AUTOMATA KÁVÉFŐZŐ VÍZKŐTELENÍTÉSE ECETTEL – SEMMIKÉPP SEM AJÁNLJUK Ha a vízkőtelenítéshez nem megfelelő, illetve nem a gyártó által ajánlott vízkőoldó anyagot használunk, komoly károkat okozhatunk a Saeco kávéfőző alkatrészeiben. Az ecet megrongálja a szilikon tömítéseket, szétmarja a műanyag alkatrészeket. Szabad-e ecettel tisztítani a kávégépet? – Saeco-Phillips kávégép márkaszerviz. Bár elsőre marketingfogásnak tűnhet a használati utasításban szereplő felszólítás, miszerint csak gyári vízkőoldót használjunk, valójában tényleg csak […] VÍZKŐTŐL ELDUGULT KÁVÉFŐZŐK JAVÍTÁSA Az egyik leggyakrabban előforduló meghibásodás a vízkő lerakódás által okozott dugulás. A vízrendszer kis keresztmetszetű járataiban hamar lerakódik a vízkő. A fenti képen egy olyan, régebbi típusú vízforraló kazán látható szétszerelve, amelyben a vékony járatokban sok vízkő rakódott már le. Az ilyen hibajelenséggel érkező kávéfőzők burkolatát kell először leszerelni, majd a […] BESZORUL A FŐZŐEGYSÉG Saeco kávéfőzőnk karbantartásakor, vagy tisztításakor fordulhat leginkább elő, hogy nem lehet kivenni a főzőegységet.
Saeco Magic De Luxe II felhasználási javaslat Nagytelesítményű kávégép. Saeco Magic De Luxe II kávégép paraméterei Szín: antracit, szürke Főzőegység henger: 6-9g / adag, állítható Saeco Magic De Luxe II kávégép szolgáltatásai Ellenőrző funkciók (víz, kávé központi egység stb. )
Ha az összes műveletet helyesen hajtják végre, a kávéfőző zökkenőmentesen működik. Hasznos tippek és trükkök Az egyszerű útmutatások betartása meghosszabbítja kávéfőző élettartamát: A készülék használata előtt alaposan tanulmányozza a felhasználási feltételeket; palackozott vagy szűrt vizet használjon; tartsa tisztán a készüléket; írja be a vízkeménység fokára vonatkozó adatokat a kávéfőző menüjébe (kemény víz használata esetén a vízkőmentesítésre legalább 30 alkalommal szükség van, ha puha víz esetén - egyszer egy 4-5 hónap alatt); rendszeresen távolítsa el a tejlerakódásokat a cappuccino-gépből. A megfelelő karbantartás segít csökkenteni a kávéfőző gyakori vízkőtelenítését. következtetés Bármely melegítő, modelltől vagy márkától függetlenül, hajlamos a lépték kialakulására. A sók lerakódása károsíthatja a berendezéseket. Ebben az összefüggésben szükség van a kávéfőző vízkőtelenítésére. Az eljárás gyakorisága számos tényezőtől függ, különösen a víz keménységétől. Az utasításokat követve és kiváló minőségű tisztítószereket használva hosszabb ideig meghosszabbíthatja az eszköz működését.
Munkaidő-kedvezmény További kevéssé ismert garanciális szabályként jelenik meg a munkavállalók támogatása érdekében a munkaidő-kedvezmény. Amennyiben a munkavállaló az Eütv. szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésen, közismertebb nevén lombikprogramban vesz részt, a munkavállaló az Mt. 55. § (1) bekezdés b) pont mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. A mentesülés idejére az Mt. 146. § (3) bekezdése alapján a munkavállalónak távolléti díj az eljáráson való részvétel idejére nézve azonban nem jár, távolléte viszont igazoltnak minősül. A kezelés időtartamát nem lehet ugyanakkor tágan vagy korlátlan módon értelmezni, a szabály kizárólag az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő tényleges kezelés, vizsgálat, beavatkozás időtartamára vonatkozik. A kedvezmény azonban nem szűkül le kizárólagosan a női munkavállalókra; a mentesülés a feltételek fennállása esetén a férfiakat is megilleti. Ez a lehetőség nyilvánvalóan akkor vehető igénybe, ha a munkaviszony fennállása során kerül sor a tájékoztatásra.
A munkanapok száma havonként általában 20 és 23 nap között szóródik a naptári hónap hossza és a hétköznapok/hétvégék hónapon belüli elhelyezkedésének függvényében, ezért az új számítási mód a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a munkabérek az adott hónap munkanapjaitól függően – mind pozitív, mind negatív irányban – eltérhetnek a munkaszerződésben megállapított alapbértől. Természetesen hasznos szakmai vitát folytatni arról, hogy a jogalkotó által választott számítási módszer minden tekintetben megfelelő-e, ugyanakkor a számításra vonatkozó törvényi szabályozást egyértelműnek tartjuk. Számítunk és nyitottak vagyunk ugyanakkor mind a munkaadók, mind a munkavállalók visszajelzéseire az új munka törvénykönyve gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai tekintetében, amelynek eredményeként szükség szerint sor kerülhet a törvény "finomhangolására". A Nemzetgazdasági Minisztérium már kifejezte hajlandóságát arra, hogy a munkaadók, a munkavállalók és az egyéb jogalkalmazók visszajelzései alapján – az érdekképviseletekkel és más szakmai szervezetekkel közösen – áttekintse a hatályos szabályozást és a tárgyalások eredményeként, amennyiben szükséges, kezdeményezze a távolléti díjjal kapcsolatos szabályok módosítását.
A távolléti díj három részből tevődik össze. Részét képezi (1) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, továbbá valamennyi a Munka Törvénykönyve alapján kötelezően biztosítandó bérpótlék helyett fizetett átalány; (2) bizonyos feltételek fennállása esetén az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (az irányadó időszakra) kifizetett teljesítménybér; illetve (3) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett egyes bérpótlékok. E három elemet külön-külön kell kiszámítani, és ezek összege adja magát a távolléti díjat. Ha az irányadó időszakban munkabér kifizetés nem történt, távolléti díjként az alapbért kell figyelembe venni. A távolléti díj tehát az alapbérnél általában magasabb összeg, hiszen az alapbéren felüli bérelemeket is figyelembe kell venni a számításánál. A távolléti díj kiszámítására a törvény részletes előírásokat tartalmaz, ezek azonban eltérést engedőek. Kollektív szerződésben akár a munkavállaló javára, akár a hátrányára szóló eltérő számításban is meg lehet állapodni, míg munkaszerződésben csak a munkavállalóra kedvezőbb irányba lehet eltérni a törvényben foglaltaktól.
Ennek megtörténtéig a Nemzeti Munkaügyi Hivatal a távolléti díj számítására vonatkozóan a jogalkalmazást jelen módszertani segédlet közzétételével kívánja elősegíteni. II. Szabadság esetén a munkavállalónak az adott hónapra járó munkabére két részből tevődik össze: a ledolgozott munkanapokra járó arányos munkabérből, valamint a távollét idejére járó távolléti díjból. A sajtóban és az internetes portálokon megjelenő cikkek alapján a legnagyobb bizonytalanság a gyakorlatban azt övezte, hogy a távolléttel érintett hónapban hogyan kell meghatározni a munkával töltött időre járó alapbért. E szempontból fontos körülmény, hogy a 174 órával történő osztás csak a távolléti díj meghatározásánál alkalmazandó. A munka törvénykönyvének szabályaiból és az eddig követett joggyakorlatból is következik, hogy a munkában töltött napokra járó munkabér megállapításánál a havi alapbért a munkavállalóra irányadó általános munkarend szerinti havi munkanapok (munkaórák) számával kell elosztani, és ezt kell megszorozni az ebből ténylegesen ledolgozott munkanapok (munkaórák) számával.
A munkáltató a tájékoztatást követő tizenöt napon belül a visszavonhatja a felmondását, így elkerülheti a munkavállaló munkaviszonyának jogellenes megszüntetését. Abban az esetben, ha a munkaviszony ilyen módon lesz helyreállítva, a jogviszony megszüntetése és annak helyreállítása közötti időtartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni, valamint meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságait és az ezt meghaladó kárát. A tájékoztatásnak legkésőbb eme időpontig meg kell történnie, amennyiben tehát a munkavállaló egyáltalán nem nyújt pontos tájékoztatást az eljárásról, illetőleg titkolja azt, úgy a védelemre nem hivatkozhat. Fontos ugyanakkor rögzíteni, hogy az Mt. szellemiségéből, valamint a tájékoztatási és együttműködési kötelezettség alapelvéből eredően érdemes a munkáltatót tájékoztatni annak érdekében, hogy neki is tudomása legyen arról, az adott munkavállaló védelem alatt áll. A tilalom fennállása és a határidő számítása szempontjából a felmondás közlésének időpontja irányadó.