A láthatatlan ember tökéletesen kihasználja a láthatatlanság lehetőségeit, ennek megfelelően egy csupasz fal, vagy egy maximális fényerővel megvilágított sarok is tud félelmetes és borzongató lenni, és ez a manapság divatos, sűrű időközönként beszúrt indokolatlan jump scare-ek és erősen hatásvadász megoldások világában nem csak kuriózum, de kifejezetten üdvözlendő pozitívum is. Ami a hatásvadászatot illeti, ezzel a problémával ez a film is küzd, főleg a vége felé, amikor az amúgy intelligensen építkező forgatókönyv meg-megbicsaklik abban az értelemben véve, hogy a majdnem két órás játékidő teljes egészében szinte lehetetlen elejétől a végéig fenntartani a kellemes lendületet – bár a javára legyen írva, hogy ennek ellenére mindent megpróbál. A láthatatlan ember tehát ízig-vérig pszichológiai horror, amely olyan zseniálisan adagolja a feszültséget, hogy arra talán a Hang nélkül és a Halloween óta nem volt példa – bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a film addig működik igazán, amíg nem kezdünk el gondolkodni rajta (ebből a szempontból is inkább előbbi alkotással rokonítható össze).
Öncélú és túlpörgetett trancsír-horror helyett főleg az atmoszféra-teremtésre és a feszültségkeltésre szorítkozik – ami persze nagyon is jól áll neki. Előbbi tulajdonság a szürkés képi világgal és a nyugtalanító hangulattal szegezi székbe a nézőt: a helyszínek szűkös belső terekre, nagyobb mozgásteret alig hagyó szobákra korlátozódnak le, a rendező pedig okosan játszik a rendelkezésre álló eszközökkel. De a frappáns direktori megoldások az utóbbival, azaz a kőkemény suspense-elemekkel emelik igazán piedesztálra A láthatatlan ember t – már ha feszültségtől és para-faktorról van szó ugye. Ötletes kamerabeállítások (Stefan Duscio operatőri munkája vitathatatlanul dicséretre méltó) és szó szerint hátborzongató, már-már John Carpenter bőr alá bekúszó taktusait idéző zenei aláfestés segítségével (Benjamin Wallfisch ugyan nem alkotott annyira maradandót a horrormuzsikák palettáján, mégis tevékenyen hozzájárul a film nem mindennapi hektikusságához) érik el, hogy a néző, torkában dobogó szívvel, lélegzetvisszafojtva várja, hogy történjen valami.
Kellemes thrilerrel gazdagodtunk. A Bloumhouse stúdió utóbbi két filmjével alaposan mellényúlt. A Fekete karácsony az elmúlt évtized legrosszabb filmje lett, ahogyan az idei Valentin- napra időzített A vágyak szigete szintén egy filmes katasztrófa, ezek után nem is lehettünk volna szkeptikusabbak a Láthatatlan ember feldolgozásával kapcsolatban, mely még konkrétan ugyanannak a szörny univerzumnak a része, amiben játszódott a 2017-es Tom Cruise-féle A múmia. Szóval okkal rettegtünk egy újabb nézhetetlen tucat horror gondolatától, de a Fűrész és az Insidius társalkotója és előbbinek főszereplője letett az asztalra egy szórakoztató és izgalmas thrillert, amit lehet szeretni, noha néhol ki is siklik a dolog. Főszereplőnőnk bántalmazó kapcsolatban él, amiből egy nap úgy dönt, hogy elszökik. Adrian, a hátrahagyott pasi nem is bírja sokáig, kiderül ugyanis, hogy öngyilkos lett. Ezek után azonban Cecília elkezd nagyon érdekes dolgokat tapasztalni és ráébred, hogy az őt folyamatos félelemben tartó férfi mégsem tért örök nyugalomra, hiszen szerinte láthatatlan.
Réz András szerint nem döntött jól az akadémia, egy film elkészítése csapatmunka, nem csak a színészekről szól. A filmkritikus kiemelte: Mai filmjeink jelentős részét a láthatatlan közreműködők teremtik meg. A Réz Andrással készített interjút bővebben itt olvashatja el, nézheti meg.
A kétszeres Emmy-díjas és háromszoros Golden Globe-díjas Elisabeth Moss (Mi, A szolgálólány meséje) remek választás ehhez, hiszen ő nem az, akit elsőre megkedvelünk, nem is az, akit azért raktak a filmbe, mert jól mutat a zuhany alatt. Ez azért fontos, mert így tényleg képletes az, ahogy nem csak az ő nyilvánvaló igazságát látjuk, hanem meglátjuk benne a szétesést is, azt, ahogy mások látják őt, miközben azt magyarázza, hogy őt egy láthatatlan pasi vegzálja. Zúzós riffek a SZESSÖNben! A zenés műsorának legújabb vendége Kiss Jenő, aki testépítő körökben ismert, hiszen 1996-ban ő volt a Mr. Universe világbajnoka. Izomzatát nem a szél hordta össze, de most kiderül, mire megy a brutális erő hat vékony fémhúrral szemben.
felmutatásával), diákjegy és fogyatékkal élő jegy csak diákigazolvány, vagy SINOSZ, MVGYOSZ, MEOSZ, AOSZ, MACIE igazolvány felmutatásával: 1620 Ft (szemüveg nélkül 1350 Ft); Junior 3D jegy 16 éves korig (16, 18 és magasabb korhatár besorolású filmre nem váltható): 1620 Ft (szemüveg nélkül 1350 Ft). A termek légkondicionáltak! A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk
A Jobbik és a Demokratikus Koalíció elnöksége ugyancsak őszinte részvétét fejezte ki Rubovszky György halála miatt. Az Igazságügyi Minisztérium is mély megrendüléssel fogadta a szomorú hírt Kollégánk és barátunk volt, igazi kereszténydemokrata politikus, a szó legnemesebb értelmében vett honatya. Elveit soha nem adta fel, tudása és munkabírása kivételes volt. Eötvös györgy halála. Az ország, a nemzet ügyeit mindig az egyéni érdekei, céljai elé helyezve dolgozott, az Igazságügyi bizottság elnökeként a parlament tekintélyét biztosító, fegyelmezett munkát követelt meg nemcsak a képviselő- és politikustársaitól, hanem önmagától is – még az utóbbi hónapokban is. Pótolhatatlan veszteséget jelent a halála. Isten nyugosztalja! – olvasható a Trócsányi László igazságügyi miniszter által jegyzett közleményben. -Friss Média-
Elhunyt Marx György Kossuth-díjas fizikus, akadémikus, emeritus professzor, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tiszteletbeli elnöke. A tudóst életének 76. évében, hétfőn érte a halál. A súlyos betegségben elhunyt tudóst az Akadémia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. Marx György beszédet mond az Akadémián, 2002. november 14-én, Az Év Tudósa díj átvétele után Fotó: Trupka Zoltán Munkásságának egyik régóta megérdemelt - és sajnos már csak az utolsó pillanatban bekövetkező - elismeréseként az idei évben Marx György részesült Az Év Tudósa díjban, amelyet halála előtt mindössze két és fél héttel, november 14-én vehetett át a Magyar Tudományos Akadémián. Dr. Kovalovszky Miklós: Magyar olvasókönyv (Révai Irodalmi Intézet, 1945) - antikvarium.hu. A 76. életévében elhunyt fizikus ugyanis kutatói munkája mellett sokat tett azért is, hogy tudományának eredményei közérthető módon eljussanak a nagyközönséghez. Mindig szívesen állt a tudományos újságírók rendelkezésére, nagy kedvvel vett részt rádiós és televíziós ismeretterjesztő műsorokban, s maga is élvezetes esszék szerzője, amelyekben a rá jellemző nyitottsággal mindig a tudás és a tudomány fontosságát hangsúlyozta.
Gyász: Életének 72. évében hétfő reggel méltósággal viselt, hosszú betegség után szerettei körében elhunyt Baló György televíziós újságíró. Baló György nek nem volt tulajdonképpen nyilvános életrajza. Nem tudtuk, ki ő, mert nem tartotta fontosnak magát. A munkáját, a tényeket, a tájékoztatást tartotta fontosnak. Nem volt pártpolitikai véleménye, de értékrendje volt: hitt a szakmájában, a nyilvánosságban, a demokráciában. A pártosságot és a bulvárt távol tartotta magától. Amikor halálos beteg lett, udvariasan, visszafogottan elköszönt. Most pihen egy kicsit. Baló György szinte egész felnőtt életét a nyilvánosság előtt élte le, de nem tudunk róla pletykákat, nem ismerjük a magánéletét, nincsenek róla történeteink. Baló György egyszerűen csak szerény volt, felkészült, profi és megbízható. Csak mindent tudott és mindenről tájékoztatott. Konrád György-archívum nyílik a Berlini Művészeti Akadémián - Kibic Magazin. Egy ember a nyilvánosságban, még 2019 januárjában is, akit nem saját maga érdekelt, hanem a tények, az összefüggések, a nézők. Nem celeb volt és nem propagandista, hanem, bármilyen hihetetlenül is hangzik, újságíró.
November 5-én ünnepli a zenészvilág a magyar származású zongoristalegendát, Cziffra Györgyöt, akinek bőségesen jutott az életében mindazokból a mélységekből és magasságokból, amelyeket a 20. század fel tudott vonultatni. Csodagyerek, cigányzenészek leszármazottja, bárzongorista, hadifogoly, kényszermunkás, zongoravirtuóz, ünnepelt sztár, fiatal tehetségek támogatója – elég címszavakban áttekinteni Cziffra György életét, hogy egyértelművé váljon: olyan művészre emlékezhetünk, aki tehetségét heroikus küzdelemben, a legnagyobb nehézségek árán tudta csak kibontakoztatni. A mélyből a csillagok közé – 100 éve született Cziffra György - Fidelio.hu. Az 1921. november 5-én született Cziffra már gyermekként sokat nélkülözött, ám épp ennek köszönhető, hogy a közönség igen korán hallhatta muzsikálni. Mielőtt nyolcéves korában felvették a Zeneakadémiára, a helyi cirkuszban improvizált népszerű témákra, hogy családja megélhetését segítse. Bár Dohnányi Ernő a felvételin egy különleges gyémánthoz hasonlította, az ifjú virtuóznak anyagi okok miatt félbe kellett hagynia tanulmányait, hogy a pesti éjszakai életben keresse meg a kenyérrevalót.
Pontos, kiegyensúlyozott és széles látókörű. Mindenkitől egyformán kérdezett, nem volt vehemens, támadó, ellenzéki, kormánypárti. Ő tudta, hogy a függetlenség nem semlegesség. Tartása volt, ő volt a demokrácia szelleme, mert ahhoz, hogy felelősen választhassunk politikai pártot, bizalmat szavazzunk bárkinek az életünk és a gyerekeink élete felett, az kell, hogy pontosan tudhassunk mindenkiről mindent. Ez volt az ő dolga, ebben segített. Minden tárgyilagos ismertetése és kérdése harcos kiállás volt a nyilvánosság, a demokrácia, szóval a népuralom és a magyar nép mellett. Szenvedélyes volt és elkötelezett. Nem szavalt, nem jópofáskodott, nem agitált és nem uszított. Dolgozott. Mindig talált magának valami helyet a magyar nyilvánosságban és azok, akik tudni akarták, valójában mi történik, követték. Mindenhová. Évtizedeken keresztül. Egy olyan korban, amikor majdnem mindenki minden "oldalon" pártossá vált a médiaháborúk során. Ő nem akart senkinek megfelelni, senkinek sem fogadott hűséget.
71 éves korában elhunyt Baló György televíziós szerkesztő, műsorvezető, a Magyar Televízió volt kulturális igazgatója, Pulitzer- és Prima Primissima-díjas újságíró, közölte a család az MTI-vel. Baló György méltósággal viselt, hosszú betegség után hunyt el szerettei körében. Temetéséről később intézkednek. Baló György 1947. június 14-én, Budapesten született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-angol-német szakon. Diplomájának megszerzése után az MTV Híradójánál kezdett el dolgozni előbb gyakornokként, majd szerkesztő-műsorvezetőként. 1989 és 1990 között az MTV 2-es csatorna igazgatója és a televízió választási irodájának vezetője, 1991-ig a Napzárta főszerkesztője, 1992-től pedig a Krétakör című műsor főszerkesztője volt. 1995-ben a magánszférába ment, 1997-ben az újonnan megalakítandó országos földi adású kereskedelmi televíziós frekvenciákra kiírt pályázaton induló Első Magyar Kereskedelmi Televízió Rt. vezérigazgatója volt. 2000-ben tért vissza a Magyar Televízióhoz, ahol az Aktuális és a Záróra című műsorok készítésében vett részt.
A virrasztók (Vajda János) 211 A Balóthy-dominium (Mikszáth Kálmán) 212 Parasztok és munkások (Táncsics Mihály) 214 A millennium ragyogása mögött (Darvas József) 217 Zrínyi Miklós bankelnök (Mikszáth Kálmán) 220 Pesti századok (Cs. Szabó László) 222 Álmodik a nyomor (Ady Endre) 225 Két világháború közt. Emlékezés egy nyár-éjszakára (Ady Endre) 226 A mesebeli János (Ady Endre) 226 Cézár, én nem megyek (Gyóni Géza) 227 Az anyaszív (Várnai Zseni) 227 A könnytelenek könnyei (Babits Mihály) 228 Mag hó alatt (Ady Endre) 229 A neobarokk társadalom (Szekfű Gyula) 230 Hazám (József Attila) 233 Mesteremberek (Kassák Lajos) 235 Történeti áttekintés 236 Elméleti összefoglalás 238 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem