HANS KUITERT holland újságíró véleménye a magyarokról 2001. július 31-én jelent meg a "De Telegraaf"-ban: "A nacionalizmus gyakran ellenérzést vált ki a világban: másokkal szembeni felsőbbrendűség érzését sejteti s olyan kellemetlen nevek kapcsolódnak hozzá, mint Hitleré, Milosevicsé és - néhány palesztin számára - Sharoné. A magyar nacionalizmus azonban más természetű, veszélytelen jelenség. A magyar nacionalizmus ugyanis a Marsról jön. A Marsról, a nap negyedik bolygójáról, ahová a NASA áprilisban kutató szondát indított, noha kutatás végett elég lett volna egy Concordot küldeni Budapestre. Áder a marslakó magyarokról | 24.hu. Hisz Magyarország a Földre szállt Mars s a magyarok olyanok, mintha földöntúli elmék lennének: virtuózok a számítástechnikában, briliáns tudósok, akik nobeldíjakat nyernek, kiváló matematikusok. Egyszóval ha igaz a mese - az emberiség krémje. Isaac Asimov egy óvatlan pillanatban ezt mondta róluk: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok. " Voltak, akik még ennél is messzebbre mentek, s azt állították, hogy a földöntúliak már valóban köztünk élnek, csak magyaroknak mondják magukat... Az Európai Unió előre látása tehát, úgy tűnik, messze túlszárnyalta akár az ifjabb Bush, akár Putyin legmerészebb álmait.
orosz származású amerikai író és biokémikus Isaac Asimov (1920. január 2. – 1992. április 6. ) orosz születésű amerikai író és biokémikus. Forrással ellátott idézetek Szerkesztés Amiért rám fognak emlékezni az emberek, az az Alapítvány trilógia és a robotika három törvénye. Amiért akarom, hogy emlékezzenek rám, az nem egy könyv. Nem is könyvek tucatjai. Minden egyes dolog, amit írtam párhuzamba állítható, akár túl is szárnyalható valaki más művével. Viszont a teljes életművem nagyságrendben, minőségben és változatosságban megismételhetetlen. Isaac asimov magyarokról tv. Ez az, amért emlékezetes akarok lenni. Yours, Isaac Asimov (1973. szeptember 20. ) A sci-fi írók látják az elkerülhetetlent. És bár a problémák és katasztrófák lehetnek elkerülhetetlenek, a megoldások nem. "How Easy to See the Future", Natural History magazin (1975 április) később Asimov on Science Fiction -ben is megjelent (1981). A különböző sci-fi történetek ugyanolyan triviálisnak tűnhetnek a ma vak kritikusainak és filozófusainak, mint akármikor.
- És üldözni fog majd e bűnnek árnya: A béke szavát elfojtja a jaj, A szabadság új árulást takar. S ha ajkunk olykor igazságot hirdet Saját vétkünkkel hazudtol meg minket, Mert lelkük mélyén érzik már a népek, Hogy bűneiknek súlyos agyaglába Megindult és sár tapad nyomába És árulásuk, árulásba hal, És nincs nagy nemzet, addig míg e bélyeg Rajtunk ég, - és homlokunk az égnek Nem tárhatjuk, hisz láncban a magyar. Mert Európa szívében előttünk Fényes nappalon megtörténhetett, Hogy meggyaláztak szép kicsi húgunk, S mi magadra hagytunk Tégedet. Isaac asimov magyarokról e. (A magyarság, a bukott forradalmak és szabadságharcok népe ezer esztendőn át egyedül s magárahagyottan nemcsak hazáját védte testével és életével, hanem Európát is. Í956 után a világ lelkiismeretének hangján a fegyvertelen költők hajtottak fejet az elnyomottak, a bebörtönözöttek, a halottak előtt s mondták: Gloria Victis, dicsőség a legyőzötteknek, kik győzhetetlenek. ) ISMAIL GALAAL (1914-1980) szomál (Afrika) költő 1962-ben arról számol be, hogy Kelet-Afrika pusztáin tevekaravánok tábortüzeinél a magyar szabadságharcról énekelnek olyan törzsek is, melyek Európáról sem igen hallottak.
Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: "a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet". N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. Mi az igazság a zsidókról?. század): "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság. " George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit. " Grover S. Krantz amerikai kutató: "A magyar nyelv ősisége Magyarországon /…/ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /…/ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi. "
Később Makk Károlynak lett volna még egy esélye Oscart nyerni, az Egymásra nézve című, tabudöntögető filmjével, amelyben a főszereplő leszbikus viszonyba keveredik. A filmet jelölték is Oscarra, de a jelölést később visszavonták, mert - ahogyan a rendező a Hvg-nek adott interjújában fogalmazott - Kádár egyenesen azt mondta rá: magyar film még nem ártott annyit az országnak, mint az Egymásra nézve. 5. Az operatőrök Zsigmond Vilmos már 1978-ban elnyerte a legjobb operatőrnek járó Oscart a Steven Spielberggel készített Harmadik típusú találkozásokért. Zsigmond 1955-ben végzett a filmművészetin, majd Kovács László operatőrrel együtt végigfotózták az 1956-os forradalom eseményeit és elhagyták Magyarországot. Amerikában telepedtek le, és tulajdonképpen az ő képeikből tudta meg a nyugati világ, hogy mi történik valójában Magyarországon. Zsigmond Vilmost 2007-ben jelölték utoljára Oscarra, a Fekete dália című filmért. Zsigmond Vilmos mellett jelölték még Oscarra Koltai Lajost is, őt 2001-ben a Maléna című filmben nyújtott munkájáért.
Az EU ugyanis Magyarországgal nem egy más államokkal körbevett sztyeppés országocskát hívott az európai népek nyikorgó szövetségének sorába, hanem egyenest a földöntúliak országát. Mert mi más is lehetne a magyar lelemény magyarázata, mint hogy a magyarok olyan briliáns elmék leszármazottai, akik a Marsról érkeztek? Csak így eshetett meg, hogy ők adták az emberiségnek az internetet, a computernyelvet, a modern repülőket, az atomfegyvereket és egyéb találmányokat. Én személy szerint nagy rokonszenvvel figyelem ezt a fajta ártatlan nacionalizmust, hisz nem akar más országokat meghódítani, nem vezet tömegsírokhoz és az ENSZ Büntető Törvényszéke elé kerülő vádakhoz. Csak arról szól, hogy hinnünk kell magunkban - még ha olykor azt gondolják is rólunk, s olykor mi magunk is akképp vélekedünk, hogy talán a Marsról jövünk. " ENRICO FERMI olasz atomfizikus (1901-1954) Amikor Fermit megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak… magyaroknak nevezik őket! " És végül két nagy magyar véleménye: ZRÍNYI MIKLÓS (1620-1664): "Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók. "
pestis - A fekete halál., András - Lajos király testvére, lengyel - A magyar mellett még e nép felett uralkodott Lajos., Nápoly - Itáliai város, Lajos király háborút vezetett ellene., jobbágy - Így is nevezzük a középkori parasztot., úriszék - A nemesek jobbágyaik feletti bíráskodás joga., Johanna - András herceg felesége., Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
XV. Lajos, keresztnév: a szeretett Louis, francia Louis le Bien-Aimé (született: 1710. február 15., Versailles, Franciaország – május Versailles), 1715–1774 francia király, akinek hatástalan szabálya hozzájárult a királyi hatalom hanyatlásához, amely az 1789-es francia forradalom kitöréséhez vezetett. Louis volt a dédunokája XIV. Lajos király (uralkodott 1643–1715) és Lajos fia, Bourgogne herceg és Savoyai Marie-Adélaïde fia. Mivel szülei és egyetlen túlélő testvére 1712-ben haltak meg, XIV. Lajos halálakor (1715. szeptember 1. ) ötéves korában király lett. Amíg 1723 februárjában elérte törvényes többségét, Franciaországot régens, II. Philippe duc dOrléans kormányozta. 1721-ben Orléans eljegyezte Louis-t az Mariana infantával, V. Fülöp spanyol király lányával. Orléans halála után (1723 december) Louis első miniszterévé nevezte ki Louis-Henrit, Bourbon-Condé ducot, aki lemondta a spanyol jegyességet, és feleségül vette a királyt Marie Leszczyńskához, a trónfosztott lengyel király, Stanisław I. lányához.
II. Lajos király haláláról 500 éve folynak a viták a találgatások – már a mohácsi síkról menekülők is azt kérdezgették egymástól, hol a király és mi lett vele, a kérdésre pedig máig nincs megnyugtató válasz. A "hivatalos" verzió szerint ugye Lajos 1526. augusztus 29-én a mohácsi csatából menekülve belefulladt a megáradt Csele patakba. Teljes vasba öltözve, talán sebesülten, kísérői nélkül eleshetett a lovával, nem tudott felállni, egész alacsony vízben is az életét veszíthette. De mi történhetett valójában? Ezt járja körül Farkas Gábor Farkas a Múlt-kor történelmi magazin téli kiadásában közölt cikkében. Először jobbágyok temették a királyt A találgatások már azzal megindultak, hogy a magyar fővezér, Tomori Pál a király testőreit már a csata előtt a jobbszárnyon túl feltűnt török erőkre küldte, vagyis "megfosztotta" Lajost azoktól az emberektől, akik személyes biztonságát felügyelték, gyors és biztonságos menekülését kellett volna biztosítaniuk. Kényszerből tette, vagy rossz helyzetfelismerésből, nem tudni.
Idővel városok is létesültek. Az erdélyi szászok kitűnő kereskedők voltak, áruikat keletről szervezték be. Kereskedelmi utak alakultak ki, melyek összekötötték Nagyszebent a Dunával, áthaladva az Olt völgyén. Litovoi vajda tette az első kísérleteket a kenézségek és vajdaságok egyesítésére, a Zsil mentén. 1279 -ben nem ismerte el többé az alattvalói minőséget, ezért a magyar király hadakat küldött ellene. Litovoi vajda elesett a csatában, testvére, Bărbat pedig hadifogságba került. Kiváltásáért a magyar király hatalmas összeget kért. I. Basarab havasalföldi fejedelem volt az, aki az Olt mindkét partján levő kis kenézségeket és vajdaságokat egyesítette, felszabadította a Román-síkságot a tatár uralom alól, és felvette a Havasalföld Nagy Fejedelme (vajdája) címet. Valószínűleg Szeneszláv utóda volt, székhelyét Câmpulungba helyezte. Uralkodása kezdetén jószomszédi viszonyban volt Magyarországgal, elismerve a király hűbérúri jogát. 1324 után a magyar királlyal együtt szerveztek hadjáratokat a tatárok ellen.
1756-ban a király Madame de Pompadour ösztönzésére ideiglenesen felhagyott titkos diplomáciájának céljaival és szövetséget kötött Ausztriával. Ezután Franciaország és Ausztria háborúba lépett Nagy-Britanniával és Poroszországgal (Hétéves háború, 1756–63), de Louis osztrákokkal szembeni kontinentális elkötelezettségei megakadályozták abban, hogy országának erőforrásait a döntő gyarmati harcra koncentrálja Nagy-Britanniával, egy olyan országgal, ahol nagyobb tengeri erőforrások és tengerentúli erőforrások. Ennek eredményeként Franciaország 1763-ra elveszítette szinte az összes gyarmati tulajdonát Észak-Amerikában és Indiában. Bár Madame de Pompadour kedvence, Étienne-François, de Choiseul herceg (1758–1770 között külügyminiszter) visszaadta Franciaország katonai erejét, Louis titkos lengyel diplomáciájának kudarca Oroszország, Ausztria és Poroszország számára lehetővé tette Lengyelország felosztását (1772) és gyakorlatilag megszüntesse a francia befolyást Közép-Európában. Bár Louis fiatalkorában népszerű volt Bien-Aimé (a jól szeretett) néven, fokozatosan elnyerte alattvalói megvetését.
A városok fejlődése még csak a kezdet kezdetén tartott, főleg szász kereskedők hozták létre a városok kezdeményeit. A termékforgalom nagyrészt természetben zajlott, a pénzforgalom csekély volt. [2] A legnagyobb földbirtokosok a fejedelem, a nagybojárok és az egyház, a kolostorok voltak. A nagybojárok maguk is udvart tartottak, kíséretük főleg a kisebb bojárokból ( slujitori) állt. A nagybojárok politikai befolyása jelentős volt, gyakran veszélyeztették a fejedelem hatalmát. Önállóan bíráskodtak területeiken, maguk vezették hadba csapataikat. [3] A parasztság nagy része kezdetben még szabad paraszt ( moșneni) volt, akik közösen művelték földjeiket és formailag csak az uralkodó alattvalói voltak. Fokozatosan azonban terjedt a jobbágyi a viszony, a 14–15. században a parasztság egyre nagyobb része szolgált termény- és munkajáradékkal a földesuraknak. A parasztok régi általános elnevezése ( liude, azaz emberek) helyébe Havaselvén a rumun, Moldvában a vecin (=szomszéd) lépett, ami már jobbágyi viszonyt takart.