Az Úti Boldogasszony kegykép tisztelete később az egész világon elterjedt a jezsuiták által, számos másolat és egyéni feldolgozás született hatására, ezek közül az egyik legjobban sikerült alkotás Feszty Masa (1895–1959) képe, amely a pesti Jézus Szíve-templom előtt látható. A jezsuita Mária-tisztelet egyik folytatója, Ferenc pápa, aki szintén buzgó Szűz Mária tisztelő, a papszentelése előtt írott hitvallásában fogalmazta meg személyes meggyőződését: "Hiszek Máriában, anyámban, aki szeret engem, és soha nem fog magamra hagyni. Masszi Ferenc (1953 - ) - híres magyar festő, grafikus. " A pápa Szűz Mária tiszteletének fényes bizonyítéka, hogy egész Latin-Amerikában, egy új máriás mozgalmat indított el: Maria Knotenlöserin (A csomókat feloldó Mária) augsburgi kegyképet terjesztette el Argentínában és később egész Latin-Amerikában. Ferenc pápa, 1986-ban, frankfurti teológiai tanulmányai során találkozott, az augsburgi Sankt Peter am Perlach-i templomban található kegyképpel, amikor rendtársaival felkereste az augsburgi belvárosban található, a jezsuiták vezetése alatt álló templomot.
Kultúra Ferenc pápa: a csíksomlyói hagyomány az egység és a testvériség jele MTI Kép: MTI/ Veres Nándor 2019. június 2. Több mint százezer hívő előtt mutatott be szentmisét Ferenc pápa szombaton Csíksomlyón. Magyarországról is több ezren zarándokoltak el a kegyhelyre, hogy láthassák a katolikus egyházfőt. A szertartáson Ferenc pápa arról beszélt, hogy a csíksomlyói hagyomány az egység és a testvériség jele, amely tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat. A szentatya egyik legfőbb üzenete a Románián belül élő kisebbségek és a többség közötti békés együttélés hangsúlyozása volt – mondta el Tusor Péter egyháztörténész az M1 esti műsorában. Az egyházfő a hitben való megerősödést jelképezi minden egyes országban, ahová ellátogat, így Erdélyben is. Hozzátette, a pápa a hit legfelsőbb őrének számít. Egy igazi „születésnapi festmény” – Nemes Nagy Ágnesnek | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Arról is beszélt, hogy a pápai látogatás a magyarok számára is nagyon különleges alkalom. Nemcsak azért, mert most járt először Erdélyben a katolikus egyházfő, hanem azért is, mert a pápa a Kárpát-medence felé is közvetíti hitét és a római hagyományokat.
Most tehát hallgass rám testvérem, beszélünk a leányról ezen az éjjelen, eljegyezzük veled, és amikor visszatérünk Rágesből, magunkkal visszük házadba. " (Tób 6, 10-13). Az eredeti kegykép, a templom déli apszisában található, a Beatae Virginis de Bono Consilio (A Jótanács Szűz Nővérei), oltárnál, Szent Ulrich és Szent Afra szobrai között függ. Németországban is, valamint Latin-Amerikában is, elsősorban a házassági, párkapcsolati problémákkal küzdő emberek fordulnak nagy bizalommal Szűz Máriához a kegykép előtt, hogy hozza rendbe házasságukat, állítsa helyre a családi békét, adjon gyermekáldást, vagy segítsen megtalálni szerető párjukat. Bikfalvi Géza Frissítve: 2016. Szuperember lett Ferenc pápa. augusztus 08.
A Kolibri Színház előadása, Molnár Piroskával a címszerepben és Novák János muzsikájával, mindmáig fergeteges siker. Az interneten is nagyon sok Nemes Nagy Ágnes-gyerekvers látható-olvasható, gyakran illusztrációkkal, a Bors néni-epizódoktól a Nyári rajz ig, vagy éppen az olyan tél-idézőkig, mint a Hóesésben, a Téli angyal vagy a Tanulni kell, amelynek sorrendben első főszereplői a téli fák. Végül aztán rábukkantam a lehető legünnepibb, a költőnő gyermektelenül is anyaszívű világát elénk hozó, s így hozzá legméltóbb látványra. Ez pedig éppen annak a Faltisz Alexandra festőművész-illusztrátornak a remeke, aki 1994-ben Lázár Ervin A manógyár és Nemes Nagy Ágnes Az aranyecset című könyveinek páratlan "vizuális díszkíséretéért" kapta meg a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa IBBY-díját. 2008-ban, a Holnap Kiadó Mesenaptár ának modellértékűen igényes s ugyanakkor játékos Faltisz-képei között megjelent egy viszonylag kevésbé ismert Nemes Nagy Ágnes-vers, a Hét hold mesevilága is. A mindössze hétsoros kis remekművet érdemes kiemelten idéznünk, bár a művésznő szép, kalligrafikus, hófehér betűkkel felrajzolta a kalendáriumban megjelent kép bal oldalára: HÉT HOLD Mennyi, mennyi toronyóra!