Gyümölcsös szülinapi torta (gluténmentes, laktózmentes) A sógorom születésnapja alkalmából sütöttem ezt a nagyon finom kisméretű tortát. A tészta egy 3 tojásos piskóta lett. Vida-Rétegi Tünde alapreceptje alapján csináltam: ahány tojás annyiszor 3 dkg liszt és 3 dkg cukor Ez a torta 18 cm-es formában készült, én 3 tojást használtam 90 gr Nutrifree mix per pane lisztet és 90 gr cukrot. A tojásokat különválasztottam, a fehérjét a cukorral felvertem, mikor kemény volt a hab akkor egyenként hozzákevertem a sárgáját, majd a lisztet apránként. A tortaforma aljába tettem csak sütőpapírt, az oldalára semmit. A masszát belesimítottam a formába és 170 fokos sütőbe tettem, 2-es rácsra (alulról a második) majd a sütési időt beállítottam 35 percre. Ez változó lehet minden sütő máshogy süt. Én 30 percig nem nyitogatom soha a sütőajtót, 30 perc után tűpróba. Betti gluténmentes konyhája: Erdei gyümölcsös szülinapi torta. Ha elkészült kiveszem és úgy a formában hűlni hagyom. Mikor kihűlt vmennyire egy műanyag tompa élű késsel körbelazítom a tésztát. Lecsatolom a forma oldalát és rácsra borítom.
A tejet felforrósítjuk egy lábasban egy csipetnyi sóval, a vaníliarúd magjaival és a rúddal együtt. Közben a tojássárgájákat a cukorral egy keverőtálban kézi robotgéppel habosra dolgozzuk. A meleg tejet apránként, kis adagokban hozzáöntjük a tojáskrémhez, és ha már langyos, vagyis kiegyenlítettük a hőt, akkor visszaöntjük az egészet a lábasba, és óvatosan kevergetve, alacsony lángon sűrűre főzzük. A hőmérséklet ne legyen magas, különben megsütjük a tojássárgáját, és kicsapódik. Ha készen van, azonnal átöntjük szitán keresztül egy műanyag edénybe, amelyet hideg vízfürdőbe teszünk. Gyümölcsös szülinapi tarta de chocolate. Így akadályozzuk meg, hogy a tojás tovább főhessen a forró közegben. A zselatint belekeverjük a még forró alapba. Közvetlenül a felszínére fóliát simítunk, hogy ne bőrösödjön meg, és kihűtjük. Közben kemény habbá verjük a hideg tejszínt, és óvatosan összeforgatjuk a már kihűlt angolkrémmel. A picit kiengedett és lecsöpögtetett fagyasztott gyümölcsöt belekeverjük a kész krémbe, és a hűtőbe tesszük. Ha a tészta sütés közben picit felpúposodott, egyenesre vágjuk egy recés késsel, és 4 egyforma lapra vágjuk.
5 tojássárgájához teszek kb egy csapott mokkáskanál (késhegynyi) sütőport, kicsit felverem azt is, majd hozzáadom a felvert tojásfehérjéhez. Ha a tojássárgáját felverem hozzáadás előtt, nem esik tőle össze a tojásfehérje. Újra felverem, ameddig habos lesz. Így sárgájával már nem lesz annyire kemény, mint előtte csak a tojásfehérje, de azért megteszek minden tőlem telhetőt, hogy minél keményebb legyen. Gyümölcsös szülinapi torna alla home. A sütőt begyújtom és sütőpapírral kibélelek egy tepsit. 6 kanál lisztet leszitálok (vigyázat, ha a leszitált lisztet mérem, kevesebbet teszek bele, így szitálás előtt kell lemérni! ), majd kanalanként hozzáadom és nagyon óvatosan (hogy a tojás ne törjön vagy eseen össze) fakanállal belekeverem. Csak egyik irányba szabad kavarni és lassan, óvatosan. Ha kész, beleöntöm a tepsibe (vigyázba, hogy ne törjem), majd amígy felnő erős lángon sütöm (8 fokozatú sütőben 6os fokozaton), majd lehúzom kicsi lángra. Körülbelül 15 perce van szüksége, fogpiszkálóval ellenőrizhetjük, hogy kész-e (ha semmi sem ragad rá mikor beleszúrom, jól van).
A néprajztudomány és általában a társadalomtudományok képviselői közül is csak kevesen hivatkoztak rá, és még kevesebben méltatták előzmények nélküli, úttörő módszertanát, hatalmas anyagismeretét és a kötet példamutató szerkesztési elveit, melyeket az utószóban Szabó László nagy elismeréssel, európai párhuzamokat felsorakoztatva méltatott. A Kiskunság régi képfaragó és képmetsző művészetében Lükő Gábor egy tájegység, a Kiskunság tárgyalkotó népművészetét, a tárgyakon szereplő jeleket és jelképeket elemezte mélyreható alapossággal, de a kötetben a szerző a népköltészeti alkotások és az ázsiai emlékanyag bevonásával és összehasonlításával a faragványok és metszett képek eredetéhez és ősi jelentéséhez is magyarázattal szolgál. Vásárlás: Kiskunság régi képfaragó és képmetsző művészete (ISBN: 9789630835701). Összehasonlító folklorisztikai és interdiszciplináris kutatómunkája során Lükő Gábor felhasználta a legfontosabb nemzetközi régészeti, folklorisztikai, néprajzi és történeti publikációkat a finnugor és törökségi rokon népekről. Bár a cím "mindössze" regionális tájmonográfiát sejtet, a szerző a kiskunsági népi emlékanyagot, fafaragványokat, metszett képeket kiindulópontul használta, hogy imponáló tárgyismerettel, igen jelentős emlékanyag bevonásával és lenyűgöző összehasonlító elemzésével feltárja az archaikus alföldi népi kultúra keleti gyökereit és összefüggésrendszerét, s ezen keresztül a magyar nép világképét.
A monográfia a nyolcvanas évek elején (1983) viszonylag kis példányszámban jelent meg Kecskeméten. A szerző történeti változásában mutatja be a kultúra művészi megjelenési formáit és átalakulásukat, invenciózus műfaji és jelképtudományi osztályozást vezetett be a műtárgyak vizsgálatához, mégis - talán a vidéki megjelenés miatt is - jóformán visszhangtalan maradt a Kiskunság régi képfaragó és képmetsző művészete a magyar tudományosságban. CSUTORÁS EGYÜTTES (1978-), Táborfalvi Népzenei Műhely (1975) - Csutorás Nemzetközi Népzenei és Néptánctábor. A néprajztudomány és általában a társadalomtudományok képviselői közül is csak kevesen hivatkoztak rá, és még kevesebben méltatták előzmények nélküli, úttörő módszertanát, hatalmas anyagismeretét és a kötet példamutató szerkesztési elveit, melyeket az utószóban Szabó László nagy elismeréssel, európai párhuzamokat felsorakoztatva méltatott. A Kiskunság régi képfaragó és képmetsző művészetében Lükő Gábor egy tájegység, a Kiskunság tárgyalkotó népművészetét, a tárgyakon szereplő jeleket és jelképeket elemezte mélyreható alapossággal, de a kötetben a szerző a népköltészeti alkotások és az ázsiai emlékanyag bevonásával és összehasonlításával a faragványok és metszett képek eredetéhez és ősi jelentéséhez is magyarázattal szolgál.
Kedves Olvasó! Szűkebb hazám a Kiskunság, Kecskeméten születtem. Bár sokfelé sodort később az élet, a lelkem mélyén mindvégig itthon maradtam. Magyar Népi Iparművészeti Múzeum | Hagyományok Háza. Gyermekkorom a városi léthez kötött, ám a Szabadszállás környéki tanyavilágban élő nagyszüleim révén hamar megismertem a falusi emberek életét. A náluk töltött nyaraktól megkaptam a földművelésnek, az állatok tartásának soha nem múló örömét, a családi ünnepek, a disznótorok, a lakodalmas mulatságok hangulatát, melyek során akkoriban még énekeltek az emberek. Akaratlanul is belecsöppentem tehát a népzene csodálatos világába, s ennek folytán nem véletlen az sem, hogy szülővárosomban egészen felnőtt koromig tagja voltam egy néptáncegyüttesnek. Mivel édesapám szorgalmazta, hogy tanuljak meg hangszeren játszani, hamarosan átszálltam a népzenészek hajójára. Kezdetben klasszikus hegedűt tanultam, de mivel erősen érdeklődtem a Kiskunság népzenei hagyományai, majd később a tágabb környék, végül a határainkon túli népdalok iránt, sok településre eljutottam, nótákat gyűjtöttem és tanultam.
könyv Királyi mágusok ősnépe a magyar Grandpierre Attila Grandpierre Attila, a csillagász-kandidátus-zenész-író legújabb könyvének központjában személyes életünk, a magyarság és az emberiség jövőjének kulcskérdése áll: miféle felemelő erőnek köszönhető a... 15% 1 700 Ft 1 445 Ft Kosárba Raktáron 5 pont 1 - 2 munkanap
Tanórákon 10-15 percben megszólaltattam 5-6 hangszert, beharangoztam, hogy Hajnal Istvánnal közösen népzenei szakkört indítunk a Jókai Mór Művelődési Házban. 52-en jelentkeztek. Az első fellépésére már decemberben sor került. Olyan településről, ahol sokáig nem volt képesített énektanár, 1983-ban Ki-Mit-Tud döntős lett a Csutorás gyermekzenekar, majd 1984-ben megkapta a Népművészet Ifjú Mestere címet és egyedüliként a Ki-Mit-Tud-ok történetében, a következő döntőig is eljutott a 8-10 féle hangszeren stílusosan, virtuóz módon játszó zenekar. 1980. óta 5-en kapták meg a Népművészet Ifjú Mestere kitüntetést. (1980. Birinyi József, 1983. Csutorás Együttes, 1984. Jóri Lajos, Kovács László, 1990. Birinyi András), 2 fő hangszerkészítésben érdemelte ki a Népi Iparművész címet, egy fő a tanítványok közül, Kovács László hangszerkészítő és hangszer-restaurátor, Szabóné Nagy Annamária ének-, népzenetanár lett. 1985-ben a tanítványokkal közösen alapítottuk a Kárpát-medencében legrégebben folyamatosan működő komplex népművészeti, Csutorás Nemzetközi Népzenei és Néptánc Tábort, a Csutorás Klubot, amely sok tehetséget hozott felszínre, sokakkal szerettette meg a népzenét, népi hangszereket, táncházat, hagyományainkat.