orvosaink / Orvosaink Járai Tamás Ph. D. Fej-nyak sebész Fül-orr-gégész 1999-ben szerzett orvosi diplomát "summa cum laude" minősítéssel a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán (POTE, jelenlegi nevén PTE-ÁOK). 1998-ban Köztársasági Ösztöndíjban részesült. A diploma megszerzése óta a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinikáján dolgozik 2006-tól egyetemi tanársegédként. Dr járai tamasa. 2006-ban tett fül-orr-gégészeti és fej-nyaksebészet szakvizsgát kiváló eredménnyel. 2010 óta egyéni felkészülőként vesz részt PhD képzésben, témája a "Fej-nyak régiót érintő tumoros elváltozások tömegspektrometriás diagnosztikája". Szakterülete a fej-nyaki onkológia, a rhinológia, az orr és fül esztétikai és korrekciós műtétei valamint a fej-nyaki rekonstrukciós műtétek. 2000-től résztvevője a Pécsett évente megrendezésre kerülő "Nemzetközi Orrplasztikai és Arcesztétikai Sebészeti Kurzusnak", 2005-től instruktorként, 2010-től a kurzus főszervezője. 1997-től orvostanhallgatóként aktív résztvevője volt a magyarországi univerzális újszülöttkori hallásszűrési program elindításának.
1998-ban "Otoakusztikus emisszió az univerzális újszülöttkori objektív hallásszűrésben" címmel államvizsgadolgozata Rektori Díjban részesült, majd 2001-ben elnyerte a Magyar Fül-Orr-Gégeorvosok Egyesülete Békésy díját. Dr járai tamashii. 1999-től előadóként és szervezőként aktív részese a "Tudományos Hétvége az Objektív Audiometria Jegyében" rendezvénynek. 2007-től vesz részt a magyar, 2008-tól az angol nyelvű gradualis és postgradualis oktatásban, 2009-től az angol nyelvű oktatás tanulmányi felelőse. 2004-tól foglalkozik tudományos diákköri hallgatókkal, többek között rhinológia, audiológiai, kontakt endoszkópia, minimál invazív pajzsmirigysebészet, valamint fej-nyaki rekonstrukciós sebészet témakörökben. Jelenleg két államvizsga dolgozat konzulense "Reconstructios lehetőségek fej-nyaki daganatoknál" illetve "Rhinoplasty" címek alatt 2000-től számos hazai és nemzetközi (Ferrara, Amsterdam, Hradec Kralove, Zágráb, Hamburg) kurzus résztvevője középfülsebészet, endoszkópos orrmelléküregsebészet, gégesebészet, minimál invazív sebészet-robotsebészet, orrplasztika területén.
1998-ban "Otoakusztikus emisszió az univerzális újszülöttkori objektív hallásszűrésben" címmel államvizsgadolgozata Rektori Díjban részesült, majd 2001-ben elnyerte a Magyar Fül-Orr-Gégeorvosok Egyesülete Békésy díját. 1999-től előadóként és szervezőként aktív részese a "Tudományos Hétvége az Objektív Audiometria Jegyében" rendezvénynek. Dr. Járai Tamás értékelése - Magánrendelők Magyarországon. 2007-től vesz részt a magyar, 2008-tól az angol nyelvű gradualis és postgradualis oktatásban, 2009-től az angol nyelvű oktatás tanulmányi felelőse. 2004-tól foglalkozik tudományos diákköri hallgatókkal, többek között rhinológia, audiológiai, kontakt endoszkópia, minimál invazív pajzsmirigysebészet, valamint fej-nyaki rekonstrukciós sebészet témakörökben. Jelenleg két államvizsga dolgozat konzulense "Reconstructios lehetőségek fej-nyaki daganatoknál" illetve "Rhinoplasty" címek alatt 2000-től számos hazai és nemzetközi (Ferrara, Amsterdam, Hradec Kralove, Zágráb, Hamburg) kurzus résztvevője középfülsebészet, endoszkópos orrmelléküregsebészet, gégesebészet, minimál invazív sebészet-robotsebészet, orrplasztika területén.
2018. február 14. 14:00 - 16:00 MTA Pécsi Területi Bizottsága előadóterme Pécs, Jurisics M. u. 44. Dr. Járai Tamás "Fej-nyaki daganatok mikrokörnyezetének molekuláris vizsgálata" című PhD értekezésének 2018. február 14-én (szerda) 14 órakor az MTA Pécsi Területi Bizottsága előadótermében (Pécs, Jurisics M. 44. ) tartandó nyilvános vitája. A Bizottság összetétele: elnök: Dr. Kovács L. Gábor akadémikus egyetemi tanár (PTE ÁOK) tagok: Dr. Rékási Zoltán Ph. D egyetemi docens (PTE ÁOK) Dr. Tornóczki Tamás Ph. D egyetemi docens (PTE ÁOK) opponensek: Dr. Csanády Miklós Ph. D egyetemi docens (SzTE) Dr. Dr. Járai Tamás Fül-orr-gégész, Pécs. Szekeres András Ph. D tudományos főmunkatárs (SzTE)
A Há oldalain található információk, szolgáltatások tájékoztató jellegűek, nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük, minden esetben forduljon kezelőorvosához!
Fül-orr-gégész Cím: Tolna | 7100 Szekszárd, Béri Balogh Ádám u. 5-7 +36 74 501 500 Rendelési idő: n. a. Dr. Elek László Fül-orr-gégész, Szekszárd, Ybl Miklós utca 3. Dr. Gyuricza Éva Fül-orr-gégész, Szekszárd, Béri Balogh Ádám u.
1999-ben szerzett orvosi diplomát "summa cum laude" minősítéssel a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán (POTE, jelenlegi nevén PTE-ÁOK). 1998-ban Köztársasági Ösztöndíjban részesült. A diploma megszerzése óta a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinikáján dolgozik 2006-tól egyetemi tanársegédként. 2006-ban tett fül-orr-gégészeti és fej-nyaksebészet szakvizsgát kiváló eredménnyel. 2010 óta egyéni felkészülőként vesz részt PhD képzésben, témája a "Fej-nyak régiót érintő tumoros elváltozások tömegspektrometriás diagnosztikája". Szakterülete a fej-nyaki onkológia, a rhinológia, az orr és fül esztétikai és korrekciós műtétei valamint a fej-nyaki rekonstrukciós műtétek. Dr járai tama leaver. 2000-től résztvevője a Pécsett évente megrendezésre kerülő "Nemzetközi Orrplasztikai és Arcesztétikai Sebészeti Kurzusnak", 2005-től instruktorként, 2010-től a kurzus főszervezője. 1997-től orvostanhallgatóként aktív résztvevője volt a magyarországi univerzális újszülöttkori hallásszűrési program elindításának.
Szaporításuk Párzási időszakuk november és június között van. A hím jellegzetes feromonokat bocsát ki, majd lerakja az aljzatra spermazacskóját, amit a nőstény kloákájával felszippant. Nem sokkal ezután a nőstény 350-700 petét rak le a vízinövényekre, melyek 10-12 nap alatt kikelnek. A lárvákon 20-25 napos korukban megjelennek a mellső végtagok, majd 30-36 napos korukban a hátsó lábak is. Ha nem fejlődik tüdeje, akár lárva állapotban is szaporodikIdeális hőmérséklet az axolotl számára a 18-20°C. A természetben vízi életmódot folytat, majd a száraz időszak bekövetkeztével - mikor élettere folyamatosan csökken - lassan elhagyja kopoltyúját és kimászik a vízből. Nedvességet csak a szaporodási időszakban keres ismét. Előfordulnak olyan időszakok, mikor ez az említett változás nem következik be, nem fejlődik ki a tüdeje, de az axolotl jellegzetessége, hogy lárva állapotban is képes a szaporodásra, ha az ahhoz szükséges körülmények adottak. Külső hivatkozások Tényleg minden, amit tudnunk kell az axolotlokról, angolul Axolotl a wikipédián, angolul A mexikói axolotl tartása és tenyésztése, írta: Pasaréti Gyula, Axolotl képek Magyar axolotl fórum
Valószínűleg a két másik tóval összekötő csatornában is élt régebben. Szabadban az axolotl a víz alatt él, fogságban akváriumokban, háziállatként tartják, illetve laboratóriumi kísérletekben használják. Története, bősége, tevékenység, viselkedés A mexikói axolotl legjellemzőbb tulajdonsága, hogy a neoténia extrém formáját ölti. Ez azt jelenti, hogy élete végéig lárva állapotban marad, és mikor a ivarérettségét, egy illetve másfél éves korában eléri, megáll fejlődésében és lárva marad. A pedomorfizmus jellegzetessége közé tartozik a kopoltyúk megőrzése felnőttkorban is. Fiatal korában az axolotl algákkal táplálkozik, ahogy öregszik, vízi rovarokat kezd enni. Ha a hely ahol él kiszárad, az axolotl átváltozik mexikói szalamandrává. Szaporodását tekintve, a hím spermazacskót bocsát ki, melyet a nőstény felvesz, és belső megtermékenyítés megy végbe. A lárvák 2-3 hét alatt kelnek ki. Szabadban az axolotl 10- 12 évet él. Gázló madarak, főképp gémek vadásszák. Veszélyek Szabadban veszélyeztetetté vált, a csatornázás és Mexikó város terjeszkedése jelentik a legnagyobb veszélyt.
Elnevezése[ szerkesztés] Az axolotl elnevezés a nahuatl azték nyelvből származik, az egyik legelfogadottabb értelmezés szerint Xolotlhoza halál és egyben az újjászületés kutya alakú istenéhez köti a fajt. Az azték mitológia szerint az első embercsoportokat az istenek megölték, és egy Xolotl által hozott emberi csontból teremtették újra az embereket. Elterjedése[ szerkesztés] A mexikói axolotl őshazája Mexikó, lelőhelye Xochimilco csatornái, Mexikóvárostól délre axolotl látás itt lévő tavakban nagy mennyiségben megtalálható. 20+ Best Hüllők-Kétéltűek images | kétéltűek, hüllők, gyík Eredeti elterjedési területének nagy részéről eltűnt, így az axolotl látás Texcoco-tóból, és a Zumpango-tóból. A Texcocot időszakos kiöntései miatt csapolták le. Ma már a veszélyeztetett fajok közé soroljuk, azért is, mert különféle laboratóriumi kísérletekhez is használják. Éjszakai állat, és a hideg, oxigénben gazdag vizeket kedveli, és gyakran az aljzaton tartózkodik. A víz hőmérséklete viszonylag ritkán haladja meg a 20 °C-ot, és télen 6—7 °C-ra süllyed.
Az axolotl viccnek tűnő neve egy hasonlóan hihetetlen megjelenésű kis állatkát takar, melynek tartása mostanában kezd elterjedni. A kis állat olyan, mint egy mesfigura, sokan még nem is hallottak róla. De ki ős valójában? Az axolotl egy farkos kétéltű. Alapszíne sötét szürke, elmosódott fekete foltokkal. Hasi része kicsit világosabb. Azokat melyek színe ettől eltér, már direkt olyanra tenyésztették ki. A házikedvencnek tenyésztett egyedek lehetnek fehérek, sárgák, feketék vagy épp foltosak is. Magyarországon leginkább az eredeti és az albínó a jellemző. Az axolotl mérete közepesnek mondható, legnagyobbja elérheti a 30 centimétert. Rövid végtagok, megnyúlt törzs, széltére ovális fej és oldalról lapított farok jellemzi. Az állatka bőre nagyon fényérzékeny, vigyázni kell vele, könnyen bőrproblémái lehetnek. Hosszú ideig lehet aranyos kis társa az embernek, mert akár 25 évig is elél. Eredeti otthona Mexikó, ezen belül a Xochimilco tó mellékcsatornái. A tó Mexikóvárostól nem messze, déli irányban található.
A kereskedelemben általában csak az albínó változatokat lehet kapni. A félhomályt szereti Tartására legalkalmasabb a vízinövényekkel beültetett, minimum 40-50 literes akvárium. Mivel az axolotl kerüli a fényt, nem szükséges az akváriumát megvilágítani, vagy csak nagyon gyenge fénnyel. Fontos, hogy filtráljuk a vizet, és érdemes havonta egy alkalommal részleges vízcserét is végezni. Ragadozóként tápláljuk Kedvenc tápláléka a tubifex, vörös szúnyoglárva, barna tücsök, viaszmoly lárva. Ha nem fejlődik tüdeje, akár lárva állapotban is szaporodik Ideális hőmérséklet az axolotl számára a 18-20°C. A természetben vízi életmódot folytat, majd a száraz időszak bekövetkeztével - mikor élettere folyamatosan csökken - lassan elhagyja kopoltyúját és kimászik a vízből. Nedvességet csak a szaporodási időszakban keres ismét. Előfordulnak olyan időszakok, mikor ez az említett változás nem következik be, nem fejlődik ki a tüdeje, de az axolotl jellegzetessége, hogy lárva állapotban is képes a szaporodásra, ha az ahhoz szükséges körülmények adottak.
Fontos megjegyezni, hogy mivel az axolotlok váza főként porcokból és nem csontokból áll, ezért csak akkor szabad megfogni őket, ha nagyon muszáj. Tehát, ha nem dédelgetni való kiskedvencekre, hanem egzotikus kétéltűre vágyunk, akiket öröm nézni, akkor bátran válasszuk az axikat. Forrás: