamatosan változó programról van szó. Széchenyi István – Érettségi 2022. Tekinthető egyfajta vállalkozói bizalomkártyának is, amely gyakorlatilag minden felmerülő problémára próbál választ adni, legyen szó folyószámlahitelről, forgóeszközhitelről, beruházáshoz szükséges, vagy uniós pályázatokhoz szükséges finanszírozásról. A szektoriális kártyák, így a turisztikai kártya, az agrárkártya, az agrár kiemelt többlettámogatású kártya, mind-mind azt mutatják, hogy a vállalkozók jelzéseket folyamatosan beépítik és ezek alapján korrigálják, módosítják, finomítják a programot. Parragh László emlékeztetett, hogy 2010-ben a kamara és a kormány közötti megállapodásnak egyik fontos eleme volt, a Széchenyi Kártya átalakítása Széchenyi kártya programmá, amelyet sikeresen véghez is vittek.
A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint a Széchenyi kártya 20 éves múltja a válságállóságot igazolja. Krisán László hangsúlyozta, hogy a vállalkozók visszajelzései alapján folyamatos a fejlesztés, a program állandóan korszerűsödik. Az együttműködés a válság elején különösen fontosnak bizonyult, hiszen ennek köszönhető, hogy két éve rendkívül gyorsan jött létre kamat-, díj- és költségmentességet biztosító megoldás az agrárvállalkozók megsegítésére. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az állami kamattámogatásnak és a garanciavállalásnak köszönhetően a bankok bátrabban adnak kölcsönöket, a gazdák körében pedig rendkívül alacsony, ezrelékekben mérhető a fizetési nehézség, illetve a bedőlt hitelek aránya. Nemzetközi hírnévre tett szert a Széchenyi István Egyetem angol nyelvű doktori programja - GYŐRI HÍREK. Kiemelte, hogy a hitelfelvevők között magas a mikrovállalkozások aránya, és különösen fontosnak nevezte, hogy az Agrár Széchenyi kártya az őstermelőket is pénzhez juttatja, hiszen őket a kereskedelmi bankok nehezen finanszírozzák. (MTI) A képen (b-j): Krisán László, Nagy István, Parragh László