Állítólag előre megjósolta, hogy soha nem találkozhat a hazatérőkkel, a halála előtt pedig reggeli mise közben látomás jövendölte meg neki vértanúságát. A lázadók a mai Budapest-belvárosi templom és a Rudas fürdő közötti pesti rév budai oldalán fogták el a küldöttséget. Nem ismertek kegyelmet: több egyházi és világi személyt megöltek. (Bal oldalt a képen látható Gellért püspök halála úgy, ahogy azt az Anjou-legendárium rajzolója elképzelte a XIV. század elején. ) Brutális gyilkosság a Duna partján A támadás fő célpontja azonban maga csanádi püspök és Szolnok ispán volt, Vata személyes ellenfelei: a törzsfővel szomszédos területek vezetői voltak ugyanis, ahonnét térítők indultak ki, és ahol a királyi hatalom figyelte a környéket. Szent Gellért legendája így írja le a történteket: Gellért püspök, "minthogy alacsony termetű volt, és mert Isten szolgálatában minden erejét teljesen kimerítette, kocsin vitette magát. Mikor a pesti révhez jutottak, íme öt istentelen ember, Vata és cinkosai, eltelve a gonosz szellemekkel, amelyeknek magukat átadták, rárontottak a püspökökre és társaikra, és kövekkel támadtak rájuk.
Munkálkodásában a király támogatását élvezte. Szent István halála után ez a pártfogás megszűnt, sőt Gellért püspök Aba Sámuellel összeütközésbe került annak zsarnoki magatartása miatt. 1046 szeptemberében a lengyelországi száműzetésből hazatérő Vászoly fiak, András és Levente fogadására igyekezett püspöktársaival. Éjszakára Diósdon szálltak meg, reggel a Szent Szabina-templomban mondott miséje közben látomása volt közelgő vértanúságukról. Az ún. pesti révhez közeledve Vata pogány lázadói kőzáporral törtek rájuk. Gellértet a később róla elnevezett Kelenhegy szikláiról a mélybe taszították. Holttestét ideiglenesen a pesti Boldogasszony-templomban (a mai Belvárosi Főplébániatemplomban) temették el, később átszállították Csanádra. Szentté avatására Szent László király idején, 1083-ban került sor. Szent Gellért kiváló példa arra, hogy nem a származás dönti el, hogy kiket tekinthetünk magyar szenteknek, hanem a püspökök, a papság és a magyar hívek közös tisztelete. Szent Gellértnek olaszországi tisztelete alig van, míg hazánkban országos tiszteletnek örvend és a Szeged-Csanádi Egyházmegye védőszentjeként őrzi tiszteletét.
A család fogadalmat tett, hogy ha Gellért megmenekül, akkor az Istennek szentelik az életét. Csodával határos módon Gellért meggyógyult, és hamarosan az egyik legtehetségesebb bencés rendi szerzetes lett, akit huszonöt éves korában rendtársai perjellé választottak. Szentföldi zarándoklatra indult 1015-ben, de viharba keveredett, és Isztria partjainál kötött ki. Ezután érkezett Magyarországra a későbbi Szent Mór püspökhöz Pécsre, ahol sikerült meggyőznie őt, hogy menjen Székesfehérvárra. Itt találkozott István királlyal, aki felkérte, legyen fia, Imre nevelője. Hét éven keresztül tanította a herceget, majd Bakonybélben remeteként folytatta imádságait a magyar kereszténységért. István király 1030-ban bízta meg azzal, hogy szervezze meg a csanádi egyházmegyét. Gellért az egyházmegye megszervezése után a papi utánpótlás biztosítására egy káptalani iskolát szervezett, és számos templomot építtetett. Szent Gellért legendájának részletei: Szent Gellért Szent István király előtt; A remeteségben; Püspökké választása; Prédikál a népnek (Forrás: Magyar Anjou-legendárium) István halála után, a vallási és trónviszályok idején állandó veszélyben volt az élete, egyik látomásában meg is jövendölte tragédiáját.
Ilyen például a Szent István-bazilikában lévő, 1905-ben felállított, Stróbl Alajos által készített Szent Gellért-szobor, amely tanítóként mutatja be Gellértet. Több templom üvegablakán is megtalálható Gellért alakja, a leghíresebb talán az Árpád-házi Szent Margit-templom szentélyében található, amely Róth Miska üvegművész műhelyében készült 1933-ban. A Szent István-bazilika kupolája alatt lévő Szent Gellért-szobor Stróbl Alajos alkotása (Fotó: Both Balázs/) Nevét, emlékét Budapesten oktatási és nevelési intézmények is őrzik. A Szent Gellért Óvoda a XI. kerületben található, a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium pedig az I. kerületben, a Krisztinavárosban. Az iskola aulájában kétméteres, faragott Szent Gellért-szobor található. Nyitókép: A Budapest fölé magasodó Szent Gellért-szobor (Fotó: Both Balázs/)
Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én a király a főurak kíséretében a hatalmas fatemplomba vonult, hogy Szűz Mária mennybemenetelét megünnepelje. Ezen az ünnepen egy számukra ismeretlen pap lépett a szószékre – Gellért. A szónoklat után – a legenda szerint – Gellért lelkében elragadtatva egy hegyet pillantott meg, melynek sziklái közt holtan látta önmagát, összetört tagokkal véresen feküdni. Megértette az Úr üzenetét: nem a Szentföldre kell mennie, hanem itt kell maradnia, mert itt fogja elnyerni a legnagyobb mennyei ajándékot: a vértanúság koronáját. Istvánnak nagyon tettszett a szónoklat, ezért az ünnep elmúltával Gellértet a palotában tartotta, és fiának, Imre hercegnek a nevelését bízta rá. Miután Imre hercegnek tudása legjavát átadta, 1023-ban Bakonybélbe ment, ahol remeteként böjtölt, imádkozott és dolgozott. Beszéli még a legenda, hogy egy napon írás közben elnyomta az álom a kunyhója előtt. Arra ébredt, hogy egy kis szarvasborjú védelmet keresve mellé telepedett. Sietve megetette az árva kis jószágot és az nem is távozott el tőle.
Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
Kérdéseivel bármikor fordulhat hozzánk, panasz esetén pedig segítünk annak a rendezésében.