Nemzeti összetartozás napja, vagy a magyar nemzet gyásznapja? Ha materiális síkon vizsgáljuk a kérdést, akkor tulajdon képen bármelyik lehetne. Ha lelkünk mélyén a gyászt megőrizve kicsit elemelkedünk a Földtől, hogy kilépjünk a mindennapjaink tér és idő csapdájából, akkor fontos dolgot vehetünk észre. A megcsonkított Magyarország területe még mindig nem elhanyagolható a legtöbb szomszédos ország területét tekintve. S, ha e mellé még azt is hozzátesszük, hogy azok az országok, a legsovinisztábbak, amik területileg nagyobbak, mint Magyarország, akkor itt az ideje annak, hogy ne csak a kisebbségi magyarságot sanyargató országok tudják, hogy a 15 millió magyarság összefogva ettől jóval többre képes! A nemzeti összetartozás napja: június 4. A világháborúk eseményeit vizsgálva egyszerű logikával is belátható, hogy egyikből sem következne egy ország, egy nemzet feldarabolása. S, ha a gyulafehérvári határozatot tekintjük, akkor sem kapunk magyarázatot a tragédiára. Történészek feltárták a forrásokat, és bizonyítást nyert, hogy az okok összességében tekintélyes részt foglal el a szabadkőművesek munkája, a zsidó beáramlás Galíciából, a pacifista Károlyi Mihály, vagy a rengeteg egyéb tényező mellett a belső felelősség kérdése is.
Kaposváron Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke mond beszédet. Pécsett Hoppál Péter (Fidesz) országgyűlési képviselő és Páva Zsolt (Fidesz), a város polgármestere szólal fel, Óbuda-Békásmegyer ünnepi programján pedig Bús Balázs (Fidesz-KDNP) polgármester mond beszédet. Sátoraljaújhelyen Trianon emlékzarándoklatot szerveznek a 100. országzászlóhoz, Nyíregyházán a megyei önkormányzat, a megyei kormányhivatal és Nyíregyháza önkormányzata rendez megemlékezést, ünnepi beszédet mond Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke. Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18, 2 millióról 7, 6 millióra csökkent. Mintegy 3, 2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra. A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII.
Rámutatott, a Kárpát-medencében élő szomszédos nemzetek együtt csaknem százmillióan vannak, többen, mint bármelyik európai nagyhatalom népessége. Beszéde végén reményét fejezte ki, hogy száz év elteltével összefognak ezek a népek, és élhető, barátságos, könnyen átjárható, testvéri Közép-Európa lesz a következő generációké. Az ünnepség végén a jelenlévők megkoszorúzták a gimnázium előtt álló szoborpárost, amely Czuczor Gergelynek és Jedlik Ányosnak állít emléket. A magyar mára a Kárpát-medence legerősebb nemzetévé vált A nemzeti összetartozás napján nemcsak gyászolnunk kell amiatt, mert az ország kétharmadát igazságtalanul elcsatolták, hanem arra is emlékeznünk kell, hogy a magyar mára a Kárpát-medence legerősebb nemzetévé vált népességben, gazdasági és haderőben, kultúrában – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteken Kecskeméten. Rétvári Bence a trianoni békeszerződés megkötésének századik évfordulója alkalmából meghirdetett, a koronavírus-járvány miatt azonban egy évet tolódó pedagógusképzési program nyitó rendezvényén kiemelte: annak ellenére történt mindez, hogy 101 évvel ezelőtt nemzetgyilkossági kísérletet követtek el az ezeréves magyarsággal szemben.
A területgyarapodások nyomán Magyarország Trianonban megállapított területe csaknem kétszeresére nőtt, a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét a határok közé került, ám ennek ára a háborúban való részvétel volt a náci Németország oldalán. A második világháború után, 1947. február 10-én aláírt újabb párizsi béke lényegében a trianoni határokat állította vissza, semmisnek nyilvánítva a két világháború közötti területi változásokat, sőt Csehszlovákia megkapott még három Pozsony környéki falut a Duna jobb partján. A nemzeti összetartozás napján számos megemlékezés lesz. A trianoni békediktátum századik évfordulóján a budapesti Kossuth téren elkészült Nemzeti Összetartozás Emlékhelyet a koronavírus-járvány miatt 2020. augusztus 20-án avatták fel. A kortárs építészeti és tájépítészeti eszközökkel kialakított emlékmű egy száz méter hosszú, a Kossuth tér felől lejtő négy méter széles sétány, amelynek két oldalfalára a történelmi Magyar Királyság 1913. évi összeírás szerinti 12 485 településének nevét vésték.
A nemzeti összetartozás kifejező eszköze így a csonka Magyarország városaiban egy olyan oszlop lett, amelyen félárbocra eresztett magyar zászlót helyeztek el. A mozgalom életre hívója Urmánczy Nándor, az örmény származású erdélyi politikus, országgyűlési képviselő, a "megalkuvás nélküli magyar" volt, aki 1925-ben hirdette meg az Országzászló Mozgalmat. A két világháború között az egész Magyarországra kiterjedő mozgalom a budapesti Szabadság téren 1928. augusztus 20-án felállított Ereklyés Országzászlóval indult útjára. Két évvel a Szabadság téri emlékhely felavatása után Molnár Ferenc tarcali pedagógus javasolta, hogy Budapest nyomán a többi magyarországi település is állítson országzászlót, minden ünnepen vonják fel, majd a trianoni gyász jeléül engedjék azokat félárbocra. Ennek következtében országos mozgalommá terebélyesedett az országzászló-állítás. Az országzászlók "állandó kelléke" a Trianon előtti utolsó hivatalos középcímer volt, legtöbbször angyalokkal ékesítve. A jelmondata az "Így volt, így lesz! "
Az Országgyűlés megerősítette Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjai és közösségei kapcsolatának fenntartása és ápolása, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényük támogatása mellett.
Info /turjad-a-havat/ Skubizz » Túrjad a havat!!! Vicces érdekes képek és videók minden nap. Skubizd meg és nevess te is velünk!
A legtöbb közutas dolgozót éri verbális, vagy fizikai bántalmazás - kampányt indított ez ellen a Magyar Közút
Mi a legvastagabb fal? Beszélj már világosan! … @888ponthu Simán a picsába kell küldeni a náci majmot. Mégis mit tehetnek, megtámadnak? Érdekes kísérlet lenne. nem történik semmi érdekes, amit meg tudok osztani minden gyanúsan nyugodt @amxr_fati jaj, this sounds very interesting, de semmi baj amúgy, remélem ti jól éreztétek magatokat és érdekes volt <3 "A tökéletes egészség ideája pusztán tudományosan érdekes. A mai nap margójára.. A betegség hozzátartozik az individualizációhoz. " ( Nova…
Szokásos: A télre felkészültek, de hóra nem számítottak. Story time: Pár éve egy közös projekten dolgoztunk a Magyar Közúttal, ahol többször is volt alkalmam beszélgetni azokkal, akik a gépeket vezetik és a tényleges munkát végzik. Nyilván szóba került az utak állapota és mondták, hogy tudják ők, hogy szar minden, de higyjem el, nem rajtuk múlik, fejétől bűzlik a hal. A gépek fele nem működik, alkatrészt nem, vagy csak nagyon soká kapnak. 12/10 Adventi ajánlat: M48A2 Räumpanzer. Példának felhozták, hogy pár nappal korábban kellett volna két csavar meg két anya, hogy a gép még aznap délután bevethető legyen. Leadták az igényt, mire jött a válasz, hogy az legalább két hét, mert az igénynek végig kell mennie a bürokratikus láncon és nem lehet akárhonnan beszerezni. Végül a műszakvezető saját pénzen vette meg a párszáz forintos csavarokat és anyákat, hogy el tudják végezni az előírt munkát. Azt is mesélték, hogy ősszel mindig úgy-ahogy működőképes állapotba kell hozni az összes gépet és látványosan felsorakoztatni őket. Jönnek az öltönyös fejesek, megcsodálják az állományt, készülnek a PR fotók, és látszólag minden a legnagyobb rendben, miközben az ott lévő gépek közül némelyik nem veszi a 2-est, némelyikből folyik az olaj, némelyik nem tölti az akkumulátort, stb.
Mostanában eléggé zűrös napok vannak, ezért verssel ünnepeljük a magyar költészet napját.
pepuccso 2019. január 5. 19:48 5 Na, ez lehetett az egyik "jófej" gyerek azok közül, akit az orbánfóbiás sárga gyík annyira magasztalt, tán maga a vajda... Ezúton is ulálok a köcsögjének! 0