A válaszadók 66 százaléka tartja fontosnak (egy 0-10-ig terjedő skálán 8-10-re értékelve), hogy otthonában megújuló energiát vegyen igénybe: például napelemet, napkollektort, hőszivattyút. Az Erste Bank kérdőívére választ adók 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már használ is valamilyen megújuló energiára alapozó megoldást, míg további 28 százalék nyitott lenne erre, de pénze egyelőre nincs erre a célra. A fűtési rendszer korszerűsítését a válaszadók 84 százalék gondolja lényegesnek, így nem meglepő, hogy 70 százalék nyilatkozott úgy, hogy részben vagy teljesen modernizálta a fűtést lakásában, 14 százalékot pedig csupán az anyagi lehetőségei tartanak vissza – ismertette a felmérés eredményeit Konczér Eszter, az Erste Bank piackutatásért felelős vezetője. Terjednek az okos rendszerek is. A felmérésben választ adók 50 százaléka tartja ezt fontosnak, és 37 százalék már alkalmaz valamilyen megoldást otthonában a fűtés, a hűtés vagy a világítás vezérléséhez. Az energiatakarékos izzók és háztartási gépek használatát a megkérdezettek csaknem 90 százaléka tartja fontosnak, és mintegy 85 százalék részben vagy teljesen ilyen eszközöket működtet otthon.
Jelasity Radován: az Erste Bank stabilan működik 11:01 | MFor - Erste Erste Bank Magyarország negyedik legnagyobb hitelintézete közel 60 milliárd forintos adózott nyereséggel zárta a 2021-es esztendőt. Amely a terjeszkedés éve volt, megegyezett a Commerzbank és a Random Capital brókercég megvásárlásáról, valamint együttműködési megállapodást kötött a Deutsche Leasing Hungariával.
Az ügyfelek számára az élet egyéb területein is fontosak a környezeti szempontok. A szelektív hulladékgyűjtést például 86 százalék tartja elengedhetetlennek, 58 százalékra pedig nagyon, további 22 százalékra részben jellemző is, hogy így gyűjti a szemetet. A közlekedés során is mind nagyobb szerepe jut a környezetbarát megoldásoknak: csaknem 80 százalék nyilatkozott úgy, hogy gyalogol, ha erre lehetősége van, tömegközlekedést közel 60 százalék vesz igénybe. A válaszadók közül az elektromos autókat is nagy arányban használják (27 százalék) és a közösségi autós közlekedést is sokuk, 35 százalék, veszi igénybe több-kevesebb rendszerességgel. A kutatásból kiderül: az Erste ügyfeleit foglalkoztatja a környezetvédelem, a fenntartható otthon témája, ugyanakkor sokan vannak, akinek anyagi lehetősége korlátot szab ennek megvalósításában. Az ő számukra is megoldást jelenthet az NHP Zöld Otthon Lakáshitel: a rendkívül kedvező feltételek mellett elérhető kölcsönt október 4. óta az Erste Banknál is igényelhetik az ügyfelek.
A megemlékezés végén a résztvevők megkoszorúzták a békásmegyeri Szent József-templom falán lévő emléktáblát. A megemlékezésen részt vett mások mellett Bús Balázs (Fidesz-KDNP), Óbuda-Békásmegyer polgármestere.
A Magyar Királyi Honvédség helyett a Waffen-SS egységeiben szolgálókról sem jelenthető ki egyöntetűen, hogy a nácizmushoz való kötődés vezette volna őket: 1944-től, a megszállás kezdetétől az SS sorozást is folytatott Magyarország területén a német nemzetiségűek körében (a nyilasuralom alatt pedig már magyarokat is toboroztak, illetve egységeket vezényeltek át a Honvédségtől az SS-be), így korántsem jelenthető ki, hogy a hitleri fegyveres erőbe belépő magyarországi németeknek akár csak a többsége is önként cselekedett volna. A kitelepítés két lépcsőben zajlott: 1946 januárjától júliusáig mintegy 120 000 németet szállítottak Magyarországról Németország amerikai megszállás alatt álló zónájába, azaz a későbbi Nyugat-Németországba. E kitelepítési hullám az itteni amerikai hatóságok tiltakozása miatt került leállításra, akik elégedetlenek voltak a művelet körülményeivel. Svábok | Paraméter. A második fázisban 1947 és 1948 folyamán körülbelül 100 000 embert deportáltak Németország szovjet megszállási zónájába, a későbbi NDK-ba.
"Magyar földön előre beosztottan szálltak ki a hajókból" és kezdtek faluépítésbe. "Rendszert és nyugalmat, németes erényeket hoztak a háborúkban megfáradt magyar földre. Portáik, falvaik hamarosan rendezettségről, gazdagságról árulkodtak. Mesterségek tucatjait művelték, rengeteget tanult tőlük a békességbe visszailleszkedő magyar nép" - mondta. BEOL - Varga Mihály: a kitelepített svábok magukkal vitték magyarságukat. Varga Mihály pénzügyminiszter a megemlékezés előtt tartott szentmisén a békásmegyeri Szent József-templomban Fotó: Kovács Attila / MTI Fotó Hozzátette: a bevándorló németek – azonosságukat, jobbára a nyelvüket is megőrizve – gyorsan beilleszkedtek a magyarországi életbe: jól érezték magukat új hazájukban. Az 1848-as magyar szabadságharcban három zászlóaljnyi német nyelvű katona küzdött a magyar oldalon. Varga Mihály arról is beszélt: Magyarország az egyetlen ország, amely – 2012 óta – gyásznapon emlékezik a németek kitelepítésére, amelyet a potsdami szerződés részeként, nemzetközi döntés kényszere alatt hajtott végre a háború utáni Magyarország.
4. 3. A betelepített németek családfái Tolna megyében (1762) 4. A betelepített németek családfái Tolna megyében (1762) A 18. század elején Német Birodalom különböző tartományaiból betelepített németség fő célja az volt, hogy a törököktől visszafoglalt teljesen elnéptelenedett területeken, ahol a magyar népesség majdnem teljesen elpusztult, újra meginduljon az élet, a mezőgazdasági termelés. Az embert próbáló nehéz munka mellett kezdetektől fontos volt számukra a családi gyökerek ismerete, a tradíciók ápolása, identitásuk megőrzése. Ehhez nagy segítséget kaptak a plébánosoktól, lelkészektől, tanítóktól. Winkler Mihály (1729-1810), a templomépítő tudós szakadáti plébános a településen élő német családok gyökereit kutatva, a falu időseit meghallgatva, már 1762-ben családfákat rajzolt (Kurucz Rózsa, 2012). A tudós pap nevét az irodalmi lexikonokban is megtaláljuk. SZON - Varga Mihály: a kitelepített svábok magukkal vitték magyarságukat. A pécsi püspöki levéltárban folytatott kutatásai során rátalált egy 16. századi ferenc-rendi öröknaptárra, amely imákat, evangéliumi szakaszokat, elmélkedéseket és énekeket tartalmaz.
Figyelmeztetés Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
A soroksári önkormányzat legutóbbi közmeghallgatásán az egyik helybélinek a földi maradványok sorsát firtató kérdésére Szrimácz Ferenc alpolgármester csak annyit válaszolt: "érdeklődjenek a temetkezési vállalatnál". Egy korábbi testületi ülésen a jegyzőkönyvek tanúsága szerint az alpolgármester még azt mondta: "a földi maradványokat a pesterzsébeti temetőben helyezték el". A Budapesti Temetkezési Zrt. válaszleveléből viszont az derül ki, hogy ők egyetlen soroksári temető kiürítésében sem vettek részt, de azt bizton állítják, hogy a Szentlőrinci úti temetőből származó földi maradványokat egyetlen más, fővárosi sírkertbe sem vitték. Szerettük volna a XXIII. kerületi polgármesteri hivatalt is megszólaltatni, de nem sikerült illetékes nyilatkozót elérnünk. A Szentlőrinci úti temető kiürítése
2013. március 21. 14:23 Hogyan befolyásolta a nemzeti ébredés, a regermanizáció az asszimiláció útjára lépő szatmári svábokat? Milyen hatással volt rájuk a náci Németország? Mennyiben változott a helyzetük Észak-Erdély Magyarországhoz való visszakerülése után? Miért léptek be a Németország határain kívül élő úgynevezett népi németek a német hadseregbe? A szatmári svábok A szatmári svábok 20. századi története, különösen az 1940-1944 közötti időszak mindmáig nem került a történeti kutatások középpontjába, így szinte teljesen ismeretlen. A Duna-medencei németek történetének kutatásakor a szatmári svábokat a kelet-közép európai németség részeként tárgyalták, és egyáltalán nem foglalkoztak külön történetükkel. A szatmári svábok fejlődése különleges, mivel a 19. században meginduló asszimiláció talán körükben volt a legelőrehaladottabb. Az első világháborút követő nemzeti ébredés és regermanizáció egyik legvitatottabb fejezete éppen Szatmár vidékén zajlott. Az első világháború következtében a nemzetépítéssel párhuzamosan egy nemzeti ébredési folyamat ment végbe Kelet-közép Európában, és ennek egyik legismertebb példája a németek körében meginduló regermanizáció.