A költség fogalmát a gazdaságtudományok többféleképpen határozzák meg. Két leggyakoribb definíciója a következő: Szűkebb értelemben a költség a gazdasági tevékenység során felhasznált termelési tényezők pénzben kifejezett értéke. Tágabb értelemben a költség a gazdasági tevékenység – és közvetve a nyereségszerzés – érdekében "feláldozott" haszon (általában pénzösszeg). Ez a költségfogalom az előzőt is magában foglalja, egyben közelebb áll a szó köznyelvi jelentéséhez. Amennyiben nem gazdasági folyamatról van szó, hanem a folyamat egy részéről (pl. beruházás), úgy beszélhetünk beruházási ktg. -ről, üzemi költségről, fenntartási, karbantartási ktg. -ről, ill. életciklus végén bontási, hulladékmentesítési, újrahasznosítási ktg. -ről. A teljes életciklus alatti költségeket az életciklus költség elemzés tartalmazza ( LCA, ill. LCC, a tétel teljes élete során felmerülő költség, ISO szabványkatalógusban: Termék Élettartam 13. 020. 60 szám alatt). A költség a mikroökonómiában [ szerkesztés] A mikroökonómiai termeléselméletben használatos modell szerint a vállalatok célja profitjuk maximalizálása, ezáltal összköltségük minimalizálása.
kerülnek elszámolásra. A Számviteli törvény a vállalkozásokra bízza annak eldöntését, hogy a költségeiket csak költségnemek, vagy költségnemek és költséghelyek–költségviselők szerint tartják-e nyilván. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Gazdaságtudomány Termelési tényező Nyereség (profit) Életciklus-értékelés Beruházás Kiadás ISO 14001 m v sz Költségfajták Lehetőségköltség · Határköltség · Átlagköltség · Változó költség · Állandó (fix) költség · Majdnem-állandó költség · Közvetlen költség · Közvetett költség · Anyagjellegű költség · Személyi jellegű költség · Értékcsökkenési leírás
— a maradék következikk ebből… milyen erőforrás-felhasználásokat értünk a költségek tartalmába? vannak olyanok, amelyeket a számvitel a mérleg szintjén kezel… de vannak mérleg szintjén nem kezelt… például alternatíva költségek pl.
Ahogyan azt már az előző alfejezetben is láttuk a vállalat vagyonát a mérleg jeleníti meg. A vagyon elemeinek egy része azokból a - készletezhető - erőforrásokból (anyagok, tárgyi eszközök) áll, amelyek a működés során felhasználásra kerülnek. Az ilyen erőforrások beáramoltatása, megszerzése előbb-utóbb pénzeszköz kiáramlással (kiadással) jár. A kiadás időben egybeeshet az erőforrás megvásárlásával (készpénzes vásárlás, ebben az esetben a megvásárolt eszköz, növekedést okoz a mérleg eszközoldalán, amit ugyanilyen összegű pénzeszköz csökkenés ellentételez), de el is térhet attól (halasztott fizetés, ebben az esetben az eszköznövekedéssel szemben kötelezettség növekedés keletkezik, így a kiadás csak később a tartozás megfizetésekor következik be). A rendelkezésre álló erőforrásokat a vállalat a működése során felhasználja, ami a készletezhető (mérlegben kimutatható) erőforrások esetében az erőforrásnak megfelelő eszköz csökkenését, a nem készletezhető (tehát a mérlegben meg nem jeleníthető) erőforrások esetében pedig az erőforrást biztosító, annak igénybevételét lehetővé tevő érdekhordozóval (munkavállaló, szolgáltatást nyújtó) szembeni kötelezettség növekedést fog okozni.
A lépéshang, vagy testhang az épületszerkezetek által közvetített hang. Adott munkafolyamatban kiindulási (alap-)anyagként a természetben megtalálható anyagok összessége. Egy megelőző munkafolyamat terméke. Nyersanyagként vagy félkész termékként az ipari termelés alapját jelentő nélkülözhetetlen anyag. Az iparban olyan anyag, amely elhasználódik ugyan a termelésben, de közvetlenül nem vesz részt a termék alkotásában pl. kenőanyagok. Nyersanyag: adott munkafolyamatban kiindulási (alap-)anyagként alkalmazott a természetben megtalálható anyagok összessége. Esetleg egy megelőző munkafolyamat terméke. Alapanyag: nyersanyagként vagy félkész termékként az ipari termelés alapját jelentő nélkülözhetetlen anyag. Segédanyag az iparban olyan anyag, amely elhasználódik ugyan a termelésben, de közvetlenül nem vesz részt a termék alkotásában pl. Az az anyag amelyik az egyik gyártási folyamatban alapanyagként szerepel, az egy másik termék előállításánál csak segédanyag lesz és fordítva. Segédanyag Nyersanyag és alapanyag
1. Költségszámvitel fogalma 2. Költségelszámolás fogalma 2. Költségek megjelenítése… 3. Erőforrás-felhasználások köre 4. Erőforrás-felhasználások érételése 5. Erőforrás-felhasználások normalizálása 6. Költség-gyűjtés módszere 7. Értéelés alapjául szolgáló költség tartalma 8. Folyamatos vagy szakaszos elszámolás 9. Költségek áramoltatása 10. Költségszámviteli rendszer felépítése 11. Eredményszámítási eljárások 12. Költségelszámolás általános szemlélete… 1. Költségszámvitel fogalma 12.
Kazettás mennyezeti fűtő- és hűtőelemeket főleg irodákban, bevásárlóközpontokban, ipari csarnokokban és sportcsarnokokban használnak. Gyakran más felületfűtési és felülethűtési rendszerek kiegészítéseként alkalmazzák őket. Uponor árlista 2010 relatif. A hagyományos mennyezetfűtési és mennyezethűtési rendszert közvetlenül a mennyezetbe vagy felfüggesztett kazettás mennyezeti panelekbe építik be. Maga az épületszerkezet is használható fűtésre vagy hűtésre Az épületszerkezet-temperálás az épület szerkezetében található beton hőtároló képességét használja ki az épület belső hőmérsékletének beszabályozására. Az épület szerkezetébe épített csővezetékek egyaránt alkalmasak fűtő- és hűtővíz szállítására. Ezáltal a mennyezet jelentős szerepet játszhat az épület hűtésében és fűtésében. A födémbe épített csőrendszerek az épület betonszerkezetét használják a hőcseréhez, ezáltal télen kiegyensúlyozott, kellemes sugárzó hőt, nyáron pedig kellemes hűtő hatást biztosítanak kellemetlen légáramlatok és hőmérséklet-ingadozás nélkül.
ellátottakat. Hasonlóképpen vagyunk a házépítéssel, vagyis abban is az egyre nagyobb komfort felé haladunk. Minél jobban felszerelt egy ház, annál több kiadást igényel az épületgépészet. Az alább leírt építési árak arra az esetre vonatkoznak, amikor építtetjük a házat, természetesen csak tisztességes haszonnal számolva. Amenynyiben saját munka is van az építésben, természetesen olcsóbban is felépíthető a ház. Költségek az építkezésnél Építés jellege Ft/m² össz ép. gép összes Ft/m² az ép. gép%-a Építészet 100 000 Egyszerű fürdőszobával 25 000 125 000 20 Igényes fürdőszobával 55 000 155 000 35 Klimatizálással 30 000 85 000 185 000 46 Úszómedencével 60 000 145 000 245 000 59 Még az 1950-es években is épültek olyan házak és lakások, amelyekben csak egy vízvételi hely (falikút) volt az összes épületgépészeti berendezés. Hegedűs Kft. - Hegedűs Kft.. Ekkor a házépítés összes költségéből az épületgépészet 1-3%-ot tett ki. Akkoriban néhány tízezer forintért lehetett új házat építtetni. Ez az összeg ma már nevetséges, de az akkori fizetésekhez képest hasonlóan drága volt, mint a mai.