Baffin-sziget, Bali, Banks-sziget, Borneó, Ciprus, Déli sziget, Ellesmere-sziget, Északi sziget, Galápagos-szigetek, Grönland, Hajnan, Hispaniola, Hokkaidó, Honsú, Izland, Jamaica, Jáva, Korzika, Kréta, Kuba, Long Island, Luzon, Madagaszkár, Maldív-szigetek, Mindanao, Puerto Rico, Srí Lanka, Sulawesi, Szahalin, Szardínia, Szicília, Szumátra, Tajvan, Tasmania, Tűzföldi Nagy-sziget, Új-föld (Novaja Zemlja), Új-Fundland, Új-Guinea, Victoria-sziget (39) Készíts egyéni kvízt
Az éghajlat alapján meghatározott tágabb Dél-Európa területe magába foglalja Portugália déli kétharmadát, Spanyolország déli felét + keleti partvidékét, Franciaország délkeleti partjait + Korzikát, Olaszország nagy részét (kivéve a Pó-síkságot és az Alpok térségét), a volt-Jugoszlávia partvidékét, Albánia partjait, Görögország jelentős területeit, Ciprust és Máltát. Nyelvi és kulturális meghatározás [ szerkesztés] A térség újlatin ( spanyol, portugál, olasz) nyelvű országait nevezik Romaniának és francia vagy néha "Latin-Európának" is.
Capri a sziklás partok szigete, elképesztően szép strandok és merülőhelyek várják itt a turistákat. Érdemes a tenger élvezete mellett nagyobb kirándulásokat tenni és feltérképezni a látnivalókat is. A Punta Carena világítótorony rendkívül sokat fényképezett helye a szigetnek. Velence lagúnáiban bámulatos kicsi szigetek vannak, melyek mindegyike megér egy nagy sétát, egészen pontosan hajókirándulást! Minden sziget megér egy fakultatív kirándulást, hiszen minden sziget egy apró gyöngyszeme, tele meglepetésekkel. Murano szigete csupán másfél kilométerre található Velencétől, mely az üveggyártás központja sok száz éve. Európa félszigetei - Tananyagok. A szigeten gyönyörű üvegből készült ékszereket, emléktárgyakat vásárolhatunk. Murano az üveggyártáson kívül számos érdekes látnivalót kínál a látogatóknak. Burano szigete csodálatosan szép színes házakkal és fantasztikus csipkékkel kápráztatja el a látogatókat. Az egykori csipkekészítő iskolában ma múzeumot tekinthetünk meg. Buranoról egy másik szigetre Torcello szigetére juthatunk el komppal.
Szicília a Földközi tenger legnagyobb szigete rengeteg látnivalóval és egy jelenleg is működő aktív vulkánnal várja a felfedező turistákat. A leghíresebb városok, mint Taormina, Siracusa, Palermo, Messina életre szóló látnivalókat kínál az ide látogatóknak. Az Etna minden ide látogatót magával ragad, nincs, olyan aki kihagyná ezt a hihetetlen látványt, hiszen az Etna látványos működéséről híres nem pedig a pusztító erejéről. Emellett Szicíliában bámulatosan szép strandok várják a strandolás szerelmeseit. Szardínia a Földközi tenger második legnagyobb szigete, fantasztikus mediterrán klímával, sziklás és homokos partszakaszokkal várja az üdülni vágyó turistáardínián csodálatos tájak, fantasztikus tengerpartok és csodálatos természetvédelmi területek varázsolják el a látogatókat. A sziget fővárosa Cagliari. Capri szigete kivívta magának az Európa egyik legszebb szigete címet mesés tájaival, gyönyörű tengerpartjaival és hihetetlen életstílusá a Tirrén tenger luxus nyaralóhelye, főleg vastagabb pénztárcával rendelkező utazók látogatják.
De az sem marad hoppon, aki az utazás során aktívabb pihenésre vágyik, hisz a sziget és városai számos látnivalóval szolgálnak. Ráadásul még remek túrázási és búvárkodási lehetőségeket is kínál! >> Repülőjegy-foglalás Tenerifére 5. SZARDÍNIA, OLASZORSZÁG A meseszép olasz sziget leginkább a családosok körében népszerű békés kis nyaralóhely. Tengerparti strandjait Olaszország legszebb és legtisztább strandjai között tartják számon. Emellett Szardínia Európa egyik legősibb területei közé tartozik, így történelmi és kulturális látnivalókat is tartogat az ide utazók számára. >> Repülőjegy-foglalás Szardíniára 6. MALLORCA, SPANYOLORSZÁG A sziget nagy részét természeti parkká nyilvánították, így szépségeit sikerült megőriznie. A tengervíz itt az egyik legtisztább Európában. A sziget a fürdőzésen kívül még rengeteg élményt kínál: túrázás, biciklizés, golf, búvárkodás, sziklamászás és persze a remek mediterrán gasztronómiai élvezetek. Kanyargós utcácskák, barátságos helyiek várják az ide érkezőket.
Európa éghajlatának is természetesen legfontosabb kialakító tényezője az Egyenlítőtől való távolság. A kontinens földrajzi helyzete alapján nagyobb része a mérsékelt éghajlati övhöz, a nyugati szelek zónájába tartozik, míg az északi, kisebb terület északi szegélye a hideg övbe, a déli területe pedig az átmeneti (mediterrán) zónához tartozik, ahol a nyugati szelek váltakoznak a passzát szelek leszálló ágával. Az éghajlat meghatározó tényezője az óceánoktól való távolság is, ennek megfelelően az atlanti part erős óceáni hatást élvez, kelet felé viszont ez a hatás egyre inkább csökken. Mivel a domborzat nyugatról nyitott, a legmagasabb hegységek kelet-nyugat csapásirányúak, ezért az atlanti hatás csökkenő mértékben ugyan, de egészen az Uralig érzékelhető. Kivételt képez a Skandináv-hegység, amely merőlegesen helyezkedik el a nyugati légtömegekre, ennek megfelelően elsőrangú éghajlatválasztó is. Az óceáni hatást fokozza az Észak-Atlanti meleg tengeráramlás, amely Európa nyugati partjainál igen jelentős pozitív hőanomáliát eredményez.
"Üdvözlünk minden olyan országot, amely hajlandó támogatni minket a biztonsági terünkben. Nincs alattomos szándék, nincs titkos terv – ez egy szuverén nemzet döntése, amely a nemzeti érdeket tartja szem előtt" – tette hozzá. A szerződést csak a nemzet kérésére lehet életbe léptetni – mondta Sogavare, hozzátéve, hogy "teljesen nonszensz", hogy Kína jelenléte a térségben veszélyt jelentene a biztonságra. Azt is elmondta, hogy a Salamon-szigetek korábban felkérte Ausztráliát haditengerészeti támaszpont építésére, de Ausztrália ezt elutasította a Pápua Új-Guineával folytatott védelmi programja miatt. Sogavare elmondta, hogy a dokumentum kiszivárogtatása óta tárgyalt Ausztrália, Pápua Új-Guinea és Fidzsi-szigetek vezetőivel, hozzátéve, hogy a szigetek hagyományos biztonsági partnerei "mindig fontosak" lesznek a számukra. Sogavarét 2019 októberében fogadta Pekingben Hszi Csin-ping elnök és a Salamon-szigetek még abban az évben Tajvan helyett Kínát ismerte el diplomáciailag. A pekingi látogatást követően egy kínai állami vállalat 825 millió dollárt fektetett be a Salamon-szigeteken egy aranybánya újranyitásához.
A globális felmelegedést általában a hőmérséklet emelkedésében mérik, viszont van még egy adat, mellyel érzékeltetni lehet a hatásait, ez pedig a térbeli elmozdulás. Szakértők szerint szülővárosainkat nagyjából 800 kilométerrel távolabbinak érezhetjük a jövőben, mint ahogy eddig megszokhattuk. Mit jelent ez konkrétan? Ma még látható, de 30 év múlva csak képekről fogják ismerni - Utazás | Femina. Tudósok megállapították egy 2019-es tanulmányban, hogy 2080-ra Észak-Amerika városai — valamint minden település szerte a világon — nagyjából 500 mérföldet, vagyis 800 kilométert "tesz meg" hőmérséklet szempontjából. Ha a széndioxid-kibocsátás ugyanebben a radikális ütemben folytatódik, akkor a lakóterületek időjárás tekintetében fokozatosan távolodni kezdenek a megszokottól déli irányba. Ez azt jelenti, hogy például Washington DC hasonlóképpen mocsaras vidékké változik, mint Mississippi, New York pedig inkább Arkansas északi részére emlékeztet majd a jövőben. The latest IPCC report shared that global warming of 1. 5°C & 2°C will be exceeded during the 21st century unless deep reductions in CO2 and other green house gases occur in the coming decades.
az a globális felmelegedés okai és főbb következményei a szén-dioxid (CO2) és a légkörben lévő egyéb üvegházhatású gázok feleslegéhez kapcsolódnak. Ez a vegyület olyan rétegként működik, amely megragadja a bolygón belüli hőt és ennek eredményeként a Föld túlmelegedett. A szén-dioxid és az üvegházhatást okozó gázok mellett vannak olyan intézkedések, amelyek súlyosbítják ezt a helyzetet, mint például a fosszilis tüzelőanyagok energia- és bizonyos mezőgazdasági gyakorlatok (például fakitermelés és a föld és az erdők égetése).. Általánosságban elmondható, hogy ennek a jelenségnek az oka az emberi befolyás. A globális felmelegedés következményei nyilvánvalóak. Globális felmelegedés következményei. A tanulmányok azt mutatják, hogy a 2000-2009-es évtized volt az az év, amikor az elmúlt 200 év legmagasabb hőmérsékleteit rögzítették. Ezenkívül a múlt században a hőmérséklet évente 1 ° C-kal emelkedett. A hőmérséklet drasztikus emelkedése más éghajlati problémákat vált ki: megváltoztatja az esőmintákat és a hófúvókat, növeli az aszályos időszakokat, erős viharokat generál, megolvasztja a pólusok gleccsereit, növeli a tengerek és az óceánok szintjét, megváltoztatja a tengerek és az óceánok szintjét, és megváltoztatja a magatartást állatok és növények.
Források: [1] [2] [3] [4]
Tehát ha egy korábban hűvös terület meleggé válik, néhány állat megpróbál hidegebb területekre költözni, és ennek következtében nagyobb harc fog folyni az élőhelyért és a táplálékért az érintett területeken. Néhány növény örökre eltűnhet és kihalhat, ami az azokon élő állatok kihalását is okozhatja. Előfordulhat, hogy lehetetlenné válik bizonyos gabonafélék és haszonnövények termelése, ami a gazdákat is arra kényszeríti, hogy új helyre költözzenek. Szinte lehetetlen felsorolni egyetlen kis változás összes következményét, mivel a természetben minden mindennel összefügg. Mivel a hideg területek felmelegszenek, a sarkkörökön található jég olvadni kezd. Sok tudós úgy gondolja, hogy ennek következtében a tengerszint megemelkedik. Néhányan azt jósolják, hogy az elkövetkező 100 év alatt a Föld hőmérséklete 1. Index - Gazdaság - Kezdjenek spórolni az országok és az emberek – üzente az IEA. 4-5. 8 °C-kal növekszik, és a tengerszint emelkedése 9 és 88 cm között lesz. Sok sziget és partmenti övezet víz alá kerül, ha mindez megtörténik. Hova menekülnek az állatok és az emberek, akik ezeken a területeken élnek?
Read more... Apokaliptikus képek és videók készültek idén tavasszal Mongóliában és Kína északi részén. A Góbi-sivatagból érkező tavaszi homokviharok a szokásosnál jóval durvábbak voltak, rengeteg kárt okoztak, emberek és állatok halálát okozták. Ilyen következményei is lehetnek a globális felmelegedésnek - IN. "Magyarországon az extrém vízjárás mindkét végletére, tehát az árvizekre és a tartós aszályokra is fel kell készülnünk, amelyek akár viszonylag rövid időn belül is váltakozhatnak" – mondta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján kedden közzétett interjúban Bozó László meteorológus akadémikus, az MTA Víztudományi Program Irányító Testületének tagja. A szakembert a március 22-i víz világnapja és a március 23-i meteorológiai világnap alkalmából kérdezték. Bár a klímaváltozást és a mögötte álló emberi eredetű üvegházhatásúgáz-kibocsátást sok ezer kutató tanulmányozza, egy fontos hatásra csak most derült fény: a sztratoszféra, a légkör felső légköre is az ÜHG-k miatt megy össze. A sztratoszféra nagyjából 20 kilométerrel a földfelszín felett kezdődik, és körülbelül 60 kilométeres magasságig tart, ez a légkör úgynevezett második rétege a troposzféra felett.