Innentől kezdve a női-férfi princípiumon át az arkangyalok osztályozásáig mindent belemagyarázhatunk a tükrözött portrékba, attól függően, mit akarunk láttatni. Mária kútja Názáretben (1908) (részlet) És utolsó példaként íme egy korai Csontváry-műremek, az Almát hámozó öregasszony, (1894 körül) amely ábrázolásmódjában kevésbé hasonlít az életmű többi darabjához. Ha elméletet akarnánk gyártani, biztosan azt mondanánk, az idős asszony megözvegyült, és tükrözött képmásában néhai férje jelenik meg. Almát hámozó öregasszony (részlet) A sort pedig a végtelenségig folytathatnánk, akár más festőkkel is, de nem tesszük. Helyette inkább megkérdeztük a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusát, Bellák Gábort, hogy lehet-e bármiféle tudományos alapja annak, amit Az öreg halászról állítanak. Ez egy önkényes, jópofának tűnő, ámde mondjuk ki, hülye játék, messzemenő következtetéseket nem lehet levonni belőle. Hazatér Miskolcra Csontváry titokzatos festménye - Hello Miskolc. Ilyen módon bármilyen képpel el lehet játszani. Akik ezzel szórakoznak, csak a saját elméletikhez próbálnak támpontot találni – mondta Bellák.
A festményt 2014-ben restaurálták, a műveletet végző Shan Kuang pedig arra lett figyelmes, hogy mindeközben egy addig láthatatlannak tűnő részlet tűnik elő a vászonról. Ekkor derült ki ugyanis, hogy a tengerparti homokban álló emberek valójában egy partra vetett bálnát bámultak, ám a gigászi állatot egy vastagon felvitt festékréteg még azelőtt eltüntette a vászonról, hogy a festmény a XIX. század második felében Cambridge-be került volna. A kurátorok egyelőre a vizsgálatok után annyit mondtak, hogy nem tudni, kinek szúrta a szemét az állat, de vélhetően valamikor az 1800-as évek elején tüntették el a festményről. Amerikai gótika Az amerikai kisvárosok és átlagpolgárok életének krónikása Norman Rockwell mellett, Grant Wood, 1930-ban festette meg világhírű Amerikai gótika című képét. Wood ezen a festményen az Iowa állambeli mezőgazdaságban dolgozóknak kívánt emléket állítani, és állítólag egy olyan házaspárt ábrázolt, akikkel átutazóként találkozott, mikor az államban járt. Egy szemfüles laikus szúrta ki a képen elrejtett utalást, a festmény női szereplője ugyanis egy Perszephonét mintázó brosst visel a nyakában, míg a morcos tekintettel bámuló férfi lehet Hádész megfelelője, hiszen a görög mitológia szerint az alvilág istene feleségül kérte testvérétől, Zeusztól Perszephonét, de az nem adott egyértelmű választ, így Hádész nem tehetett mást, elrabolta, és úgy vette feleségül a termékenység istennőjét.
Az örökösök fuvarosoknak akarták anyagárban eladni a jó minőségű vászonra festett képeket. Ha nem lép közbe egy fiatal építész, Gerlóczy Gedeon, aki felfedezte Csontváry zsenialitását, és nem vásárolja fel a képeket, egyetlen festmény sem maradt volna fenn. Miután a Tanácsköztársaság elvette mindenét, Csontváry nyomorba süllyedt. A nélkülözés, valamint a sokévnyi mellőzöttség után egészsége megromlott. Kórházba került, és kevéssel a 66. születésnapja előtt hunyt el. Egyesek szerint éhen halt. 1948-ban Párizsban állították ki Csontváry képeit. Picasso a látogatási időn kívül egy órára bezárkózott a festményekkel, majd a teremből kilépve azt mondta: "Nem is tudtam, hogy rajtam kívül más nagy festője is volt századunknak. "