Kiváló dolgozók - Igaz történetek a gondoskodásról Történetében először az Örkény Színház olyan előadásra készül, amelynek főszereplői nem színészek. A társulat tagjai mellett hétköznapi hősök lépnek színpadra. Elhivatott szakemberek, akik munkája nélkül pillanatok alatt leállna az ország. A gondoskodó szakmák képviselői, akik kitartóan, de láthatatlanul dolgoznak értünk - és legtöbbször helyettünk. Szociális munkások, gyermek- és idősgondozók, egészségügyi szakemberek, otthonápoló édesanyák. Végigkísérik életünket születésünktől a halálunkig, mégis, alig tudunk róluk valamit. Munkájuk létfontosságú, mégsem becsüljük őket eléggé. Olyan területekre merészkednek, ahova közülünk nagyon gondoskodik arról, aki nem tud saját magáról? A Kiváló dolgozók az ő történeteikre és a színészek alkotó közreműködésére épülő dokumentarista előadás, amely evidenciának vélt társadalmi működésekre kérdez rá: lokális és globális problémákra, a színház szerepére, a segítségnyújtás értékére és kollektív emberképünkre.
Ugyanezen a napon lesz először látható Schwechtje Mihály rendezése az Örkény Stúdióban, melynek munkacíme Szex. Újra. El. Az elmúlt évek egyik legnagyobb közéleti vitatémája volt az úgynevezett Szexuális Újraelosztás Elmélet. A színdarabban az alkotók megpróbálják elképzelni azt a világot, ahol ez megvalósul. A bemutatók sorát Takács Nóra Diána önálló dalestje zárja az Örkény Stúdióban, május 28-án. Az előadás zenei vezetője Kákonyi Árpád. Az idei bemutatók mellett megkezdődnek a Végtelen tréfa című összművészeti vállalkozás munkái is. David Foster Wallace regénye az X generáció Ulyssese interpretálása túlmutat a jelenleg ismert színházi kereteken. Az előadás rendezője Bodó Viktor, a bemutatóra a 2021/2022-es évadban kerül sor. Új társulati tagok A 2020/2021-es évadban három művésszel bővül az Örkény Színház társulata. Józsa Bettina és Bajomi Nagy György új tagként szerződik ősztől az Örkénybe, és visszatér a társulatba Szandtner Anna. Az Örkény Stúdió művészeti vezetője a 2020/2021-es évadtól Polgár Csaba.
Az idén 25. évadát ünneplő Káva Kulturális Műhely a kezdetektől fogva valódi részvételt kínál nézőinek. Idén harmadszorra pedig ismét lelkes amatőröknek, mezei állampolgároknak, akik közösen vállalkoznak egy személyes előadás létrehozására. A minta a drezdai Bürgerbühne-ből származik, ahol a művészek több mint 10 éve a város civil lakosaival együtt hoznak létre közösségi színházi alkotásokat. A Káva… A 34. Hangosítóban olyan színházi alkotókkal beszélgetünk, akik Magyarországon élnek, de külföldön is rendszeresen dolgoznak. A podcast vendégei: Gáspár Ildikó, az Örkény Színház rendezője, Hód Adrienn koreográfus, a Hodworks társulat alapítója, Polgár Csaba, az Örkény Színház színész-rendezője, valamint Székely Kriszta, a Katona József Színház tagja. A moderátor Gócza Anita. A teremtett teremtő örök küzdelme a szabadságért: kimeríthetetlen téma, ezúttal bábokkal előadva. Méghozzá olyan történetekben, amelyek ritkán kerülnek színre bábszínházban, pedig nagyon is odavalók. A Tünet Együttes új előadása, a Nothing Personal, a címével ellentétben egy meghökkentően személyes, intim vallomás.
Ugyanezen a napon lesz először látható Schwechtje Mihály rendezése az Örkény Stúdióban, melynek munkacíme Szex. Újra. El. Az elmúlt évek egyik legnagyobb közéleti vitatémája volt az úgynevezett Szexuális Újraelosztás Elmélet. A színdarabban az alkotók megpróbálják elképzelni azt a világot, ahol ez megvalósul. A bemutatók sorát Takács Nóra Diána önálló dalestje zárja az Örkény Stúdióban, május 28-án. Az előadás zenei vezetője Kákonyi Árpád. Az idei bemutatók mellett megkezdődnek a Végtelen tréfa című összművészeti vállalkozás munkái is. David Foster Wallace regénye az X generáció Ulyssese, interpretálása túlmutat a jelenleg ismert színházi kereteken. Az előadás rendezője Bodó Viktor, a bemutatóra a 2021/2022. évadban kerül sor. Új művészek, új megjelenés Józsa Bettina és Bajomi Nagy György új tagként szerződik ősztől az Örkénybe, és visszatér a társulatba Szandtner Anna. Az Örkény Stúdió művészeti vezetője a 2020/2021. évadtól Polgár Csaba. Az Örkény Színház kiépítette saját Stream-Stúdióját, és októberben megkezdi előadásainak rendszeres, élő online – közvetítését.
Nézőiktől az adatvédelmi szabályok betartásával elkérik elérhetőségüket, hogy egy esetleges fertőzéskor lehetővé tegyük a kontaktkövetést. A nézőtér levegőjét minden nap ózonmentes germicid lámpákkal fertőtlenítik. Hagyományos módon is fokozottan fertőtlenítenek minden felületet, az előcsarnok több pontján pedig kézfertőtlenítésre is lehetőséget biztosítanak. A repülőterekhez hasonlóan az előcsarnokba való belépés előtt minden néző testhőmérsékletét érintésmentes, automata hőmérővel mérik. A határérték fölötti testhőmérséklettel (37, 6 celsius fok) rendelkező nézőket felkérik, hogy ne tekintsék meg az előadást. A nézőtéren és a közönségforgalmi területeken további intézkedésig a nézők és a színház munkatársai számára is kötelező lesz a maszkviselés. Maszkot a színházban is lehet vásárolni, beszerzési áron. A sorbanállást elkerülendő megszüntetik a ruhatár-használatot. A kabátot, mint sok helyen a világon, ezentúl be lehet vinni a nézőtérre. A felszabaduló ruhatári pultokon is működik majd a büfé, így gyorsabb lesz a kiszolgálás.
Ha kell, esendő, máskor katartikus, félszeg és rendíthetetlen. Nem karaktert épít, embert láttat. Polyák Anita Ágikája olyan, mint az internet népe – mindent elhisz, ha hangosan mondják, és amiben hisz, azért rajong. Kiválóan felépített karaktere némi magyarázattal szolgál arra is, miért tudják újra meg újra ránk húzni a háború őrültekre szabott halálos kényszerzubbonyát. Béres Ildikó a szakértelmére és munkamoráljára rátarti erotikus szolgáltatóként, Sőtér István mint esendő plébános, Ferenci Attila a cinikus és narcisztikus Ciprián professzor szerepében rövid jelenetekből épít saját drámát, amelyben ő a főszereplő. Rácz József fatális postása is pontos, bár nem megrendítő. Realizmuson túli, mégis valóságos őrület jelenik meg a színpadon, ráerősítve a kezdeti otthonos érzésre – ez az a világ, amiben élünk. Az előadás végén kiérdemelt vastaps, de az is elhallgat egyszer. A nézők otthonról indulnak dobozolni másnap reggel, a színészek egyelőre nem mennek haza. Nem messze tőlünk egyenruhába öltöztetett emberek lőnek egymásra valódi fegyverekből.
pályázat keretében folyt, Vida Tivadar egyetemi tanár, az ELTE Régészettudományi Intézet igazgatója vezetésével. Az Archeogenetikai Laboratóriumban összesen 26 avar kori egyén genetikai analízisére került sor, melyek tíz különböző temetőből kerültek elő, ezek közül hét a Duna-Tisza közén helyezkedik el, ahol az avar elit szállásterülete volt. A populációgenetikai és filogenetikai analízisek eredményei azt mutatják, hogy a vizsgált avar kori elit apai és anyai vonalainak kétharmada belső-ázsiai eredetű. A mintákon megfigyelt kelet-ázsiai Y-haplocsoportok, a mai északkelet-szibériai és a burját népességre jellemzőek. Index - Kultúr - Az avar kor leggazdagabb sírmezőjére bukkantak Babarcon. Az, hogy a vizsgált populációban mind az anyai (mitkondriális DNS), mind az apai (Y-kromoszóma) vonalak többsége ázsiai haplocsoportokba tartozik, arra enged következtetni, hogy az avarok inkább családi szerveződésben, és nem katonai alakulatként vándoroltak. Ezen ázsiai vonalak dominanciája az avarok honfoglalását követően (tehát 568 után) 3–5 generáció után is fennmaradt, hiszen a vizsgált temetők többsége a 7. század közepére keltezhető.
Úgy véli, a Top 10 avar kori lelőhelyek közé sorolható a terület. Kontextusba helyezve a lelőhely történetét elmondta: az avarok vezető rétege Belső-Ázsiából érkezett, de útjuk során számos néptöredéket sodortak magukkal, emiatt etnikailag igen összetett népesség volt. Az Avar Kaganátus 568-tól a 9. század közepéig állt fenn, és bár a 9. század elején felbomlott, valószínűleg megérte a magyar honfoglalást. Galina Zsolt A régész elmondta, a sírmellékletek a régióban kissé idegen népességre utalnak. Aranyban gázoltak a régészek a baranyai avar kori temetőben | pecsma.hu. Sztyeppei módon állatokat temettek a halottak mellé, de halotti obulusokat is találtak a sírokban, ami mediterrán szokás, sőt, a keresztény szimbolika is megjelent náluk, egy kisfiú sírjában keresztet találtak. Galina Zsolt szerint egyértelmű, hogy egy korabeli katonai elit és családtagjainak temetőjét találták meg. Hangsúlyozta, a leletek alapján a Meroving és mediterrán hatás mellett a kelet-európai hatás dominál, azaz a közösség a keleti nomád kultúrkörhöz tartozott. Kérdés, hogyan kerültek ide, hiszen az avarok alapvetően a Tiszántúlon telepedtek meg.
A nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások előkészítő munkálatait és a babarci ásatásokat is a Magyar Nemzeti Múzeum koordinálja. A régészek munkáját a hagyományos, időigényes feltárási módszerek alkalmazása mellett a terepi munkát jelentősen meggyorsító modern technika is segíti: fotogrammetria, 3D képalkotási módok, drón, precíziós geodéziai műszerek, térinformatika, műszeres leletfelderítés. Egy-egy gazdag sír teljes feltárása legalább egyhetes munkát jelent. A terület eközben őrzést is igényel. Vita:Avar Kaganátus – Wikipédia. A benti munka, azaz a feltárt anyag feldolgozása ennél jóval tovább tart: a tárgyakat restaurálni, majd leltározni kell, a rajzokat digitalizálják, amelyek alapján elkészül a temetőtérkép. A végén jön az értelmezés, a tudományos feldolgozás, majd a bemutatás. A sírok zömében több aranytárgyat is találtak: a halotti obulusnak szánt bizánci érmék, solidusok száma tekintetében egyedülálló a babarci sírmező. A férfiak fegyveresek, akiket veretes övvel, karddal, lándzsával (néha többel), kopjával, íjjal-nyilakkal, időnként ezüst ivókürttel vagy üvegpohárral, sőt arany fülbevalókkal, valamint gazdagon aranyozott bronz- vagy ezüstveretekkel díszített lószerszámmal, illetve a lovakkal együtt temettek el.
Az újkőkorból Gádorosnál hét darab csiszolt kőbaltát találtak, melyek fejlett kultúráról tanúskodnak. A bronzkor kincsei Bronzkori leletekben, vagyis i. e. 1900-350-ben használt tárgyakban is gazdag az országunk. A gádorosi héthalmi oldalon már római kori pénzek, bronzkori fibulák, szarmata és szkíta edénycserepek kerültek elő. A Csorváson talált három díszes kivitelű bronztőr a Nemzeti Múzeumba került. Orosházán és Tótkomlóson halomsíros eredetű bronzsarlót és seprődíszes cserepeket találtak, amelyek az anno itt élő és egymást egy helyen váltó népcsoportok életének változatosságát igazolják. A kora vaskori leletek már a szkítákról szólnak, és a kora népvándorlás időszakáról nyújtanak képet. Orosházán és környékén számtalan használati tárgy, pénz és ékszer került elő, amelyek hadi eseményekre és cserekereskedelemre utalnak. Avar kori lelőhelyek video. A Gádorosnál talált bronz- és ezüstpénzek gazdag éremgyűjteménye Hadrianus és Antonius császár idejéből maradt fent. Az orosházi tanyáknál római kori telepek és sírhelyek maradványaira bukkantak a régészek.
A tárgyi emlékek Korinek László, a Magyarok Kenyere program ötletgazdájának gyűjteményéből származnak. Az akadémikust hobbiszinten érdekli az archeológia, ilyen szemmel járja a vásárt is, ahol időnként felbukkannak olyan tárgyak, "amelyeket az eke fordít ki a földből".
Mitokondriális DNS típusok az avar elitben (európaiak: H, T, U; ázsiaiak: C, D, F, M, R, Y, Z) Az összesen 21 haplocsoportba sorolható mitokondriális vonallal szemben az Y-haplocsoportok meglehetősen homogén képet mutatnak: a tiszántúli minták három különböző Y-haplocsoportja mellett a Duna-Tisza közéről származó férfi egyének mind azonos Y-haplocsoportba tartoznak, melyeknél csupán három különböző haplotípus különíthető el, így a (kunpeszéri temetőn belül, illetőleg Kunbábony, Csepel, Petőfiszállás, Kecskemét és Kunszállás) temetők között apai ágú rokoni kapcsolatok feltételezhetők. Ezen felül a Kunszállás temető hat egyéne között az anyai ágon azonos mitokondriális DNS alapján további rokoni kapcsolatok valószínűsíthetők. Avar kori lelőhelyek na. Mindez a nomád elit rokonsági alapon történő szerveződését valószínűsíti, amit történeti forrásokból és etnológiai kutatásokból származó adatok is alátámasztanak. Az archaeogenetikai vizsgálatokat Csáky Veronika, Gerber Dániel, Szeifert Bea, Egyed Balázs, Pamjav Horolma, Szécsényi-Nagy Anna végezte, az antropológiai értékelés Mende Balázs Gusztáv, Pálfi György, Molnár Erika és Marcsik Antónia feladata volt, a régészeti-történeti értelmezésben Csiky Gergely, Koncz István és Vida Tivadar vett részt.