Hidegkuti 100 címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum kupolatermében a legendás futballista születésének 100. évfordulóján, 2022. március 2-án. Hidegkutit, aki mint a kiállítás anyagából kiderült, Dvornik Nándorként látta meg a napvilágot, társai csak Öregként emlegették. Zseniális futballista volt, később zseniális edző lett, ennek ellenére visszafogott ember maradt egész életében. Futballkarrierjét az MTK csapatában kezdte, ahol 302 mérkőzésen 202 gólt rúgott. Háromszor lett az MTK-val magyar bajnok. Apjok Norbert Máramaros megyei parlamenti képviselő áprilisi fogadóórái: - Maramaros.ro. A magyar válogatottat 23 évesen erősítette először, 69 alkalommal ölthette magára a címeres mezt, és válogatottként 39 gólt rúgott az ellenfeleknek. Társaival az 1952-es Helsinki olimpián aranyérmet szerzett. A kiállított tárgyak között látható az a mez is, amelyet Hidegkuti ott viselt. Két évvel később a világbajnokságon az Aranycsapat tagjaként világbajnoki második helyezést értek el. Ugyanebben az évben, az évszázad találkozójának sikeréhez mesterhármassal járult hozzá. Ennek az eseménynek is vannak a kiállításon relikviái, ezek egy önálló vitrinben kaptak helyet.
2022-04-08 11:20 A Szeged Határrendészeti Kirendeltség járőrei – cseh és osztrák rendőrökkel együttműködve – ötven határsértőt tartóztattak fel egy csoportban Szeged külterületén péntek délelőtt – közölte a rendőrség a honlapján. ZAOL - Kiállítással tiszteleg a Nemzeti Múzeum a 100 éve született Hidegkuti Nándor előtt. Ellenőrzésük során a csoport tagjai szír és tunéziai állampolgárnak, valamint palesztinnak vallották magukat. A határsértőkkel szemben a rendőrök a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően jártak el. Forrás: Tovább a cikkre »
A nemzeti együttesben 69 mérkőzésen 39 alkalommal volt eredményes, legemlékezetesebb fellépésén, az Anglia elleni 1953-as mérkőzésen szokatlan pozícióban, visszavont középcsatárként mesterhármast szerzett. Később edzőként is nagyszerű eredményeket ért el, egyebek között Kupagyőztesek Európa Kupáját nyert az olasz Fiorentinával, magyar klubcsapatok mellett dolgozott, valamint edzősködött Lengyelországban, Egyiptomban és az Egyesült Arab Emírségekben is. Borítókép: A legendás Aranycsapat tagjai 1953-ban: Lóránt Gyula, Buzánszky Jenő, Hidegkúti Nándor, Kocsis Sándor, Zakariás József, Czibor Zoltán, Bozsik József, Budai II László, guggol: Lantos Mihály, Puskás Ferenc és Grosics Gyula (fotó: Fortepan/Adományozó: Erky-Nagy Tibor)
Szent László füve, keresztes tárnics (lat. Genciana cruciata): A monda szerint nevét onnan kapta, hogy midőn az országot mirigyhalál tizedelte, ~ imádságával kikönyörögte, hogy az a fű, amelyet kilőtt nyila találomra átszögez, foganatos orvossággá váljék. Így is történt, a betegek meggyógyultak tőle. **
A genciána, a keresztesfű kenőcse mentette meg a népet a döghaláltól, s azóta is Szent László füvének nevezi a nép.
Hatalmas termetű volt Szent László király, egy fejjel kimagasodott vitézei közül. Harcokban olyan volt, mint a bátor oroszlán, békében meg olyan, mint a kegyes pásztor. Egykor ezt énekelték róla: Üdvöz légy, kegyelmes Szent László király, Magyarországnak édes oltalma, Szent királyok közt drágalátos gyöngy, Csillagok közt fényes csillag. Amikor a pestis, a döghalál pusztítani kezdett, az egész nép László királyhoz fordult, mindenki tőle várt segítséget. Mint a juhok a jó pásztorhoz, úgy tódultak a király sátorához. Szent László pedig Istenhez könyörgött, tőle várt segedelmet. Isten éjszaka álmot küldött a királyra. Egy angyal jelent meg a szent király előtt, és azt mondta: - Vedd íjadat és tegezedet, menj ki sátrad elé, és minden célzás nélkül bocsásd el nyílvessződet. A vessző megmutatja, mit kell tenned. Amikor László király felébredt, hozatta íját és tegezét, kilépett sátrából, felhúzta íját, aztán célzás nélkül elbocsátotta a nyílvesszőt. A nyílvessző messze szállott, s ahol lehullt, egy genciána fűszálat átütött.
Hatalmas termetű volt Szent László király, egy fejjel kimagaslott vitézei közül. Harcban olyan volt, mint a bátor oroszlán, békében meg olyan, mint a kegyes pásztor. Egykor ezt énekelték róla: Üdvöz légy, kegyelmes Szent László király, Magyarországnak édes oltalma, Szent királyok közt drágalátos gyöngy, Csillagok között fényességes csillag. Amikor a pestis, a döghalál pusztítani kezdett, az egész nép László királyhoz futott, mindenki tőle várt segítséget. Mint a juhok a jó pásztorhoz, úgy tódultak a király sátorához. Szent László pedig Istenhez könyörgött, tőle várt segedelmet. Isten egy éjszaka álmot küldött a királyra. Egy angyal jelent meg a szent király előtt, és azt mondta neki: – Vedd íjadat és tegzedet, menj ki sátrad elé, és minden célzás nélkül bocsásd el nyílvessződet. A vessző megmutatja, mit kell tenned. Amikor László király felébredt, hozatta íját és tegzét, kilépett sátrából, felhúzta íját, aztán célzás nélkül elbocsátotta a nyílvesszőt. A nyílvessző messze szállott, s ahol lehullt, egy genciána fűszálat átütött.
És mint szózatot, mely a pusztában kiált, Hallák imádkozni a felséges királyt: "Hatalmas Uristen! seregeknek ura! Haragod e népre ne gerjedjen ujra. "Oh, ne vond el tőlük lelkednek világát, Inkább orvosold meg elméik vakságát; Nagy Isten! mutasd meg erejét csudádnak: Teremts csodát nekik: hisznek, mikor látnak. " Még soká könyörge, mert mozgott a szája Nézvén a magas ég domboru boltjára: Megnyitá azt Isten és látást mutatott, De amit a király csak maga láthatott. A nép pedig bámul a kegyes királyra, Hamutól megőszült fedetlen hajára, Nézi, nézi, hát csak azon veszi észre, Hogy világosság száll a király fejére. Megdöbbent a mellök, hajuk felborzadott, Egy szilaj hidegség a szivükhöz futott, Térdre hulladoztak és úgy könyörgének A nagyhitű király erős Istenének. III. A király, végezve buzgó könyörgését, Vissza sátorába intézte menését, Elvonult a sátor benső rejtekébe, Künn maradt ellenben térdepelő népe. Ott letette a gyászt, bibor köntöst vett fel. Szög haját megkente illatos kenettel, Arany koronáját a fejére tette, Aranyos kéziját balkezébe vette.