Civilisztikai Kollégiumvezetők 2019. november 28-29-ei Országos Tanácskozásán (CKOT) elfogadott állásfoglalások közül az alábbiakban a Kúria honlapján 18. szám alatt közzétett, a cégkapu és/vagy ügyfélkapu használatának a kérdésével foglalkozó állásfoglalásra hívjuk fel a figyelmet. Kérdésként merült fel ugyanis, hogy mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a felperesi jogi képviselő, aki egyébként egyéni ügyvéd, a keresetet tartalmazó iratot az ügyfélkapun keresztül nyújtja be, annak ellenére, hogy az elektronikus ügyintézés szabályairól szóló 451/2016. (XII. 19. Cegkapu képviselő módosítása . ) Korm. rendelet előírása szerint "az egyéni ügyvéd e tevékenysége során a Kormány által biztosított tárhely szolgáltatások közül a cégkaput használja". Értelmezhető-e akként a hivatkozott jogszabályi előírás, hogy a nem a cégkapun (hanem az ügyfélkapun) keresztül történő iratbenyújtás az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegésének tekintendő, és ennek megfelelően az érintett beadványt (keresetlevelet) az eljáró bíróság a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX.
2017. augusztus 30-ig minden gazdálkodó szervezetnek kötelező regisztrálnia a cégkapura, emlékeztet a gyógyszerészi kamara honlapja. 2018. január 1-től ez lesz a cégek és a hatóságok közötti kapcsolattartás legfontosabb és kötelező eszköze. A cégkapu olyan, mint az eddig használt ügyfélkapu, csak magához a céghez (vállalkozáshoz), nem pedig magánszemélyekhez kapcsolódik. A szolgáltatást a kijelölt Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (1081 Budapest, Csokonai u. 3., ) nyújtja minden gazdálkodó szervezet számára, ingyenesen biztosít cégkapuként 300 MB-os tárterületet, továbbá a Cégbíróság részére bejelenti a tárhelyhez kapcsolódó címet, mint hivatalos elérhetőséget. A Cégtörvény módosítása szerint 2018. január 1-től a cégeknek már kötelezően közzé kell tenniük a cégjegyzékben céges ügyfélkapujuk címét. Jön a cégkapu!. A regisztrációhoz a web-oldalt kell felkeresni. A rendszer először egy azonosítást kér (ügyfélkapus vagy e-személyis), ezt követően történik a cég adatainak regisztrálása. Ennek két módja van: - Az első egy automatikus kitöltési lehetőség.
Elérhetőség: Az alábbi felületen további információkról olvashatnak: e-papír Az e-papír szolgáltatás jelenleg a magánszemélyek hivatali levelezésének elektronikus felülete kíván lenni, gyakorlatilag egy "közhiteles" levelezőprogramnak lehetne nevezni. Elérhetőség – jelenleg csak ügyfélkapuval rendelkező természetes személyek részére: – 2017 év végére a gazdálkodó szervezetek részére is elérhető lesz a szolgáltatás. Az ügyfél azonosítása – jelenleg ügyfélkapun keresztül történik, – a későbbiekben a Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztül fog megvalósulni. NAV előtti képviselet változása – A NAV előtti eljárás jelenlegi nyomtatványa, az EGYKE jövője számos ponton tisztázatlan. Elektronikus ügyintézés. Az EGYKE jövőjével kapcsolatban az Adókamara folyamatosan egyeztet az illetékes hatóságokkal. Forrás: Önadózó című újság – Zara László-Adókamara cikke
E-ügyintézést biztosító szerv: hatósági jogkörrel felruházott szervezet, államigazgatási szerv és önkormányzat akkor is, ha nem hatósági feladatot lát el, OBH és bíróságok, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó és iroda, köztestület (kamarák! ), közüzemi szolgáltató (150 e számla/év! felett), egyéb e-ügyintézésre kötelezett jogalany (pl. felsőoktatási intézmények) Kit értünk kötelezett ügyfél alatt? Minden gazdálkodó szervezet és jogi képviselő (kivéve: adószámmal nem rendelkező egyesület, alapítvány) nyilatkozatát csak elektronikusan teheti meg (nem elektronikus út a sima emailben küldés) a hatóság által a tájékoztatóban megjelölt módon. Minden gazdálkodó szervezet és jogi képviselő köteles hivatalos elektronikus elérhetőségét rendelkezési nyilvántartás útján közzétenni => gyakorlatban: cégkapuval rendelkezzen, amire küldeni tudnak a hatóságok. A cégkapu működése Cégkapu szerepkörei Cég képviseleti joggal rendelkező Ügyvezető szerepe a megnyitásban, regisztrációjában van illetve a cégkapu felelős cseréjében.
Nem kivétel ez alól a szénhidrát anyagcsere sem. A stressz ugyanis mind az inzulinrezisztenciában, mind prediabeteses állapotokban, mind a cukorbetegségben vércukor emelkedést okozhat. Nem ritka, amikor a mindennapos munkahelyi stressz miatt a betegnek jobban ingadozik a vércukor értéke, és emiatt gyakori inzulin adag módosításra van szükség- ennek mértékét meg kell beszélnie a kezelőorvosával.
Ehhez gyakran több szakorvos együttes közreműködésére és komplex kivizsgálásra van szükség. A kiváltó okoktól függően egyéni terápiára kerül sor, aminek része lehet a fájdalomcsillapítás, valamint olyan gyógyszerek alkalmazása is, mint például a pregabalintartalmú készítmények. Ez a szervezet saját neurotranszmittereihez hasonló szerkezetű hatóanyag segíti az idegsejtek egymás közötti kommunikációját, így oldva a mindennapokat sokszor nagyban megkeserítő neuropátiás tüneteket.
Mára már bizonyított tény, hogy stressz hatására idő előtt megjelenhet a cukorbetegség. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy minden stresszel élő ember előbb-utóbb diabéteszes lesz, csupán azt, hogy ha megvan a genetikai hajlam és esetleg más kockázati tényezők is jelen vannak az életünkben, a stressz felgyorsíthatja a folyamatot. Stressz okozta neuropátia neuropatia del. A cukorbetegség alattomos kór, amely sokszor csak akkor okoz tüneteket, amikor már a szövődmények is kialakultak. Különösen azoknak érdemes figyelni a cukorbetegség első, kezdeti tüneteire, akik a veszélyeztetettek közé tartoznak ebből a szempontból. A legfontosabb rizikótényezők A 2-es típusú cukorbaj elsődleges rizikótényezője az elhízás (különösen a hasra történő, úgynevezett alma típusú), illetve az ezzel összefüggő mozgásszegény életmód és az emelkedett vérzsírszint. A terhesség során azoknál a kismamáknál szükséges a fokozott odafigyelés, akik 30 fölött járnak és túlsúlyosak. Ha a baba 4 kg vagy afeletti, okot adhat a következő terhesség erőteljesebb nyomon követésére.
Kockázatok Vese-, máj-, és pajzsmirigybetegség Ismétlődő fizikai stressz, munkahelyi ártalom, nem ergonomikus munkakörnyezet, stb. Szövődmények Érzészavarok: A zsibbadásérzés miatt hő- és fájdalomérzékelési zavarok is kialakulnak. Bőrtraumák, égés veszélye fokozottabb. Fertőzések: Mivel csökkentebb az érzékelés, fontossá válik pl. a lábápolás, minden olyan bőrterület, bőrfelület ápolása, ahol érzészavar áll fenn. Ezeken a helyeken ui. fokozottabb a fertőzés veszélye is az apróbb sérülések révén. A láb ápolása leginkább a diabeteses betegeken fontos. Diagnózis A perifériás neuropátia nem annyira betegség, inkább sok okon alapuló jellemző tünetegyüttes. Stressz okozta neuropátia neuropatia periferica. Ezért sem könnyű diagnosztizálni. Az orvosnak meg kell határoznia, hol van az idegkárosodás helye, és mi okozza azt. A diagnózishoz szükséges a kórelőzmény felvétele, a beteg fizikális vizsgálata, részletes neurológiai vizsgálat (reflexek, izomtónus, érzéskvalitások, koordináció, testtartás zavarai). Egyéb diagnosztikus tesztek: vérkép, képalkotó vizsgálatok (CT, MRI), az idegműködés eszközös-műszeres vizsgálata (elektromiográfia, idegi vezetőképesség vizsgálata).