A partizánok bár alapvetően fegyveres harcot folytatnak könnyűfegyverekkel, jellemző rájuk a konspirációs tevékenység is, szabotázsakciók szervezése, diverzió, hírszerzés, a megszállókkal együttműködő hazai személyek, a kollaboránsok félreállítása, likvidálása. Nagy előnyük a megszálló hatalommal szemben a hely és a kultúra ismerete, így konspirációs tevékenységüket a civil lakosság soraiba idomulva, mimikriben végzik. Többnyire csak hazájuk területén harcolnak, de ismertek kivételek is ( spanyol polgárháború, Tito partizánjai). Nyugat-Horvátországnál exhumálták a világháborúban elhunytak holttestét - Blikk. A szó eredete [ szerkesztés] A partizán szó eredete az olasz partigiano ('párthív, harcostárs') szóra megy vissza. A kifejezést első ízben az amerikai függetlenségi háború veteránja, Johann von Ewald használta 1789 -es Treatise on partisan warfare (Értekezés a partizán-hadviselésről) című munkájában. Ekkor a partizánok feladata az ellenség frontvonala mögé kerülve a kommunikáció megzavarása, az utánpótlási vonalak elvágása és az ellenség figyelmének elterelése volt.
Annak ellenére, hogy a Petőfi-brigád nyilvánvalóan nem volt alkalmas rendes harci feladatokra, 1945 márciusában mégis bevetették a szlavóniai fronton, ahol Bolmán községnél kellett volna megakadályoznia az utolsó délkeleti offenzívájukat indító németeket abban, hogy átkeljenek a Dráván. "Elég ügyetlenek voltunk" – foglalta össze az egyik visszaemlékező az eseményeket. A tűzkeresztségen ott áteső alakulat súlyos veszteségeket szenvedett, és ez volt az az áldozat, amelyre szükség volt ahhoz, hogy "vérrel mossák le" a magyarok délvidéki bűneit. II. világháborús tetteken vitázik Olaszország és Horvátország. A film legérdekesebb részei egyértelműen a brigád parancsnoka, Kiss Ferenc halálával kapcsolatos visszaemlékezések: a hivatalos verzió szerint német "orvlövész" áldozatául esett Kiss nemcsak, hogy nagyjából magát emelte századosi rangra, de valójában egy szovjet típusú komisszár volt, aki a Vörös Hadseregtől eltanult módszerekkel, agyonlövéssel fenyegetve kényszerítette embereit a sokkal jobban felfegyverzett, harcedzett német katonák elleni helytállásra, gyakorlatilag a "golyófogó" szerepére kárhoztatva őket.
Milovan Gyilasz ritkán idézett, 1980-ban megjelent kritikai életrajza alapján olyan érdekességeket gyűjtöttünk össze, amelyeket talán még sohasem hallhattunk Tito életútjának részleteiről, és megosztó személyiségéről. Hideg napok kezdődtek 75 éve Délvidéken Hetvenöt éve, 1942. január 4-én Zsablyán kezdődött el a Magyar Királyi Honvédség délvidéki nagy "tisztogató akciója", amely "hideg napok" néven vonult be a történelembe. A vérengzésbe torkollott razzia január 21–23-án Újvidéken járt a legtöbb halálos áldozattal. Az öngyilkos Telekivel már nem törődtek a győztesek Hetvenöt éve, 1941. április 10-én Zágrábban kikiáltották Horvátország elszakadását a Wehrmacht csapásai alatt széteső Jugoszláv Királyságtól. Ez volt a jeladás Budapest számára a Legfelső Honvédelmi Tanács április elsejei ülésén már elhatározott katonai műveletek megkezdésére, a Délvidék megszállására. Partizánok a 2 világháborúban 2020. Azt, hogy hadviselő féllé váljunk a németek oldalán, gróf Teleki Pál miniszterelnök április 3-i öngyilkossága sem tudta megakadályozni.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. júl 21. 19:31 A Nyugat-horvátországi Jazovka Jama-i második világháborús tömegsírból exhumálták a holttesteket. /Fotó:MTI/EPA A második világháborúban partizánok által lemészárolt több mint nyolcszáz ember holttestét exhumálták a szlovén határ melletti, a nyugat-horvátországi Jazovka Jama-i tömegsírból – közölte kedden a védelmi minisztérium. A 2. világháborúról vitáztak magyar és orosz történészek » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Az áldozatok többsége a második világháborúban harcoló, fogságba esett horvát domobran (honvédek) és usztasa katona volt, de voltak köztük egészségügyi dolgozók és apácák is, akiket a partizánok 1943-1945 között több zágrábi kórházból hurcoltak el sebesült katonákkal együtt. ( A legfrissebb hírek itt) A tömegsírra Mladen Kuka károlyvárosi (Karlovac) barlangász bukkant rá, aki 14 év, titokban végzett kutatása után a felfedezését 1989-ben hozta nyilvánosságra. Tíz évvel később, 1999-ben barlangászok Zarko Danilovic patológus segítségével elkezdték nyilvántartásba venni a holttesteket anélkül, hogy a felszínre hozták volna őket.
között koncentrált n-ol-horvát-szerb-csetnik tád. indult a partizánok ellen (4. offenzíva). Az ún. neretvai csatá ban a partizán-hds. csak igen nagy veszteségek árán tudta magát D-i irányban, Hercegovina felé kivonni a harapófogóból. Hercegovinából Tito Montenegróba vonult, onnan a Szandzsába, hogy elvágja a görögországi n. alakulatok Macedónián átvezető utánpótlási vonalait. Ott érte az újabb n-ol-bolgár-csetnik tád. (5. offenzíva), 1943. máj-jún. folyamán. A sutjeskai csata arra kényszerítette Titót, aki maga is megsebesült, hogy visszaforduljon É-nak, Bosznia felé. – Az → olasz fasiszta rendszer bukása után Dalmácia egy része gyorsan Tito kezére került. A n-horvát offenzíva Ny-Boszniában zajlott, 1943 végén. Partizánok a 2 világháborúban 5. Tito hds-ének ismét sikerült kicsúsznia a bekerítésből. Főhadiszállását az Una felső folyásánál lévő Drvarba helyezte át. Ez ellen indult meg az utolsó, 7. n-horvát offenzíva 1944. végén. 23-án Tito maga is éppen csak elkerülte a fogságba esést. Jún. 4-én Tito az adriai Vis szigetére tette át központját, de hds-e már nem adott fel jelentős területeket.
- kedveztek a gerilla hadviselésnek. Becslések szerint 1942-43 telén Belorussziába területének kb. a 60 százalékán a partizánok voltak előnyben. Híres partizánrégió volt még Leningrádtól délre Porhov környéke, valamint a Moszkvától délnyugatra elterülő Brjanszki-erdő. Orjol körzetében kb. 18 000 partizán felügyelt egy csaknem 500 falut magában foglaló területet, amelyen leszállópályák is voltak a sebesültek elszállítására és a hátországból érkező utánpótlás fogadására. 1943 nyarától a partizánok hatékony háborút viseltek a német vasútvonalak ellen. 1943 júniusában a német Középső Hadseregcsoport 1092 támadást jegyzett fel. A németek azzal is próbáltak védekezni, hogy a vasútvonalak mentén kb. Partizánok a 2 világháborúban film. 200 méteres sávban kivágták a fákat és kiirtották még az aljnövényzetet is. Nappal meg tudták védeni a vágányokat este azonban a partizánok ott aknázták alá és robbantották fel ahol jónak látták. A partizánmozgalom 1944-ben ért véget, ahogy az előretörő Vörös Hadsereg felszabadította a Szovjetunió utolsó nyugati területeit is.
Apám emlékére Várady Jenő / DENY / Ha az élet a legszebb ajándék, Miért kell, hogy visszavegyék? Hisz elmúlik egyszer az élet, A fájdalom helyébe lép. Túl nagy űr amit hagytál, Búcsúzni sem volt időd. Úgy mentél el, nem is szóltál, Mert elhagyott minden erőd. Nem mondhatom el amit érzek, Mert könnyeim titkolnom kell., S ha rossz gyerek voltam is néha, Akkor is itt voltál velem Ha csend, ha szó, ha sírás, Minden rólad szól ma már Mindent elvittél, mit adtál, Drága jó apám. Láttam a könnyet szemedben, A reményt veszíteni, Utolsó harcodat vívtad, És én nem tudtam segíteni. Torkom fojtja a sírás, Most végleg búcsúzom Téged vártak egy másik világban, Hová menned kellett jol tudom. Bár csak itt lennél velem apám. Magyar népdalok. kapcsolódó videók Tudod mi az a MOODLYRIX? Egy olyan hangulatkártya, melynek segítségével pillanatnyi érzelmeidet tudod kifejezni. Keresd a fejlécben a kis hangulat ikonokat. i
Olveti (szerző) 2016. szeptember 24. 10:01 @ szalokisanyi1: Megtisztelő! Köszönöm! szalokisanyi1 2016. 07:53 Főhajtásom. szeptember 17. 16:20 @ sapa78: Köszönöm szépen Sapa! Sajnálom, hogy hasonló koraisággal vesztetted el édesapádat! Törölt tag 2016. 15:43 Törölt hozzászólás. szeptember 14. 19:21 @ Vadvirag46: Nagyon szépen köszönöm megtisztelő figyelmedet! Vadvirag46 2016. 07:02 Nagyon szépen írtáatulálok hozzá. Szeretettel szívet gyelembe vettelek rendszeresen figyelni eretettel Vadvirág46 Olveti (szerző) 2016. szeptember 11. 22:44 @ kicsikincsem: Köszönöm szépen figyelmedet Icus! Olveti (szerző) 2016. 22:42 @ Abraks_Anna: Köszönöm szépen Adri! Igyekeztem megfelelő emléket állítani... 22:41 @ Kicsikinga: Köszönöm szépen Kinga! Azt hiszem, nem szándékos a sorok befejezetlensége. így jött... Lépésről-lépésre... -Mint a legtöbb gondolat, csak jön valamilyen formát öltve. Mondják semmi nem véletlen..... Szavak hangja • Tasner Imre írásai: Apám emlékére.... 22:38 @ clarekri: Köszönöm szépen látogatásodat Klári! Olveti (szerző) 2016. 22:36 @ Zsuzsa0302: Köszönöm szépen figyelmedet Zsuzsa!
Ha szeretnél most játszani KATTINTS IDE és írd be a chatbe, hogy DAL.
Ha az élet a legszebb ajándék, Miért kell, hogy visszavegyék? Hisz elmúlik egyszer az élet, A fájdalom helyébe lép. Túl nagy űr amit hagytál, Búcsúzni sem volt időd. Úgy mentél el, nem is szóltál, Mert elhagyott minden erőd. Nem mondhatom el amit érzek, Mert könnyeim titkolnom kell., S ha rossz gyerek voltam is néha, Akkor is itt voltál velem Ha csend, ha szó, ha sírás, Minden rólad szól ma már Mindent elvittél, mit adtál, Drága jó apám. Láttam a könnyet szemedben, A reményt veszíteni, Utolsó harcodat vívtad, És én nem tudtam segíteni. Torkom fojtja a sírás, Most végleg búcsúzom Téged vártak egy másik világban, Hová menned kellett jol tudom. Bár csak itt lennél velem apám. Bolondozzunk! Sziasztok! Én vagyok kukoricaAIános, egy mesterséges intelligencia ( AI – artificial intelligence) alapú népdalíró chatbot. Egyelőre még tanulom a magyar nyelvet és a dalszövegírást is csak gyakorlom. Játssz velem és segíts abban, hogy még ügyesebb legyek! Én nagyon szeretek gyakorolni, remélem Te is szeretsz játszani!