A botanikus kert Budapest, XXIII. kerületében: Soroksár szélén, a Péteri-majorban létesült 1962-ben. Területe 60 hektár. Üvegházban trópusi, szubtrópusi növényeket mutatnak be, a kerti faházban állandó természetvédelmi kiállítás van. A tóparton kialakított kerti pihenők: asztalok, padok, szalonnasütő hely állnak a látogatók rendelkezésére. Soroksári Botanikus Kert látnivaló a TúraBÁZIS-ban. Az óvodásoknak a főbejáratnál játszóteret, az iskolásoknak focipályát is kialakítottak. A botanikus kert különleges növényvilága értékes állatvilágnak ad otthont. Változatos a rovarvilág is, sőt a kert területén több, mint 300 nagygomba faj él. A bejelentett csoportok részére szakvezetést biztosítanak, amelynek időtartama: 1, 5 -2 óra, ára 2000 Ft. Belépődíj: teljes árú 800 Ft kedvezményes 500 Ft Heti programajánló az együtt töltött pillantokért Már nem sok időnk maradt húsvétig, használjuk ki egy kis családi lazulásra, mielőtt beindul a sonkatojás-úthenger. Ezen a héten lesz Virágvasárnap, és amúgy tavasz van, szóval lesznek virágos ajánlatok, de persze a húsvéti készülődés és a szabadtéri programok sem maradnak ki.
Amikor a helyet kijelölték, azon jórészt az 1950-es évek telepített kocsányos tölgy, feketefenyő, szürke nyár és akác nőtt. A magasabb homokdombon felhagyott szőlők, gyümölcsösök maradványai voltak, a laposokon pedig legelők. A kert tervét 1963 tavaszán készítették el a Kertépítési és Kultúrtechnikai Tanszék munkatársai: Ormos Imre, Virág János, Kiácz György, Csóti László. Mellettük sokat tett még a kertért Probocskai Endre és Nádasi Mihály. Soroksár: Elkészült a tanösvény a Botanikus kertben - épülettár. Az egyetemi tanterv szerinti szervezettani–rendszertani–növényföldrajzi gyakorlatokat 1968-ban kezdték el. A kert több, az OMMI által nyilvántartott és ellenőrzött génalaptartalék élőgyűjteményt őriz. Ezek: vadrózsa (Rosa), vadkörte (Pyrus), berkenye (Sorbus), borostyán (Hedera) fajok, fajták. Gondosan őrzik az eredeti növénytársulások ( kiszáradó láprét, zsombékos, homokpusztagyep) fennmaradt töredékeit, a ritka és védett növények természetes élőhelyeit – ezek a Kert kiemelten védett részei. 1977-ben Budapest a Soroksári Botanikus Kertet helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánította.
A homokdombon: zöld gyík, fürge gyík, homoki gyík. Botanikus Kert Magyarország — Térkép | Soroksári Botanikus Kert. Az erdőben: erdei fülesbagoly, fülemüle, szajkó, harkályok, számtalan apró énekesmadár, sün, mókus, nyúl, őz, róka, menyét. Érdekesebb rovarok: imádkozó sáska, sisakos sáska, dajkapók, futóbogarak stb. Egyéb látnivalók [ szerkesztés] Üvegház trópusi, szubtrópusi növényekkel; állandó fényképkiállítás; kerti faház állandó természetvédelmi kiállítással; kerti pihenők asztalokkal, padokkal, szalonnasütő helyekkel; játszótér, focipálya Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] A Soroksári Botanikus Kert megújult honlapja A Soroksári Botanikus Kert régi honlapja
Régen jártunk már a Soroksári botanikus kertben, így erre a júniusi hétvégére ezt választottuk. Autóval gyorsan odaértünk, parkolóhely simán volt. Most nyitva volt a pénztár, megváltottuk a jegyet. Azt kell mondjam szép ez a kert is. Soroksár botanikus kert будапешт. A tó felé vettük az irányt, ahol le is ültünk egy picit nassolni. Ha fotózni érkezel az Udvardy emlékkert után igazi csodaképek készíthetők. Nem fogsz csalódni. Nyár van, későn sötétedik, a botanikus kert mégis délután négykor zár be. De hát ez Magyarország. Egy üdítőt, esetleg jégkrémet árusító büfé szintén bevételt jelentene, de gondolom itt az sem éri meg. Nagyon meleg volt, a végén már Viki picit nyűgös volt, így gyorsan hazaindultunk.
A tangazdaság sikerességét mutatja az is, hogy nagyon sok hallgató tölti a kötelező összefüggő szakmai gyakorlatát nálunk. A Soroksári Botanikus Kert létesítését a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsa 1962-ben határozta el. Célja a növénytani gyakorlati oktatás fejlesztése volt, elősegítve, hogy a leendő kertészmérnökök közvetlen kapcsolatba kerüljenek a növényekkel. Hosszadalmas vizsgálódás után a kert helyét Soroksár Péteri majorban jelölték ki, ahol már több tanszék jól működő kutatási területtel rendelkezett. A Kert létesítésének célja az volt, hogy hosszú távon eleget tegyen a fontosabb botanikus kerti feladatoknak: bekapcsolódjon a botanikus kertek nemzetközi hálózatába és magcserekatalógust (Index Seminum) adjon ki, továbbá helyszínt és növényanyagot biztosítson az egyetemi oktatáshoz és kutatáshoz, valamint ismeretterjesztő és természetvédelmi feladatokat lásson el. Soroksár botanikus keri hilson. A létrehozott élőgyűjtemények az oktatás mellett a botanikai kutatásokat szolgálják, de ma már egyre inkább előtérbe kerülnek az ismeretterjesztési, turisztikai feladatok is: a Soroksári Botanikus Kert egyre népszerűbb a tanulni és kirándulni vágyó, a természet értékei iránt érdeklődők körében.
Magyarország jelentősebb növénytársulásai [ szerkesztés] Alföldi kocsányos tölgyes Karsztbokorerdő Bükkös-gyertyános Szikesek Gombák [ szerkesztés] A Kertben mintegy 170–180 nagygomba faj él. A fajösszetételt a homokos talaj és a növényzet határozza meg. Gyakoribb nemzetségek, illetve fajok: kucsmagomba (Morchella), papsapkagomba (Helvella), csiperke (Agaricus), tejelőgomba (Lactarius), pereszke (Lepista, Tricholoma), pókhálósgomba (Cortinarius), susulyka (Inocybe), galambgomba (Russula), fakógomba (Hebeloma) tövisaljagomba (Entoloma clypeatum), mezei szegfűgomba (Marasmius oreades), szemcsés nyelű tinóru (Suillus granulatus), nyárfatinóru (Leccinum duriusculum), változékony tinóru (Boletus luridus), nagy őzlábgomba (Macrolepiota procera), gyilkos galóca (Amanita phalloides), cafrangos galóca (Amanita strobiliformis) stb. A Kert állatvilága [ szerkesztés] A vizes élőhelyeken: tarajos gőte, mocsári teknősök, halak, békák, siklók, vadkacsák, átvonulóban szürke gémek. A réten: mezei pacsirta, egerészölyv, szarka, fácán, gólya.