A kerítés kerülete a ház/telek méreteitől függ, míg a magasságát a megrendelő ízlése, elvárása dönti el. Ami a kerítés betonalapja szempontjából fontos, az kétféle mérete: mélysége, szélessége. A fentiek közül is az első a legfontosabb, amit elsősorban hazánk klímája határoz meg. Nálunk ugyanis a talaj fagyhatárát 60 cm körül állapítják meg, ez pedig befolyással lehet kerítésünk állapotára is. Ezek alapján tehát a kerítés alapjának mélysége erősen ajánlott, hogy legalább 70, de inkább 80 cm legyen. Kerítések, kapuk tervezése, kivitelezése Design Garden. Mi ennek az oka? Az, hogy amennyiben a kerítés alapja magasabban van, mint a fagyhatár, akkor a kerítés alatt a talaj alá tud fagyni. Ha ez bekövetkezik, azzal fog járni, hogy a fagyott talaj megemeli a kerítésünket. Ezáltal csökken a stabilitása az egész építménynek, és billegni kezd. A kerítés betonalapjának szélessége már nem ennyire sarkalatos kérdés, ám a szakemberek legalább 30 centiméter szélességet ajánlanak. A kerítés alapját nem kellő gondossággal elvégzett munka okozta hibáknak legtöbbször látható jelei is lehetnek.
Milyen beton kell az alapba – a sávalapozás A sávalapozás arra való, hogy a ráépülő falakat tartsa stabilan. Mivel a falak hosszú sávokban futnak, ezt az alapozásuknak is követnie kell. A sávalapok tehát felülről nézve betonból készült "keretek"-nek látszanak. A beton sávalapok szélessége általában olyan 50-60 centiméter körül szokott lenni. Mélysége el kell, hogy érje a minimum a 80 centiméteres fagyhatárt, de általában inkább 100 cm szokott lenni. A családi házak sávalapja tehát a következőképpen készül. A főfalak mentén és hosszában ásnak egy kb. 60 cm széles és 100 cm mély gödröt, amit megtöltenek betonnal. Mélység sávalap: az alapvető rendelkezések. Hogyan állapítható meg, a mélység sávalap. A sávalap a családi házak leggyakrabban alkalmazott betonalapozási technikája. Ez persze csak normál körülmények között jó választás. Vagyis akkor, ha a talaj, amire a ház épül, megfelelően jó teherbírású. Ha nem, vagy a ház alapja talajvízszint alá kerülne, akkor lemezalapozást szoktak alkalmazni. Milyen beton kell az alapba – a leggyakrabban alkalmazott betonfajták A sávalapokhoz nem mindegy, hogy milyen betonminőséget használunk, főleg a nyomószilárdság tekintetében.
Régebbi betonalapokba is berögzíthetők, ha a száruknál nagyobb lyukat fúrunk a számukra, majd cementhabarccsal rögzítjük. Az ilyen furatok készítésére fúrókalapácsok alkalmasak. Az ilyen bebetonozható oszloptalpak általában 90 és 100 mm-es faoszlopok rögzítését teszik lehetővé. Beszerezhetők lecsavarozható talpú, azonos méretű változataik is, amelyeket ugyancsak szilárd betonalapra, vagy téglafalazatokra horgonycsavarokkal lehet rögzíteni. Kész kerítésoszlopok Ha a kerítésfal elég szilárd, és új táblás kerítést vagy fonatot szeretnénk a régi helyére felszerelni, csavarokkal rögzíthető öntött oszloptalpakat is alkalmazhatunk, amelyek a gyors, vagy kész kerítések oszlopainak felhasználását teszik lehetővé. A lecsavarozható U-alakú oszloptalpak egyébként pergolák és egyéb kerti építményekhez szükséges tartóoszlopok rögzítésére is alkalmasak, csak szilárd alap szükséges a rögzítésükhöz. Beszerezhetők olyan oszloptalpak is, amelyek betonozás nélkül is a talajba rögzíthetők. E célra a beüthető-, illetve a talajba csavarozható oszloptalpak a legmegfelelőbbek.
A fémkerítések készülhetnek lábazattal és lábazat nélkül. Gyakori hibaként látjuk, hogy a lábazat túl súlyos, nehézkes a fékony fémszerkezethez képest. A fémkerítés oszlopa többnyire fém, de épülhet beton-, műkő, tégla- és terméskő pillérek közé is. A fémkerítések közé tartoznak a különböző kerítésfonatok is, amelyek manapság kevésbé divatosak, de bizonyos elválasztások esetén igenis szóba jöhetnek. A fémszerkezeteket is védeni kell a korrózió ellen és a környezethez jól illeszkedő színnel célszerű bemázolni. Általában a nem hivalkodó, környezetbe jól illeszkedő fekete, sötétzöld színek a legszerencsésebbek. Kerülni kell a rikító színeket! Kő- és téglafalak Készítünk kerítéseket kőből is. Igen szép pl. egy váltósoros, szorított fugákkal készített kőfal kerítés. Fagyálló téglából, pillértéglából építhetünk kerítésfalat. A piros színű tégla nem illeszkedik jól a kerti környezetbe, azonban a klinkertégla természetességénél fogva beilleszthető a kertbe. Kapuk A szakmai tapasztalatom alapján a kapuk legkényesebb "pontja" a helyének a kijelölése.
Gregers azt hiszi, a világ dolgait kristálytisztán látja, azonban cselekedeteinek egyetlen kézzelfogható eredménye végül Hedvig halála. A padlás jelképes értelemben az Ekdál család számára a világot jelenti. Az öreg Ekdálban a régi időket idézi föl a vadállatokkal benépesített tetőtéri helyiség, míg Hjalmar számára az apa-fiú kapcsolat stabilitását szimbolizálja. A tizenéves Hedvig számára varázslatos mesevilág a padlás, míg Gina teljesen elhatárolja életétől a szobában zajló eseményeket. [4] Szereplői [ szerkesztés] Ekdal család: Hjalmar: Fényképész, de munkáját leginkább felesége végzi helyette. Munkakerülése, oppurtunizmusa, kisszerű hazugságai miatt szánalmas életet él, képzeletébe menekül a valóság elől Gina: Hjalmar felesége, kemény munkával igyekszik fenntartani a családi idill látszatát. Egyszerű, tanulatlan nő és mivel nem tudja jól kimondani az idegen szavakat, sokszor komikussá válik. Henrik Ibsen: Nóra - az öntudatos nő megjelenése - Ülj le mellém. Hedvig: Gina és Hjalmar lánya, de biológiailag az öreg Werle gyermeke, tőle örökölte vakságot okozó betegségét is.
Míg azonban Oidipusz kezdettől fogva az igazság kiderítésére törekszik, Nóra egy jó ideig el akarja kerülni a lelepleződést: (1) igyekszik Krogstad állását megmenteni (2) hajtűvel próbálja kinyitni a levelesládát (3) kéri a férjét, hogy ne foglalkozzon másnapig hivatali ügyekkel (4) Rank doktor segítségében bízik. Az Oidipusz királyban a múlt napvilágra kerülése további tragédiákat okoz, Nóra esetében egy új, hazugságtól mentes élet kezdete lehet. Ibsen más módon is rájátszik Szophoklész drámájára: az atyai bűn végzetesen öröklődik. Nóra olyan embert kap férjül, aki apjához hasonlóan szórakoztató játékszernek tekinti, Helmer is többször szemére hányja Nórának az apjától örökölt könnyelműségét. Rank doktor apja léha életmódja miatt örökölt betegsége szintén erre a motívumra erősít rá. S végül, mind Oidipusz, mind Nóra elhagyja a gyermekeit, hiszen képtelenek azok nevelésére (Oidipusz részint a vaksága, részint az őt ért szégyen miatt, Nóra pedig azért, hogy megtalálja önmagát(? ), de leginkább, hogy az élethazugságra felépített családi élet a gyermekeiben ne folytatódhassék.
Ibsen az ő szerepében érezteti a polgári élet ürességét. : x – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – x: Szürke, szürke, szürke… Hallgassunk egy kis ARBAT-ot, hogy ellensúlyozzuk ezt a drámát! 🙂 – Baba/Women –