14 km megtett utat jelent. Azonban gazdaságosabb 3-4-es fokozaton utazni, úgy kevesebbet fogyaszt a motor. GPS-sel többszörösen ellenőrzött tapasztalat, hogy a 55-ös motor + 74 Ah-s akku kombó egy töltéssel képes akár 17 kilométert is megtenni, ami a gyakorlatban egy egész napos pergető túrát jelent, változó sebességgel, szakaszosan haladva. Ha ennél hosszabb utat tervezünk, akkor – az erőforrások beosztása érdekében – célszerû két akkumulátorral elindulni. Ha lemerül az első akku, akkor ideje visszafordulni, a második akku még biztosan visszavisz a kikötőbe. Másrészt lényegesen könnyebb is két kisebb akkut szállítani, mint egy dupla akkora monstrumot cipelni. Tolóerő Típus Volt Seb fokozatok előre/hátra Amperfelvétel az egyes seb. Fokozatokban Watt kp Ibs Akkumulátor töltöttség Törzshossz cm Tömeg karton nélkül kb.
A hűtőlevegó származhat a villanymotor környezetéből vagy érkezhet csővezetéken, a villanymotor terén kívülről. Ez utóbbi módszer akkor használatos, ha a gép kömyezetében lévő levegő túl meleg, szennyeze... Motorok megrendelése – Szükséges adatok A villanymotorok megrendelése "A villanymotorok megrendelésekor a következő adatokat célszerű megadni: a villanymotor fajtáját (szinkron-, aszinkron-, egyenáramú stb. ), a villanymotor névleges teljesítményét a névleges fordulatszámon, változó terhelés esetén a teljesítmény, ill. nyomaték időbeni változását, a gép névleges feszültségét, váltakozó áramú gép esetén a névleges frekvenciát és fázisszámot, a névleges fordulatszámot, az esetleges ford... A villanymotor működésekor felvett teljesítmény legnagyobb részét mechanikai munkává alakítja, azonban a teljesítmény egy része hővé alakul, ez a veszteség. A hatásfok megmutatja, hogy a felvett hasznos teljesítmény mekkora részét képes a villanymotor üzemi körülmények között mechanikai munkává alakítani.
Leonyid Boriszovics Kraszin Született 1870. július 15. Kurgan Elhunyt 1926. november 24. (56 évesen) London Állampolgársága orosz szovjet Nemzetisége orosz Foglalkozása mérnök, diplomata Tisztség nagykövet Iskolái Kharkiv Practical Technological Institute (–1900) Halál oka szív- és érrendszeri betegség Sírhely Temető a Kreml falánál A Wikimédia Commons tartalmaz Leonyid Boriszovics Kraszin témájú médiaállományokat. Leonyid Boriszovics Kraszin ( Kurgan, 1870. – London, 1926. ) orosz mérnök, bolsevik politikus és diplomata. A gimnáziumot szülőhelyén, az egyetemet Szentpéterváron végezte. A Műszaki Főiskolára járt 1887 -től. 1891 -ben forradalmi tevékenységéért kizárták és kitoloncolták Moszkvából. A szociáldemokrata mozgalomhoz is ekkoriban csatlakozott. 1895 -ben 3 évi szibériai száműzetésre ítélték, melyet Irkutszkban töltött le. Ezután a Harkovi Műszaki Főiskolán szerzett mérnöki diplomát. Bakuban telepedett le, és titkos nyomdákat alapított. Részt vett az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt bolsevik frakciójának III., IV.
Közös sírok a Kreml fala előtt A Kreml falánál kialakított temető a szovjet és a nemzetközi kommunista mozgalom vezetői valamint más kiemelkedő személyiségek nyughelye. A középkori előzményekre is visszatekintő temetkezési helyet a 20. században 1917 és 1985 között használták. Összesen több mint 400 ember nyugszik itt, köztük 50 külföldi, húsz különböző nemzet tagjai. [1] A temető a Kreml északkeleti, a Vörös térre néző, a Lenin-mauzóleum mögötti falában és az előtte húzódó földsávon terül el a Szpasszkaja és a Nyikolszkaja bástyák közötti szakaszon. [2] [3] A falban 114 urnafülkét alakítottak ki. A fedő gránitlapokon az ott eltemetett személyek neve, valamint születésének és halálának dátuma olvasható. [4] A Kreml falán kívül már a középkorban temetkezési hely volt, csakúgy, mint számos más európai település határában, várfalain kívül. [5] [6] 1552-ben ugyancsak ezen a területen, a Kreml akkori várárkai előtt helyezték örök nyugalomra Vazult, a jurogyivijek szekta egyik szerzetesét, akit később boldoggá avattak és sírja felett épült fel 1554-ben a Boldog Vazul-székesegyház.
Noha maga a terület már Kr. e. 2. évezredben lakott volt a történészek szerint, magáról Moszkváról először 1147-ben jelent meg írásos emlék az Ipatyij-évkönyvben. Az önálló Moszkvai fejedelemség székhelyeként a 14. század közepére jelentős várossá fejlődött és megerősítette vezető helyét északkeleti Rusz városai között. Magát a Kremlt az évkönyvek 1331-ben említették meg, mint az ide átköltözött orosz metropolita székhelyét. Az ekkor épült kőtemplomok, valamint a fából épített cölöpökkel megerősített falak mára nem maradtak meg. "Az első kőfalat és bástyákat 1367-ben terméskőből emelték, ami 1382-ben ellenállt a tatárok első rohamának. Ezek voltak az úgynevezett fehér falak" A fiatal Dmitrij Donszkoj nagyfejedelem a bojárokkal folytatott tanácskozás után rendelte el a kőfalak építését, és a munkálatokhoz összesen 112 ezer tonna mészkövet használtak fel, amit egy 50 kilométerre fekvő kőbányából szállították a fővárosba a Moszkva folyón, télen szánok segítségével. A fal kiállta az 1455-ös földrengést is, anyaga, a puha mészkő azonban fokozatosan romlott, és a szükséges javításokat fa betoldásával végezték el.
Élete Szerkesztés A második világháború alatt hadseregparancsnok volt, s mint ilyen, harcolt a Kaukázusban, majd a 4. Ukrán Front alárendeltségében az 1. hadsereg parancsnoka volt. Csapataival átkelt a Kárpátokon, és javarészt az egykori Csehszlovákia területén harcolt a németekkel. 1953 -tól 1957 -ig a Kelet-Németországban állomásozó szovjet megszálló erők parancsnoka volt. [1] Csapatai verték le az 1953-as keletnémet felkelést. 1955 -ben marsallá léptették elő. 1957 -től a védelmi miniszter első helyettese, a szárazföldi csapatok főparancsnoka. 1960 és 1967 között a védelmi miniszter első helyettese, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka, majd 1967 -től – egészen haláláig – honvédelmi miniszter ( 1976). [2] Jelentős volt irodalmi munkássága is, a tizenkét kötetes hivatalos világháború-történet főszerkesztője volt. Művei Szerkesztés Kijev felszabadítása (Освобождение Киева, 1973) Háborús évek. 1941–1943 (Годы войны. 1941–1943, 1976) Magyarul Szerkesztés Harc a Kaukázusért (Битва за Кавказ); ford.