Sokat mondtak az üvegházhatásról, az utóbbi időben mintha valami negatívum lenne, ami sok problémát okozhat mind az emberek, mind a Föld bolygón élő többi élőlény számára. De vajon tudjuk-e, mi okozza és mennyire fontos az élet számára? Akkor elmagyarázom mi az és mi okozza az üvegházhatást hogy ily módon egy kicsit jobban megérthesse a minket megérintő bolygót. Mi az üvegházhatás? Ez egy olyan folyamat, amelynek során a napból kibocsátott sugárzást az üvegházhatású gázok elnyelik o ÜHG (vízgőz, szén-dioxid, metán, nitrogén-oxid, ózon és klór-fluorozott szénhidrogének) megtalálható a légkörben és minden irányba sugárzott. Háború az ingatlanpiacon: mit érdemes lépni ilyenkor? | hirado.hu. Ennek a sugárzásnak egy részét elnyeli a föld felszíne, így az átlagos felületi hőmérséklet emelkedik, lehetővé téve az élet létezését. Azonban, az emberi tevékenység fokozta ezt a természetes folyamatot, ezáltal súlyosbítva a globális felmelegedést. Milyen következményei vannak? A természetes üvegházhatás lehetővé tette az élet létezését és fejlődését, amiről tudjuk; Mivel azonban az emberek erdőirtást végeznek, fosszilis tüzelőanyagokat használnak, szennyezik és végső soron nem gondoskodnak a bolygóról, az üvegházhatást okozó gázok, különösen a szén-dioxid koncentrációja csak nőtt.
Ássunk kicsit mélyebbre. Mi az üvegházhatás? Meg kell értenünk az üvegházhatás kialakulását, hogy megértsük, hogyan melegszik a Föld. Valójában jó dologról van szó, amikor megfelelő szinten van tartva. A légköri jelenlét okozza a hatást, ami melegíti a bolygót, és ha nem lenne ez a folyamat, a Föld fagyott lenne és lakhatatlan. Nem jó. De mi az üvegházhatás? Ez további vizsgálatot kíván és különösképpen magyarázatot, hogy ennek a hatásnak miként vannak negatív következményei. A nagy probléma ami aggasztja a tudósok nagy részét az, hogy egyes folyamatok amiket az emberek végeznek mesterségesen fokozzák a természetes üvegházhatást. Vizsgáljuk meg a folyamatot részleteiben. Az üvegházhatás | Sulinet Hírmagazin. A napenergia a Föld légkörébe áramlik és körülbelül 70%-ot elnyelnek az óceánok, föld és légkör. Ez melegíti a bolygót. Ez a hő aztán átalakul egy bizonyos típusú infravörös fénnyé (amit nem látunk) és visszasugárzik az űrbe. Amint ez az infravörös fény folytatja az útját vissza az űrbe, körülbelül 90%-át elnyelik az üvegházhatású gázok és visszaküldik a Föld felé.
Sok tudós egyetért abban, hogy a Föld légkörének és éghajlatának károsodása elmarad a visszatérés pontjától, vagy hogy a kár közel áll a visszatéréshez. "Egyetértek azzal, hogy elhagytuk az éghajlatváltozás elkerülésének fontosságát" - mondta Josef Werne, a Pittsburgh-i Egyetem geológiai és bolygótörténeti tanszékének docense. Werne véleménye szerint ebből a szempontból három lehetőség van: Ne csinálj semmit és ne élj a következményekkel. Alkalmazkodni kell a változó klímához (amely magába foglalja például a növekvő tengerszintet és a kapcsolódó árvizet). Csökkentse az éghajlatváltozás hatását agresszíven olyan politikák bevezetésével, amelyek ténylegesen csökkentik a CO koncentrációját 2 a légkörben. Mi az üvegházhatás lényege. Keith Peterman, a York Kollégium kémiai professzora és Gregory Foy, a Pennsylvaniai York College kémiai professzora, úgy vélik, hogy a kár még nem áll fenn, és hogy a nemzetközi megállapodások és cselekvések megmenthetik a bolygó légkör. Jelenleg néhány tudós vizsgálja, miként lehet újra megtervezni a légkört a globális felmelegedés visszaszorítása érdekében.
Ez a mechanizmus a természetes üvegházhatás, amely nélkül bolygónk átlaghőmérséklete a jelenlegi +15°C helyett kb. -20°C lenne. Az üvegházhatás mértéke számos dologtól függ: mindenekelőtt a Nap távolságától, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjától, illetve az atmoszféra sűrűségétől. E tényezők szerencsés egyensúlya tehet az élet számára kedvező hellyé egy égitestet, ám ha megbomlik ez az állapot, a felszíni környezet rövid idő alatt teljesen átalakulhat. Ez pedig akár ki is pusztíthatja az időközben esetleg kialakult életformákat. Mi az üvegházhatás fogalma. A Földön hosszú évmilliók óta tart az egyensúly, bár voltak kisebb-nagyobb kilengések például a jégkorszakok során. Viszont más a helyzet két bolygószomszédunk esetében. A Vénuszon mindhárom fontos tényező értéke nagyobb az ideálisnál: a bolygó Naptól való távolsága 70%-a, atmoszféra-sűrűsége 90-szerese a földi értéknek, ráadásul ez a nagyon vastag légkör több mint 95%-ban szén-dioxidból áll. Mindezek hatására a Vénuszon megszaladt üvegházhatás alakult ki s a felszíni átlaghőmérséklet kb.
Az energia három folyamaton keresztül hagyja el a felületet: a párologtatás, a konvekció és a hő infravörös energia kibocsátása. Globális felmelegedés A globális felmelegedés a globális hőmérséklet jelentős növekedése a légkörben lévő nagy mennyiségű üvegházhatást okozó gázok, a szennyezés terméke miatt. Ez a jelenség egyensúlytalanságot okoz a Föld energiaegyensúlyában. A bolygó a bejövő napenergia 70% -át elnyeli, és az egyenértékű hő nem megy. Figyelmeztették Orbánt: ha rubellel fizet az orosz gázért, megsérti az uniós szankciókat | 24.hu. Ez azért van, mert idővel az üvegházhatást okozó gázok megnövekedtek, beleértve a szén-dioxidot, és megtartják az űrbe menekülő hőt. A globális hőmérséklet emelkedik, és van egy éghajlati egyensúlyhiány, amely az élő lények életét fenyegeti. Ez az egyensúlytalanság az aszályt, intenzív viharokat, árvizeket, betegségek, például a Chagas-betegség vagy a dengue, az erős hőhullámok, az olvadó pólusok, a veszélyes hurrikánok, többek között az állatok eltűnését okozza.. Rerefencias Andrews, R. (2016). Nincs visszafordítás, amikor a Föld tartósan eléri a CO2 küszöbértéket.
az üvegházhatás olyan természeti jelenségből áll, amelyben a légkör gázai elnyelik a bolygó felszínéről visszapattanó napsugárzást, és végül besugározzák őket a földre. Ily módon a földfelszínen növekszik a hőmérséklet. A következő lépések következnek be: a napsugárzás eléri a föld felszínét, visszaáll az atmoszférába, ahol az üvegházhatást okozó gázok találhatók, és végül a gázok újra besugározzák az energiát a földre. Ezért az üvegházhatás természetes folyamat, mivel a légkör természetesen gázok, mint a CO2. Másrészről a Föld felszínéről visszapattanó sugárzás egy része az űrbe kerül. Azonban, ha az üvegházhatás túl intenzív, és az emberi szennyeződés miatt túl sok gáz van, a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás következik be. A térbe menekülő sugárzás% -a kisebb és nagyobb, mint ami visszatér a Földhöz, hogy felmelegítse. A Föld légköre különböző gázokból (üvegházhatású gázok vagy üvegházhatású gázok), például nitrogénből, oxigénből, argonból és szén-dioxidból áll. Ezt a folyamatot a bolygón és azon kívül előforduló jelenségek megváltoztatják.
Mivel a Föld felszíne hűvösebb, mint a Nap fotoszféra, hullámhosszon sugároz, ami sokkal hosszabb, mint az elnyelt hullámhosszak.. Ennek a termikus sugárzásnak a nagy részét a légkör elnyeli, így a fűtés keletkezik. Mik az üvegházhatású gázok? A légkör kémiailag az alábbiakból áll: 79% nitrogén (N) és 20% oxigén (O2). A fennmaradó 1% üvegházhatást okozó gázok (GHG): vízgőz (H2O), argon (Ar), ózon, metán (CH4), dinitrogén-oxid (N2O), klór-fluor-szénhidrogének (CFC) és szén-dioxid (CO2). Mi szabadítja fel a gázokat? A gázokat természetes módon szabadítják fel, de az ipari forradalom magassága óta (és a világ népességének hármasodása a 20-as években) a légkörben növekedett az üvegházhatást okozó gázok száma.. A szén-dioxid (CO2) az erdőirtás és a fosszilis tüzelőanyagok elégetése és a leginkább kibocsátott termék. A metánt (CH4) folyékony trágya-ellenőrző rendszerekbe engedik, földalatti bányákban (ahol a robbanások elkerülése érdekében kivonták), többek között a hulladéklerakókban.. A klór-fluor-szénhidrogéneket (CFC-ket) hűtőközegként, aeroszolos hajtóanyagként, habosítószerként és zsírtalanítóként használják az elektronikus berendezésekben.. Amikor klóratomjaik szabadulnak fel, nagy mennyiségű ózont elpusztíthatnak.
2018. november 7. 10:58 MTI 101 éve, 1917. november 7-én (az Oroszországban akkor használatos Julián-naptár szerint október 25-én) "győzött a szocialista forradalom" Oroszországban. Ennek következtében kitört a polgárháború a bolsevikok és a demokratikus erők, valamint a régi rend hívei között, a külföldi intervencióval tarkított harc 1921-ig tartott, s végül a bolsevik hatalom győzelmével zárult. Az első világháború véres és kilátástalan harcaiba belefáradt hatalmas országban sztrájkok és tiltakozások után, 1917. március 12-én (a Julián-naptár szerint február 27-én) győzött a polgári demokratikus forradalom, három nappal később lemondott II. Miklós cár. Ezután kettős hatalom alakult ki a mensevik és népi forradalmár (eszer) befolyás alatt álló, közvetlenül választott tanácsok, a szovjetek és az ideiglenes kormány között. A két hatalom eleinte együttműködött, a kormányba a szovjetek is delegáltak tagokat, de csakhamar kormányválság alakult ki. Áprilisban hazatértek az emigrációból a bolsevik vezetők (Lenin, Trockij, Zinovjev és Buharin), és Lenin nyomban kiadta áprilisi téziseit, melynek kulcsmondata a következő volt: "Semmiféle támogatást az ideiglenes kormánynak, minden hatalmat a szovjeteknek. "
Huszonöt éve nem ünnepeljük, de több mint negyven évig "hazánk nagy ünnepének" számított a sajátos módon november 7-én tartott Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója, amelyet évről évre központi döntések alapján, központi módszerekkel próbáltak megismertetni és elfogadtatni a magyar társadalommal. Galéria. Bár ma már szinte csak a rendszerváltás előtt iskolába járók emlékeznek rá, november 7-ét, a Julián-naptár szerint október 25-én történt Nagy Októberi Szocialista Forradalom (NOSZF) évfordulóját több mint negyven éven át a világ dolgozóinak, így a szocialista Magyarországnak is nagy eseményeként ünnepeltük. Az 1917-es bolsevik hatalomátvétel vezetett végül 1922-ben a Szovjetunió megalakulásához, orosz földön pedig november 7-e már 1918-tól nemzeti ünnepnek számított. Miután a II. világháború után Magyarország a szovjet befolyású övezethez került, november 7-e ünneplését Magyarországon is fokozatosan bevezették, előbb félhivatalos rendezvények keretében, majd 1950-től hivatalos formában is.
De hogy mit jelenthet ez a vásárlóknak? Képzeljünk el egy karácsonyt, amikor hetekkel előre megvannak az ajándékok, amikor nincs stressz, tülekedés, cipekedés, órák a szmogos dugóban, és amikor nem átgondolatlanul, az utolsó pillanatban költjük a pénzt sokszor haszontalan dolgokra! Amikor tehát van idő az igazi ünnepi készülődésre és odafigyelni az apróbb részletekre is! Erre ad lehetőséget az internet és az Internetes Vásárlás Napja. Hiszen sorban állás nélkül, kényelmes házhozszállítással, összehasonlítva a termékeket és árakat tudunk az aznapi akcióáradatban lubickolni. És a vásárlás öröme is megvan, hiszen a képernyő előtt ülve ugyan, de a világháló óriásplázájában vadászhatunk a legkülönfélébb dolgokra, csaphatunk le a legjobb árakra. Aki pedig attól tart, hogy utólag mégsem fog neki tetszeni a megvásárolt holmi, nos, őt az elállás joga védi a nem várt meglepetésektől: tizennégy nap áll az internetes vásárlók rendelkezésre, hogy a termék kézhezvételét követően meggondolják magukat, és elálljanak a vásárlástól visszakapva így a pénzüket.