A mítoszokat olyan dolgok és természeti erők személyisége révén fejlesztették ki, melyeket az ókori emberek imádtak. Olyan természetes jelenséget képviseltek, mint a tűz, mint Apollo személye; a víz, Poseidon személye, és a vágy érzése, Afrodité személye. Míg egy mítosz olyan történet kategóriája, amely igaznak tekinthető, a mese egy olyan kategória, amely hamis vagy fiktívnek tekinthető. A mesék olyan állatok, dolgok vagy természeti erők történetei, amelyek emberi jellemzőkkel rendelkeznek, és amelyek általában erkölcsi leckét adnak. Természeti monda példa szöveg. Mint a mítoszok, a legendák a világ legtöbb kultúrájában megtalálhatók. A mesék leghíresebb forrása az Aesop, az ókori Görögország rabszolgája. A szónokokat az ókori Görögország és Róma diákjainak közoktatásban és irodalmi összefogásban tanították. Népszerű példa a mesékre: "Arab éjszakák", "Oroszlán és egér", "A teknős és a nyúl. "A" fable "szó a latin" fabula "szóból származik, ami azt jelenti, hogy" egy narratív vagy mese ", amely viszont a" fari "szóból származik, ami" beszélni ", és az" ula "utótag azt jelenti, hogy" kicsit ".
eredetmagyarázó monda, aitiologikus monda, természetmagyarázó monda: a → monda műfaj egyik csoportja: az ide tartozó epikus alkotások a világ, az égitestek, a természeti jelenségek, az ember, az állatok és a növények teremtéséről, keletkezéséről, tulajdonságaik eredetéről és esetleges változásaik okáról szólnak. Leginkább a teremtésmondák tartoznak ide: azok a biblikus eredetű és apokrif népi szövegek, amelyek a világ teremtését és berendezését magyarázzák a Bibliára épülő, de a kereszténység előtti világkép és középkori eretnek tanok elemeit is hordozó motívumokkal. Az eredetmagyarázó mondák tekintélyes része → legendá nak is minősíthető: a bibliai Újszövetség szereplői a hősei (Krisztus Urunk, Szűz Mária, Szent Család, Szent Péter stb. ): tevékenységük eredménye, ill. nyoma bizonyos emberi törvényszerűségeknek a létrejötte, bizonyos állatoknak vagy növényeknek a megjelenése, tulajdonságuk megváltozása stb. eredetmagyarázó mondának minősíthetők olyan prózai szövegek is, amelyek műfajilag nem tartoznak kizárólag a mondák közé, hanem pl.
E téren különösen fontos C. W. von Sydow munkássága. Von Sydow megkísérelte továbbá különválasztani azokat a történeteket, melyek csak formájukban utánozzák a mondákat (álhiedelem-monda). A magyar mondakincset leginkább Vörösmarty, Arany, Jókai, Mikszáth, Krúdy használta föl. Benedek Elek állította össze a legteljesebb és legismertebb magyar mondagyűjteményt. Források [ szerkesztés] Magyar néprajzi lexikon III. (K–Né). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1980.
ISBN 978-615-00-6129-0 Jegyzetek [ szerkesztés] Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh2014002741 GND: 4035028-9 BNF: cb119322386 BNE: XX4349724 KKT: 00561420
( Radnóti Miklós) Az éjszaka csöndje (rlszletek) Üdv, harmatittas réteken tündöklő éj! Köszöntelek, ki játszadozva ringsz a menny ívén, arany csillagsereg! Körül az őshegység, akár éji fohászom, hangtalan, és messze túl a tengerár rémlik, ahogy partnak rohan. Tűnődöm: távol, meglehet, most hal meg egy emberfia - s most tart győzelmi menetet a várva várt hős dalia. Szívem mélyén a maradék maró sajgás is elcsitul. Mintha előttem ős nevét végre kimondaná az Úr. Borús idő Csöndes esős, halk, szürke nap, és mégis oly világos ott, ahol a homályon a nap fehéren, furcsán átragyog. Csodálatos visszfény libeg tűnődve hegy és völgy felett; félig meleg, félig hideg a természet, sír és nevet. Kétely s remény virrasztanak bennem egyformán éberen halálvágy s életakarat ostábláznak a szívemen. S én, tudatommal, figyelem a játszmájukat, hogyan áll, és lelkem készül csöndesen a sorssal való harcra már. Arany családi kors. Felhasznált forrás [ szerkesztés] Klasszikus német költők. II. kötet. Európa Könyvkiadó. Budapest, 1977.
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Karácsonfa, karácsonfa, Jaj de ki vagy aranyozva! Itt is arany, ott is arany: Szép semmiség, haszontalan. Mit ér a fa, ha nincs madár, Mely dalolni ágára száll? Mit ér a szép karácsonfa, Gyermek-zsivaj ha nincs hozza? Ugy elnézem: a fa körül Az apró nép miként örül! Címerhatározó/Bécsy címer – Wikikönyvek. Csiripolnak szakadatlan, Azt gondolom, hogy tavasz van. Én is voltam ilyen gyerek, Engemet is szerettenek, De azért a szülő házban Karácsonfát sohse láttam. Szegény vala kis családunk: Tűzifa is szűk volt nálunk; Egyik napról másik napig Kíméltük a mindennapit. Most az élet már ugy hozta: Csak telnék egy karácsonfa, Széppel, jóval jól megtermett; — — De most hol a régi gyermek? !
Az idősb fiú is leteszi a könyvet, Figyelmes arcával elébb-elébb görnyed; És mihelyt a koldus megáll a beszédben: "Meséljen még egyet" - rimánkodik szépen. "Nem mese az gyermek", - így feddi az apja, Rátekint a vándor és tovább folytatja; Néma kegyelettel függenek a szaván Mind az egész háznép, de kivált a leány: Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják, Pirulva kérdezi tőle... testvérbátyját: Három éve múlik, hogy utána kérdez, Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez. Gottfried Keller – Wikidézet. Este van, este van... a tűz sem világit, Kezdi hunyorgatni hamvas szempilláit; A gyermek is álmos, - egy már alszik épen, Félrebillent fejjel, az anyja ölében. Gyéren szól a vendég s rá nagyokat gondol; Közbe-közbe csupán a macska dorombol. Majd a földre hintik a zizegő szalmát... S átveszi egy tücsök csendes birodalmát.
Ők médiumi erőt a varázsvesszős forráskutató vagy érckutató személyében. Szerintük ezek rejtett érzékenységgel rendelkező, úgynevezett kryptaesthetikus egyének, s médiumi erejük idézi elő a vessző kilengését. A másik tábor kicsiny, de annál hangosabb. helyesebben. gorombább. Ugyanis a hivatásos szaktudósok, geológusok egy csoportja röviden efféle szavakkal intézi el a varázsvessző kérdését. Egy dél-koreai családi dráma kapta az Arany Pálmát : HunNews. ostobaság, butaság, szélhámosság. A harmadik gárda tulajdonképpen nem harcol, hanem mitsem törődve a hadizajjal, megy előre a maga útján. Ezek a varázsvessző modern, tudományos kutatói. Ma már élét vesztette az a vita, hogy voltaképpen melyik vallásfelekezetet terheli a felelősség az esztelen boszorkányhajszáért. Egyforma buzgalommal égette őket katolikus, református és anglikán. Mégis meg kell adni a véletlennek, hogy olykor pártolja az emberiség békés céljait is. sok hírünk van arról, hogy valamely fontos találmányt vagy felfedezést a véletlen ugrasztotta ki a tudós agyából. Olyanformán kell elképzelni a boszorkányhitet és a boszorkányégetést, mint egy óriási szemétdombot, amelyet magát is el kell égetni, hogy ne fertőzze tovább az emberiséget.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Gutmann családok címerével foglalkozik. Gutmann [ szerkesztés] Familienwappen Gutmann (von Zürich, ehemals von Stein am Rhein) Wappen Gutmann Wappenbeschreibung / Blasonierung: In Rot über grünem Dreiberg sechsstrahliger goldener Stern, überhöht von goldener Laubkrone durchsteckt von drei gestürzten silbernen Degen mit goldenem Griff und goldener Parierstange. Irodalom: Neues historisches Wappenbuch der Stadt Zürich, von Jean Egli 1860. Csaladi koer arany janos. Külső hivatkozások: gelsei Guttmann [ szerkesztés] belicskei Gutmann, másnéven Gelsey, 1869 Királyi könyvek 1904, 1. lap belicskei Gutmann, másnéven Gelsey címer: Csücskös talpú négyelt pajzs szívpajzzsal. A Pajzs első és negyedik zöld mezejében három-három jobbharánt arany pólya látható, a második és harmadik arany mezőben két-két természetesen ábrázolt méh, amely egymásután a mező jobb sarka felfelé épül. A szívpajzs, mely a családnak 1869. évében adományozott nemesi címerét ábrázolja: arany-vörössel három sorban kilenc mezőre van osztva, amelynek arany mezőben egy-egy természetes színű, szárával lefelé álló makk, vörös mezőiben pedig egy-egy heraldikus ezüst liliom váltakozik.