Eladó tégla lakás - XIII. kerület, József Attila tér #32807970 XIII.
Ahogy Tatay is írta, a Rákos-pataktól északra lévő területre 1955-ben készült új rendezési terv, így a Tahi utca mentén emelt épületek már a szocreál leáldozása után születtek, újra modern stílusjegyekkel, de ez már egy másik történet. Felhasznált irodalom: Ferkai András: Lakótelepek, Városháza Kiadó, 2005. Prakfalvi Endre: Szocreál Budapest Fővárosi Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala, Budapest, 1999 Cikkek az ól: Tatay Sándor: Vallomás a Rákos patakon túlról – In: Budapest folyóirat, 1966. (4. évfolyam)5. szám augusztus. Szakolczay Lajos: Vőlegény, menyasszony (Budapest folyóirat, 1980) Szabó Ivett: Az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ története In: Módszertári füzetek Slézia Gabriella (szerk. ): A közművelődés házai Budapesten 4. – Módszertári füzetek, Különszám (Budapest, 2007) A fentieken kívül a Fortepan, a Mapire és az Arcanum adatbázisait használtam fel.
2022. 03. 04. 13:02 2022. 06. 10:03 Szeress, ha kedves az életeM! címmel József Attila megzenésített szerelmes verseit jelenteti meg lemezen Fekete Bori. A Junior Prima-díjas énekesnő a közel nyolcvanperces hanganyagot élőben is bemutatja zenésztársaival. Fekete Bori 2017-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népi ének előadóművész szakán. Első szólólemeze 2018-ban jelent meg. Háromszor vett részt a Fölszállott a páva című televíziós népzenei tehetségkutatóban. Jelenleg négy együttesben énekel, a Chalga, a Tárkány művek, a Gajdos és a Dobroda zenekarban. Közreműködik vendégművészként egyéb népzenei együttesekben, mint például a Budapest Mezőség Band vagy a Hungarian Folkembassy. De rengeteg elfoglaltsága ellenére Szeress, ha kedves az életeM! címmel József Attila-versfeldolgozásokat jelentet meg. – Régi álmom volt József Attila költészetének néhány gyöngyszemét valamilyen formában színpadra vinni – mondta el Fekete Bori. – Több életrajzi előadás, musical, monodráma készült már a költőről, ezért én a szerelmeit, a nőkhöz való viszonyát szeretném hangsúlyozni.
József Attila ikonikus szobrát 40 évvel ezelőtt, 1980 végén avatták fel a Kossuth téren. Elhelyezése akkor sem váltott ki osztatlan elismerést, a Kritika című folyóirat 1981. évi 7. számában Rózsa Gyula a Duna-parti József Attila-szobor című cikkében partra vetett halként jellemezte a műalkotást: "A bronz József Attila-figurát ugyanis a rakodópart alsó kövére ültette Marton László szobrász és Vadász György építész – csak éppen az alsó köveket hozták fel – darabonként – a felső rakpartra, annak is egy mesterséges dombjára, ahová betonkockákon lehet enyhén felkaptatni. A partra-vetett-hal-szituáció tehát még csak nem is az egyik verssors kőbe-bronzba való kiírása – ha következetesen az volna, az emlékmű még megrendítően drámai is lehetne. " A kritikus magától az alkotástól sem volt elragadtatva, azt "a mindenkori magyar köztéri kompromisszum" emlékművének nevezte, és hosszan, másfél oldalas cikkben kritizálta a kompozíciót. Arról, hogy József Attilának szobrot állítsanak Budapesten, 1947 óta szó volt.