Határidő előtt sikerült az akadálymentesítés – írta Karácsony Gergely főpolgármester. Átadták az M3-as metró Pöttyös utcai és Ecseri úti állomásainak új liftjeit, ezzel akadálymentesítve a megállókat. A felvonók felavatásáról Karácsony Gergely a Facebookon azt írta: folytatják az akadálymentesítést a metróvonalon, hogy mind a húsz állomás megközelíthető legyen a mozgáskorlátozottak számára. Hozzátette: a korábbi városvezetés csak 12 állomást tervezett akadálymentesíteni, de a mostani vezetés szerint "Budapesten nincsenek első és másodrangú állampolgárok", és kevesebb forrásból gazdálkodva, de megépítik a felvonókat minden megállóhoz. A Pöttyös utca és az Ecseri út liftjeinek 2023. december 31-ig kellett elkészülnie, ezt a határidőt két évvel megelőzte a Főváros. Budapest közel 5, 6 milliárdot biztosított az M3-as metróvonal akadálymentesítésére, erről a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével (MEOSZ) állapodtak meg 2018-ban. Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke szerint a felvonók átadása közös siker, része annak, a hazai fogyatékosságügyben máig példa nélkül álló megállapodásnak, amelynek révén biztosított lesz a fogyatékossággal élő emberek önálló, biztonságos és méltóságteljes közlekedése a 3-as metró vonalán.
A nagy gonddal kiválasztott meleg árnyalattal Brückner Dóra, Gurdon Balázs és Kosztolányi Zsolt szándékosan erősítették az egyszerű és kevéssé forgalmas tér derűjét. A Pöttyös utca az úgynevezett "kis állomások" egyike, ahol nincs átszállási kapcsolat, csak azok szállnak le itt, akik a lakótelepre tartanak. A hajdani nyomornegyed helyén felépített József Attila lakótelep az egyik legrégebbi Budapesten, és bár koránál fogva mára gazdag növényzet oldja a házak monotóniáját, azért ráfér a derű az érkezőkre. Az itt lakókat a nagyvilággal összekapcsoló, pozitív üzenetet sugárzó csomópont a kis túlzással Mies van der Rohe-i könnyedségűvé varázsolt felszíni pavilonnal együtt pszichológiai funkcióját tekintve szociális építészet. Bár részleteiben minden megújult, az összhatás mégis erősen idézi a szakasz állomásainak nyolcvanas évekbeli karakterét. "Mindössze" rendet tettek ott, ahol eddig a szocialista buhera uralkodott. A 120 méter hosszú "szmájliszínű" felület bevállalása 2021-ben bátor tett volt, de az eredmény a döntést igazolja.
Szonettkoszorú a hármas metró déli állomásainak felújításáról, harmadik rész. Szöveg: Zöldi Anna Fotó: Paragram, Zöldi Anna Olvasási idő: … A hármas metró megállóinak fejújításánál egyedi lehetőséget adott a Pöttyös utcai megálló: a kis forgalom és az átszállási kapcsolatok hiánya lehetővé tette, hogy a mai tervezők fejet hajtsanak a metró egykori architektúrája előtt, ugyanakkor egy jó adag derűt csempésszenek a retróbirodalom szívébe. Zöldi Anna hatrészes design-időutazásának harmadik megállója, Pöttyös utca. (Itt találod a sorozat első részét, itt a másodikat. ) 3. rész: Napfényes mosoly – a Pöttyös utcai állomás A Pöttyös utcai állomás a tervezők szándéka szerint egyfajta mementója a kék metró hajdani architektúrájának, szellemi főhajtás az elődök munkája előtt. A Pöttyös utca a "retrós" állomás egy retrónál is retróbb lakótelep kapujánál. A bevezetőben ismertetett tervezői koncepció, amely a fegyelmezett architektúrához állomásonként egy-egy erőteljes vizuális gesztust társít, itt az eredeti falburkolat átmentett, felfrissített sárga színét választotta domináns elemként.
A mennyezetről belógó kör alakú lámpák sora játékossá teszi a teret, egyben ez az egyetlen elem, ami valamilyen módon utal a megálló elnevezésére, mivel a tervezők kifejezetten kerülni szerették volna az elcsépelt, primer megoldásokat. A Pöttyös utca jó kísérleti terepnek bizonyult, melynek segítségével a tervezők megfogalmazhatták azt a nyelvezetet, ami a többi állomáson is következetesen végigvonul. A föld alatt sikerült kidolgozni egy jó prototípust, ugyanakkor a felszínen a tiszta geometria megőrzésével egy közösségi agora is kialakult. Bán Dávid Szerk. : Winkler Márk
M3 - a kék metró A 5. 6 méter mélyen, a József Attila lakótelep mellett, sárga falakkal, barna ülőkékkel. Óriásplakát, Relay van, Princess fejedelmi péksütemények nincsenek. Helyette egy másik látványpékség örvendezteti gyomrunkat, ezúton bizonyítva, hogy a kisebb forgalmú állomásokon nem csak a Princessnek van esélye. Kapcsolódó: csináld magad reklámozás, low-budget matricázás A metróblogunk és a konkurrencia:D - Szia, ráérnél egy percre? Arról lenne szó…. - Kérem, segítsen, három gyerekem vár rám! - Nincs ötven forintja? Telefonálni szeretnék…. - Merre talaLlok a metro hárrom? - Százasért a csokiból! - Adjon egy… - Nem! Nincs pénzem! – feleltem ingerülten, és kitértem a felém nyújtott kéz elől. Éreztem, hogy a táskám zsebében megcsörren a telefonom, de nem érdekelt. Csak jussak ki innen! - Adjon egy szót..! - Nem; sajnálom, de nincs… - Kérem, adjon egy szót! Megtorpantam. – Mit mondott? – a vékony hanghoz egy csontos arc és egy nagy barna szempár tartozott. Egy kisfiú nézett fel rám a piszkos kőről.
Mikor márciusban elstartolt a Pretty Little Liars: The Perfectionists (ami magyarul a nem kevésbé nyakatekert Hazug csajok társasága: A perfekcionisták címet kapta), még lelkesen vetettem bele magam a történetbe. Úgy tűnt, I. Marlene King tanult az első PLL spin-off, a Ravenswood hibáiból, és sikerült egy újabb sikersztorit összedobnia. Aztán valahol a 4-5. rész tájékán kezdtem észrevenni magamon, hogy már nem vártam izgatottan az új epizódokat, sőt előfordult, hogy csak hétvégén jutott eszembe megnézni. (Márpedig minden bingwatcher tudja, hogy ilyesmi egy igazán jó sorinál elképzelhetetlen. ) Hiába tért vissza két kedvencem, Alison és Mona, hiába imádtam Ava trendi szettjeit, hiába csepegtettek infókat az eredeti karakterek sorsáról, a The Perfectionists egyszerűen nem hozta a Pretty Little Liars szintjét. Nem voltak elég érdekesek az új szereplők, nem voltak olyan megkapó szerelmes párok, mint Aria és Ezra, Hanna és Caleb vagy Spencer és Toby, akiknek az első perctől kezdve drukkolni akarna minden néző.
Oké, utalgatnak arra, hogy egyikük markában tartja a többieket (amolyan Allison módra), valamint egy nemrég történt öngyilkosság is képbe kerül, de egészen az utolsó percekig fogalmunk sincs arról, hogy mi is lesz az a szál, amit el lehet húzni a végtelenségig. (Főleg, hogy olyan az ügy, hogy bárki lehet a tettes, az íróknak sem kell tudniuk az elején, hogy kire fognak rábökni, mint anno a PLL-ben. ) Pedig anno nekem pont a jól adagolt rejtély miatt jött be a Pretty Little Liars (akkor, amikor még nem mentek át scifibe), azonban itt inkább rögtön a szappanoperás elemeket szabadították ránk, amik rémesen domináltak. Ezek kapcsán tényleg csak az az egyetlen pozitívum, hogy már közel sem annyira kötöttek a határok, mint a PLL elején. Ugyan nem kapunk szerepet, azonban a nemek közti határok hatványozottan eltörlődtek, szabad az átjárás, így mennyiségileg sokkal több kombinációt lehet kicsiholni a karakterekből, ergó jóval tovább is tart, míg ugyanazokat a köröket kezdik el futni. Még ennyire sem értékeltem volna a pilotot, de pár béna ijesztgetés után a végén sor került a gyilkosságra, és akkor bekapcsolt a rejtélyekért rajongó énem, azonban ez csak röpke fellángolás volt, ráadásul kaptunk egy olyan záró snittet, ami döbbenetesen röhejes volt.
2019. 03. 15:10 - Írta: human A második PLL-spinoff pilotját már láttuk, beszélgetünk is róla, lássuk a tovább mögötti előzetest, hogy a folytatás mit hoz. Tovább… 2019. 21. 19:40 - Írta: winnie Is it okay to murder a murderer? Nem kertelek: kíváncsian vártam a Pretty Little Liars második spinoffját (az első ugyebár a balsorsú Ravenswood volt – ki emlékszik már rá…? ), főleg, mert ez is Sarah Shepard könyvére épül, így nem csak I. Marlene King vagy Oliver Goldstick fejéből pattant ki, akik hihetetlen mélységbe húzták le a PLL-t. És az sem titok, hogy kifejezetten szerettem a Pretty Little Liars első szezonját, még a második is korrekt lett – igaz az S3-ból elég gyorsan kiszálltam. Nyilván bíztam abban, hogy ismét a PLL első szezonjának a szellemiségét fogják megidézni a Freeform sorozatában (itthon az HBO GO-n volt világpremier), az fel sem merült bennem, hogy inkább a 6-7. évados posványt akarják erőltetni. Azt hittem, hogy akkor csak a küszködés mozgatta az írók kezeit, az erőltetett ötletek, de ebből a kezdésből nekem nagyon úgy tűnik, hogy erről szó sincs, minden tudatos koncepció volt King részéről.