Az Eurobarométer először tavaly májusban készített vakcinakutatást, melyben az uniós polgárok védőoltásokhoz való hozzáállását vizsgálták. Azonban idén márciusban elkészült a második része, ami olyan témákat is érint, mint a lakosság elégedettsége a kormányok oltási stratégiája terén, vagy a vakcinákba vetett hosszútávú bizalom. Azok is igényelhetnek COVID igazolványt, akiket nem Szlovákiában oltottak be | Paraméter. A felmérésből kiderül, hogy Magyarországon vannak az egyik legtöbben azok, akik félnek a koronavírus-vakcinák szövődményeitől: a magyarok 70 százaléka szerint az oltásoknak lehetnek olyan hosszútávú mellékhatásai, amiket még nem ismerünk. Uniós szinten egyedül Portugáliában tapasztalhatók hasonló arányok, ráadásul a kutatás arra is rámutat, hogy a tagállamokban már egyre kevesebben számítanak ismeretlen szövődményekre. Bár az oltások mellékhatásaival számolnak, lélekben túlestek a járványon: az EU-ban Magyarországon tartanak a legkevesebben attól, hogy a jövőben elkapják a koronavírust, a válaszadók 56 százaléka már egyáltalán nem fél a fertőzés esélyétől. Európa többsége kötelezővé tenné Sokan nem kizárólag személyes indokból oltakoznak, hanem mert úgy látják, hogy ezzel lehet végérvényesen felszámolni a járványt és a korlátozásokat.
Tagállami szinten Dániában félnek a legkevésbé attól, hogy a hatóságok átláthatatlanul számolnak be az oltásokról – csak az emberek 31 százaléka aggódik emiatt –, Romániában viszont a válaszadók közel négyötöde szerint hiányos a vakcinákkal kapcsolatos tájékoztatás. A járvány kitörése után sokan amiatt bírálták a magyar kormányt is, hogy nem osztottak meg elég információt az egyes oltóanyagokról, vagy éppen félrevezető és módszertani értelemben problémás adatokat közöltek. Oltási szövődményekre számítanak, de a vírustól már nem félnek a magyarok - Napi.hu. Magyarországon a válaszadók kétharmada egyetért azzal, hogy a hatóságok nem osztanak meg áttekinthető információkat az oltásokról – átláthatatlansági mércével az ötödik helyen szerepel –, szemben az 56 százalékos európai átlaggal. Leszerepelt az NNK, de a kormányban sem bíznak A kutatás felmérte azt is, hogy az emberek mely információforrásokat tartják megbízhatónak, amikor a vakcinákról szeretnének tájékozódni. A februárban felvett adatokból többek között az is kiderül, hogy az EU-ban a magyarok bíznak legkevésbé az egészségügyi hatóságban (Müller Cecília-féle Nemzeti Népegészségügyi Központ, NNK), és a kormányra sem mernek támaszkodni, ha az oltásokról van szó.
Ezzel összhangban Európa többsége a társadalom iránti felelősségnek tekinti a vakcinák felvételét: az emberek kétharmada egyetért azzal, hogy "mindenkinek be kellene oltania magát a koronavírus ellen, mivel ez állampolgári kötelesség". EU-s szinten a válaszadók többsége támogatná az oltások kötelezővé tételét is – 29 százalékuk teljesen, 27 százalékuk pedig inkább egyetért ezzel. Uniós covid igazolvány igénylés. Kép: A felmérés szerint az is elmondható, hogy 2021 májusához képest Európa jobban bízik az oltásokban, azonban ez nem minden tagállamban van így. Amíg például Olaszországban a válaszadók 83 százaléka szerint állampolgári kötelesség felvenni az oltást – hasonlóan Spanyolországhoz és Portugáliához –, addig más országokban ez élesen eltér: köztük a legkevesebben Bulgáriában (38 százalék), Szlovákiában (39 százalék) és Magyarországon (41 százalék) vannak azok, akik szerint a társadalom érdekében mindenkinek be kell oltania magát. Sokan elégedetlenek az oltáspolitikával Az unióban államonként vegyesen értékelték az oltási stratégiát, ami a kutatás szerint az átláthatóság hiányára vezethető vissza: az emberek több mint fele egyetért azzal, hogy a vakcinákkal kapcsolatos információk terén a hatóságok nem elég transzparensek, hasonlóan a tavalyi adatokhoz.
Lezárult az európai uniós digitális COVID-igazolványokról szóló jogalkotási folyamat - tájékoztatott közös közleményében az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a Tanács. Az okmány célja, hogy megkönnyítse az EU-n belüli biztonságos és szabad mozgást a koronavírus-járvány alatt. Hivatalosan is aláírták az uniós digitális COVID -igazolványokról szóló rendeletet, amely július 1-jétől lép érvénybe. Az előírás szerint a tagállamoknak tartózkodniuk kell attól, hogy az igazolvány birtokosaival szemben további utazási korlátozásokat vezessenek be, eltekintve a népegészség védelméhez szükséges, arányos korlátozásoktól. Index - Belföld - Megoldanák a munkaerőhiányt a turizmus- és vendéglátóipari ágazatban. Jön az uniós koronavírus-igazolvány a szabad utazás érdekében. Képünk illusztráció, forrása: Getty Images Mit kell tudni az igazolványról? A koronavírus -igazolvány bárkinek ingyen kiállítható lesz, az Erópai Unió (EU) összes nyelvén. Az okmány az oltásra, tesztelésre és gyógyultságra vonatkozó adatokat tünteti fel, és egy digitálisan aláírt QR-kódot is tartalmaz majd. Az igazolvány nagy előnye Merkely Béla szerint nem az antitestszinten múlik a védettség - kattintson!
Az orosz védelmi minisztérium március 26-án bejelentette, hogy az azerbajdzsáni csapatok beléptek az orosz békefenntartó kontingens felelősségi övezetébe Hegyi-Karabah területén. Másnap az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy Azerbajdzsán kivonta csapatait a hegyi-karabahi Parukh településről. A többségében örmények lakta azerbajdzsáni enklávé (beékelődés) hovatartozásáról három évtizede folyik a vita. Uniós covid igazolvány igénylése. Oroszország szombaton azzal vádolta meg Azerbajdzsánt, hogy megsértette a 2020 novemberében hat héten át tartó konfliktus után Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetítésével létrejött tűzszünetet. A Szovjetunió szétesése után Hegyi-Karabah kivált Azerbajdzsánból. Azerbajdzsán nagyszabású hadműveletet indított a területébe ékelődött, örmények ellenőrizte enklávé és az örmények által elfoglalt környező területek visszafoglalására, és hadműveletei döntően sikerrel jártak. A konfliktusnak mintegy 6500 halálos áldozata volt. Jóllehet a felek 2020 novemberében fegyverszünetben állapodtak meg, a határ menti térségben rendszeresek az összetűzések.
Legfeljebb életkor: örökbefogadás, annak bizonyítása, hogy a gyermekekkel dolgozók esetében nincs korábbi szexuális zaklatás, az önkéntes őrizet kétéves korlátja... Tudjon meg minden részletet! Az új gyermekvédelmi törvény célja, amelyet a kormány éppen ratifikált és májusban elküldött a szenátusnak, és amelynek törvénytervezetét tavaly februárban hagyták jóvá, az, hogy fokozza a kiskorú védelmét és érdekeinek érvényesülését. A projekt egy tucat hatályos törvényt módosít, és 150 részleges módosítást vezet be. A gyermekvédelmi törvény módosítása is terítékre kerül a parlamentben | Szeged Ma. Mivel annak ellenére, hogy alakját már védették, az elmúlt évtizedek társadalmi változásai nagyobb mozgékonyságot és rugalmasságot igényelnek az örökbefogadási és elősegítő eljárásokban, valamint nagyobb védelmet igényelnek az erőszakos vagy szexuális erőszakos helyzetek elkerülése érdekében. Ezen igény kielégítése céljából egy évvel ezelőtt, 2014 áprilisában jóváhagyták a gyermekvédelmi törvény tervezetét. Abban az időben a szakemberek biztosították, hogy Spanyolország lesz az első olyan ország, amely integrálja a kiskorú érdekeinek védelmét jogrendszerébe.
| 2020. november 30. 05:37 Ez más mint a filmeken: így tűnik el több ezer gyerek Magyarországon 2020-ban is Nincs új a nap alatt, súlyos lyukak vannak a rendszerben. MTI | 2020. szeptember 18. 10:33 Új drogok törtek be Magyarországra: több mint 200 anyagot azonosítottak Az idén nyáron több mint 200 új anyaggal bővült a tiltott pszichoaktív szerek listája. Pénzcentrum | 2020. szeptember 11. 13:01 Közalkalmazotti bértábla 2020: mikor változik meg a közalkalmazotti bértábla? Mutatjuk, mikor változik a közalkalmazotti bértábla, milyen kategóriákban mennyit lehet keresni. A közalkalmazotti bértábla 2020 során is segít összehasonlítani az osztályokat. 2020. Gulyás Gergely: A magyar kormány kitart a gyermekvédelmi törvény és a népszavazás mellett. június 16. 19:57 Döntöttek: elengedi az állam ebben az esetben az ajándékozási illetéket Sok más fontos ügyben is hozott ma döntést az Országgyűlés. 2020. február 14. 11:02 Így fizetik a gázt, áramot a legszegényebb magyar családok: 110 ezren vannak 3 év leforgása alatt, ha nem is nagy mértékben, de nőtt a számuk. 2018. augusztus 20. 07:01 Tízezreket kaphatnak iskolakezdésre a magyar családok: mutatjuk, hol kérheted Van olyan onkormanyzat, ahol 300 ezret adnak.
Törvény 121.
A törvénykezés próbál reagálni ezekre az ügyekre, de megelőzni nem sikerül őket. Nagyon kevés helyen elérhető konfliktuskezelő, pénzkezelő, gyereknevelési tréning vagy családterápia, ami a nehéz helyzetű családoknak segíthetne. Újratermelődés. Az gyermekvédelmi gondoskodásban élő fiatalok az átlagnál alacsonyabb végzettséggel, rosszabb életesélyekkel hagyják el a rendszert, gyakran az ő gyerekeik is visszakerülnek ide. A KSH adatai szerint a kikerülő fiataloknak csak negyede szerez érettségit, az átlagnépességnek a fele. EP: az új magyar törvény sérti az uniós értékeket, elveket és jogszabályokat - Infostart.hu. Fogyatékkal élő gyerekek. Kevés helyen elérhető nekik a megfelelő fejlesztés, ritkán jutnak el integrált iskolába, ellátásuk nagy anyagi terhet jelent a szülőnek. Ha állami gondoskodásba kerülnek, akkor is inkább intézményekben helyezik el őket. Jövőjük még bizonytalanabb, mint az "átlagos", állami gondoskodásból nagykorúvá vált fiataloké. Hiányzik az átfogó stratégia. Nincs felelőse a gyerekjogoknak, elvész a szociális, oktatási, egészségügyi területek között, a legtöbb szakember képzésében nem szerepelnek a gyermeki jogok.
Varga Judit igazságügyi miniszter szerint Magyarországot azért állította pellengérre az Európai Parlament, mert a legmagasabb szinten védjük a gyermekeket. Az EP hazánkkal szemben megfogalmazott állásfoglalását egy olyan képviselő dolgozta ki, akit korábban felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek kompromittáló szexuális tartalmak küldözgetése miatt – emlékeztetett a miniszter, és arra is felhívta a figyelmet, hogy milyen visszás körülmények között hurcolják meg ismét Magyarországot: A határozat szövege tele van tárgybeli tévedésekkel és hazugságokkal. Hogy egy példát említsek: a szöveg szerint június 30-ig várták a magyar kormány válaszait a Bizottság kérdéseire, de állításuk szerint csak július 1-én kapták meg azokat. Ezzel szemben a valóság az, hogy az Igazságügyi Minisztérium június 30-án, időben küldte meg a válaszokat a felvetődött kérdésekre. Nem elég, hogy a szokásos két hónap helyett csak egy hetünk volt a válaszadásra, még azt is el akarják vitatni, hogy betartottuk a határidőket, ami felháborító – írta Facebook-posztjában Varga Judit.
Gyermekvédelmi törvény – Magyarország ellen fordult az Európai Parlament balliberális többsége Ötszázhuszonkilenc igennel, százötven ellenszavazattal, tizennégy tartózkodás mellett csütörtökön elfogadta az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely felszólítja az Európai Bizottságot: indítson jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben a mellesleg éppen a mai naptól hatályos gyermekvédelmi törvény miatt. A magyar baloldali EP-képviselők már diadalittasan ünnepelnek, amiért megint sikerült meghurcoltatni hazájukat, ráadásul egy olyan példaértékű törvénnyel szemben, amelyet más uniós tagállamok is követni készülnek, hogy hatékonyan megvédhessék a kiszolgáltatott gyermekeket a sérelmükre elkövetett pedofil bűncselekmények és az LMBTQ-mozgalom erőszakosan, nyugaton már oktatási intézményekben is terjesztett propagandájával szemben. Az ellenzék magyar EP-képviselői – a Jobbik politikusa, Gyöngyösi Márton kivételével – mindannyian megszavazták a határozatot.