Nem érezte nehéznek a kettős feladatot, inkább élményként élte meg. Nagyon jó társasággal dolgozhatott, nagyon jó könyvből – Várnai Péter címzetes prépost Krisztus inge című művéből. "Nagy szeretettel ajánlom künk nagy örömet okozott, és idáig az elővetítéseken is mindenhol jó visszhangja volt" - tette hozzá a rendező. A koronavírus miatt voltak nehézségeik: ő maga is kétszer volt covidos – egy kicsit tartott is attól, hogy fogja-e bírni a forgatást –, a gyártásvezető Horváth Attila pedig, aki teljes körűen előkészítette a filmet, covidban meghalt még mielőtt elkezdődött volna a forgatás. A forgatás mindennapos tesztelés mellett zajlott, de így is jól haladtak. A filmben bár Leopold atya a központi szereplő, de a főszerepet, a legnagyobb szerepet Telekes Péter játssza, ő Leopold atya ÁVH-s volt diákját alakítja. "Átlagban egy hasznos anyag 2, 5 perc egy nap, mi ennek minimum a dupláját, de volt, hogy tripláját vettük fel egy nap. Igaz, hogy minimum két kamera mindig kinn volt, olykor pedig öt is, nagyszerű munkafolymat volt.
Papi életútja során ifjúsági referensként tevékenykedett 1997 és 2008 között. 2007–2011 között helyettes eperesi, 2011–2016 között esperesi feladatokkal bővült feladatköre a Pesti-Északi Espereskerületben. 2008-ban címzetes préposttá nevezték ki. Súlyos betegsége miatt 2017 nyarától nyugállományba került. Lelkipásztori tevékenységét 2011-ben Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetéssel jutalmazták. 2018-ban Mindszenty-emlékplakettet kapott. Szerteágazó papi hivatása mellett a Mária Rádió műsorszerkesztője volt, kiállításokat, koncerteket, irodalmi esteket szervezett, lelkiségi könyveket írt, saját grafikáiból pedig országszerte több kiállítást is rendezett. Hernádfői Csaba, az Egri Érseki Palota Látogatóközpont igazgatója a Szent István Televízió kérdésére elmondta, céljuk, hogy a város lakossága és a környéken élő emberek rendszeresen felkeressék a látogatóközpontot. Ennek érdekében az állandó tárlat mellett szerveznek időszaki kiállításokat is. Jelenleg három időszaki kiállítás látható: a második emeleten Platthy György festőművész alkotásait, az első emeleten Péreli Zsuzsa gobelinműveit tekinthetik meg az érdeklődők, a földszinten pedig Várnai Péter címzetes prépost akvarelljei várják a közönséget.
Magyar Passió – Történelmi filmdrámát vetít az M5 csatorna a kommunizmus áldozatainak emléknapján. Eperjes Károly első rendezését tűzi műsorára február 25-én 21. 00 órakor. Magyar Passió A Magyar Passió című nagyjátékfilm tavaly november 4-én debütált a hazai mozikban. Története az 1950-es években játszódik. Felidézi azt az időszakot, amikor az ÁVH, a kommunista diktatúra erőszakszervezete brutális támadást indított a szerzetesrendek ellen. A hit próbájáról és az irgalomról szól a Magyar Passió című 2021-es filmdráma, amelynek rendezője és egyben egyik főszereplője Eperjes Károly. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész lenyűgöző játékával és korhű cselekményvezetéssel jeleníti meg az 50'-es évek kommunista diktatúráját. Várnai Péter címzetes prépost kiadatlan színdarabja adta a történet alapját, amely a vallásszabadság korlátozását és a korabeli egyházüldözést mutatta be. Leopold atya azért küzd szerzetestársaival, hogy a háború után újjáéledő országban ismét felvirágoztassa a ferences rendet.
Ezek az épületek kifejezik az adott kor emberének hitét, társadalmi helyzetét, de anyagi lehetőségeit is – fogalmazott. Gondoljunk arra, hogy a legtöbb templom valamelyik kegyúrnak az adományából vagy gondoskodásából jött létre. Ugyanakkor a templom hatással van arra a krisztusi hitre, amit megjelenítenek és elérhetővé tesznek, ahol legfőbb tevékenységét végzi a hitét megélő ember. A templom mindig a hitről beszél. A főpásztor köszönetet mondott Várnai Péter atyának az ötletért és munkájáért, hogy elkészítette a templomrajzokat, s ily módon az egyházmegye hitét, kultúráját és történelmét közelebb hozta hozzánk. Várnai Péter 1958-ban született, 40 éve rajzol. 1989-ig építészként dolgozott, majd 1994-ben pappá szentelték. 2011-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetését, 2018-ban Mindszenty-emlékérmet kapott. Papi szolgálata idején a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen egyetemi lelkészként, majd egy évtizedig a XIII. kerületi Árpád-házi Szent Margit plébánia plébánosaként szolgált.
A Hittel a Nemzetért Alapítvány 2007-ben azzal a céllal alakult, hogy Mindszenty József bíboros tiszteletét segítse terjeszteni, élete példáját, tanítását megismertesse, és évről évre tudományos előadást tartson, hogy mindezzel a boldoggá avatása ügyét szolgálhassa. Az alapítvány Mindszenty József hercegprímás 1956-os kiszabadulása évfordulóján minden évben konferenciát rendez, melynek helyszíne a budapest-rákosszentmihályi plébánia. Az idei novemberi konferencián Horváth Attila alkotmánybíró és Krajsovszky Gábor egyetemi docens tartott előadást. Az alapítvány kuratóriuma minden évben Mindszenty-emlékplakettel tüntet ki egy-egy olyan személyt, aki az alapítvány céljának eléréséhez a saját hivatásában kiemelkedően hozzájárult. Idén Várnai Péter nyugalmazott plébánosnak ítélték a díjat, akinek munkásságát az alapítvány egyik kurátora, Petrovics Sándor méltatta. A Mindszenty-emlékplakett Domonkos Béla szobrászművész alkotása, ő a rákosszentmihályi templom előtt álló Mindszenty-bronzalak, a bíborost ábrázoló első budapesti köztéri szobor alkotója is.
Az MNB kamatai berobbantak az elmúlt hónapokban, a nagy emelkedést azonban szinte alig követték a lekötött betétekre fizetett banki kamatok. A lakosság a bankban tartott megtakarítására így csak a jelenlegi magas inflációt jóval alulmúló kamatot kap. Utánajártunk, mi lehet az oka az alacsonyan ragadt betéti kamatoknak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) februári kamatemelése után az alapkamat már 3, 4 százalékot ért el. A pénzügyi folyamatokat ténylegesen befolyásoló egyhetes betéti kamat pedig 5, 85 százalékra emelkedett a jegybank kamatemelései után. A banki hitelek nagymértékű drágulása már egyértelműen beindult a jegybanki szigorítás hatására, a lakossági betétek azonban csak komótosan emelkednek. Januárban 2, 08 százalékot tett ki az éven belül lekötött betétek átlagos kamata, ami elmarad a 2021-es 5, 1 százalékos inflációtól, ráadásul januárban a KSH már 7, 9 százalékos pénzromlást mért az egy évvel korábbihoz képest. A megfigyelése alapján viszont még ez a nem túl magas kamat is kedvezőbb képet fest a valós megtakarítási lehetőségekről, mint amilyenek a tényleges ajánlatok.
2022. 03. 10. 10:30 A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 5, 85 százalékon, a múlt heti 75 bázispont után újabb 50 bázisponttal magasabb kamattal hirdette meg egyhetes betéti tenderét csütörtökön. A monetáris tanács keddi nem kamatdöntő ülésén 100 bázisponttal, 5, 40 százalékról 6, 40 százalékra emelte az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamatát, azaz felemelte a kamatfolyosó plafonját, miközben 3, 40 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot. A testület a bejelentésben kulcsfontosságúnak nevezte a rendelkezésre álló monetáris politikai mozgástér bővítését és megnyitotta a lehetőséget az egyhetes betéti kamat további emelése előtt, miután a múlt heti tenderét 75 bázispontos emeléssel 5, 35 százalékon hirdette meg.
Az állampapír jóval többet ad Az állam ugyanakkor kamatemelésekkel reagált az infláció miatti kihívásokra. Még januárban megemelte az ötéves Prémium Magyar Állampapír kamatprémiumát, így azt – illetve annak egy újabb, 6 éves verzióját – most 6, 6 százalékos kamattal hirdeti. Sőt, a héten jelentősen megemelte az Egyéves Magyar Állampapír és a Kincstári Takarékjegy kamatát is 3 százalékról 4, 25 százalékra, míg a 2 éves futamidejű Kincstári Takarékjegy 3, 5 százalék helyett 4, 5 százalékot fizet. Mindezt úgy, hogy decemberben ezeknek a kamatát már 50-75 bázisponttal növelte. A kamatemelések egyébként eddig beváltak. Február végén a forint lakossági állampapírok állománya 10224, 1 milliárd forintot tett ki, ami 213, 9 milliárd forinttal több, mint 2021 végén. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb jelentése szerint a lakosság leginkább az egy évnél hosszabb futamidejű Prémium Magyar Állampapírt kereste, ennek állománya február végére 246, 2 milliárd forinttal 2449, 0 milliárd forintra nőtt.