Az izgatottság és az előreláthatatlanság kettőssége nem alakult másképp a jogászképzés felvételije kapcsán sem. Még tavaly központilag levitték 350 pontra az államilag támogatott helyek elméleti ponthatárát, ezen külső behatásra pedig megugrott országosan a jogászképzésre jelentkezők száma. 5128 felvételiző összesen 13467 jelentkezést adott le különböző egyetemeken. Ebből körülbelül háromezer fő került felvételre nappali tagozaton jogász szakra a nyolc jogi karon összesen. Az Egyetem térre több mint négyszáz, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre több mint három-, míg Szegedre több mint kétszáz hallgató került felvételre a tárgyalt szakra. Index - Belföld - Mi történt a jogászképzés ponthatáraival? 100-nál is több pontnyi különbség van a karok között. Karunk esetében a jogász szakra 472 pont lett a küszöb, amit az állami, és 352 egység, amelyet az önköltséges hely eléréséhez kellett teljesíteni a maximálisan elérhető 500-ból. A mesterségesen keltett 350 pontról felpumpált végső pontszámok pedig egy jó léc arra tekintettel, hogy megmutassák az oda jelentkezők felvételi eredményeinek színvonalát. Így karunk 472, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 471-es pontszáma több vidéki egyetemet több tíz, akár száz ponttal is megelőz.
A magasra beállított minimum ponthatár alatt senki nem juthatott be állam által fizetett képzésre. A jogászképzés ponthatárai az egyes egyetemeken 2017–2020 2017 2018 2019 2020 Eötvös Loránd Tudományegyetem 460 440 472 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 458 Szegedi Tudományegyetem 467 424 Pécsi Tudományegyetem 465 414 Debreceni Egyetem 461 413 Károli Gáspár Református Egyetem - 474 403 Széchenyi István Egyetem 462 443 387 Miskolci Egyetem 463 365 A jogászképzés országosan egységes minimum ponthatára eddig "piaci alapon" szabályozta az egyetemekre bejutó diákok számát, de az eloszlásuk nagyon egyenetlen volt. ELTE vagy PPKE, jog? (8648944. kérdés). A népszerűbb egyetemek (például ELTE, Pázmány, Szeged) a nagyon magas pontszámmal érkező hallgatók közül válogattak, és könnyedén feltölthették helyeiket, míg a 440-460-as központi ponthatár miatt több vidéki egyetem jogászképzésére alig, vagy egyáltalán nem jutott államilag finanszírozott hallgató (ott nagyrészt fizetős jogászképzés zajlott). Idén jelentős változás történt egy mesterséges állami beavatkozás következtében.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nem kommentálta értesülésünket, viszont júniusban kijelentette: ha valaki felveszi a diákhitelt, és jogászdiplomát szerez, átlag feletti fizetésre számíthat, amelyből "könnyedén ki tudja fizetni annak részleteit. Ha ez az elgondolás visszatartja a szegényeket, akkor itt valami logikai hiba van".
adjunktus Telefon/Mellék: 4366 Szoba: III. 334. Péter Ágnes professor emeritus Telefon/Mellék: 4355 Szoba: III. 341. E-mail: Péteri Éva Dr. egyetemi adjunktus Telefon/Mellék: 4366 Szoba: 334 E-mail: Dr. Pikli Natália habilitált egyetemi docens Telefon/Mellék: 4353 Szoba: III. 7. E-mail: Remport Eglantina egyetemi adjunktus Telefon/Mellék: 4392 Szoba: 335 E-mail: Dr. Sarbu Aladár professor emeritus Telefon/Mellék: 4393 Szoba: III. 346. E-mail: Szlukovényi Katalin egyetemi adjunktus Telefon/Mellék: 4355 Szoba: 341 E-mail: Dr. Anglisztika Tanszék | ELTE Bölcsészettudományi Kar. Takács Ferenc ny. egyetemi docens Timár Andrea habilitált egyetemi docens Telefon/Mellék: 4203 Szoba: 341 E-mail: Velich Andrea Dr. habilitált egyetemi docens Telefon/Mellék: 4357 Szoba: 344 E-mail: Zách Lili egyetemi adjunktus Telefon/Mellék: 4393 Szoba: 346 E-mail:
Le kell szögezni, hogy az egyetemeknek a világon mindenütt, és a történelem folyamán is mindig az volt a feladatuk és funkciójuk, hogy megalkuvás nélkül az adott szakterületen a legmagasabb szintű képzést adják. Emellett pedig úgy tanítsanak, hogy a végzett hallgatók képesek legyenek tovább képezni magukat – vagy ugyanazon a szakterületen, vagy egy másikon –, minderre pedig igényük is legyen. Nagy hiba lenne, ha a felsőoktatásban résztvevőket és később a munkapiacon megjelenőket az alapján ítélné meg bárki is, hogy hova vették fel őket és hol szereztek képesítést. A pontszám egy szükséges rossz, ami alapján minden intézmény kiszortírozza a szerinte magának valókat. Az egyetemi cél- és követelményrendszer nem szabad, hogy megalkuvó legyen a minőség és az elhivatottság rovására. Úgy, mint minden odajárónak, az intézményeknek is minden esetben a saját maguk mércéjével tekintve a legjobbat kell kihozniuk oktatásuk és feladataik ellátását illetően. Források: 1, 2, 3 Kép forrása JURÁTUS HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS
), az oktatók pedig az ország legjobbjai* - szóval alapjában véve tudom ajánlani. :) * Többen oktatnak az ELTÉ-n/az NKE-n is, és jópár Alkotmánybírónk is van. 2017. jún. 1. 12:01 Hasznos számodra ez a válasz? 2/8 anonim válasza: 11% Én is joghallgató vagyok, így több, pártatlan ember véleményét is hallottam már a különböző egyetemek jogászképzéseiről. Különösen az egyik ügyész szavai maradtak meg - ő szakvizsgákon szokott vizsgáztatni. Azt mondta, hogy országos szinten egyre csökken a színvonal, a szakvizsgázó jogászok tudása egyre elkeserítőbb képet mutat, de két egyetem volt hallgatói még ma is kiemelkednek, ez pedig az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem. A PPKE-ről szakmai berkekben sokaknak lesújtó véleménye van, az az egyetem szimplán túl van hypeolva. A KRE szerintem inkább a vicc kategória. 12:03 Hasznos számodra ez a válasz? 3/8 anonim válasza: 100% Amúgy ha Pest az álmod, akkor mindenképpen az első három közül válassz! Itt biztosan találsz olyan munkát, amivel ki tudod egészíteni a havi apanázsodat.
Húsz-huszonegyszeres túljelentkezéssel kellett számolniuk idén azoknak a diákoknak, akik államilag finanszírozott... © Müller Judit Húsz-huszonegyszeres túljelentkezéssel kellett számolniuk idén azoknak a diákoknak, akik államilag finanszírozott jogászképzésre szerettek volna bekerülni, az országban ugyanis mindössze két helyen - az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen - lehet állami ösztöndíjasként jogot tanulni, de ott is csak ötven-ötven elsőéves kezdhet szeptemberben ingyen. Ezekért a helyekért minden eddiginél keményebb volt a verseny: az ELTE-n 467-nél, a Pázmányon 455-nél húzták meg a ponthatárt. Az összes 2012-es felvételi ponthatárt itt nézhetitek meg A Debreceni Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem fizetős képzéséhez viszont elegendő volt a minimális, 240 pont is. A Miskolci Egyetemen 252, az ELTE fizetős nappali jogászképzésén pedig 350 volt a ponthatár. Tippeltek - nem jött be Az eduline által megkeresett egyetemek oktatói júniusban arra számítottak, hogy 475-485 között húzzák majd a ponthatárokat az államilag finanszírozott jogászképzésen.
2021. júl 29. 10:21 Állítják, mióta megkapták a védőoltást, megnőtt a mellméretük / Fotó: TikTok / @ellemarshalll Sokakkal madarat lehet fogadni az "ingyen mellnövekedés" miatt. A koronavírus delta variánsának terjedésével ismét egyre több szó esik a különböző vakcinákról, köztük a Pfizer és a BioNTech által fejlesztett Comirnaty nevű készítményről. Ahogy pedig egyre többen és többen kapják meg az oltásukat, úgy kerülnek elő a legkülönfélébb mellékhatások. ( A legfrissebb hírek itt) A közösségi oldalakon például már egyre többen és többen jelzik, hogy nagyobb lett a mellük, miután megkapták a Pfizer koronavírus elleni oltását. Az ausztrál szerint először egy Elle Marshall nevű TikTok-felhasználó közölte videójában, hogy bár egész életében "A" kosármérete volt, az kettővel nagyobb lett, miután megkapta a Pfizer-vakcinát. Marshall videóját már több mint 1, 9 millióan nézték meg, de a többi közösségi oldalon már olyan sokan jelentkeztek hasonló, mellnövekedési tünetekkel, hogy a jelenségnek már saját neve is van: Pfizer-mellnagyobbítás.
Figyelem! A válasz nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist és terápiát. A kérdésben megfogalmazottakért portálunk nem vállal felelősséget. Kérdés: 2011. március 07., 15:15; Megválaszolva: 2011. március 10., 11:11