Az újabb verzió tartalmazza a korábban kiadott kiegészítő nagyját. Gondolok itt: feketepiaci rendelésekre, a 6. játékos karakterére, és már akár kettő bíra is lehet a játékban, 6 játékos esetén! Nottingham Bírája - A blöff, a vesztegetés és a csempészés játéka. A vásári forgatag elbűvöl, a színek mámorító tánca, az illatok kellemes kavalkádja és az erszények csilingelése megbabonáz! Nottingham Bírája Társasjáték Bemutató - YouTube. Tapasztalt kofaként kiváló portékáid és zseniális üzleti érzéked busás haszonnal kecsegtetnek. De János herceg rendelete miatt Nottingham Bírája bárkit megállíthat, és ha tiltott árura bukkan, már készítheti is az erszényét a vakmerő árus, hogy megtérítse a bírságokat. Tárgyalj, blöffölj, vesztegess, és csempészd be a legértékesebb árukat Nottingham piacára! A Nottingham Bírája fordulatos, izgalmas, kihívásokkal teli, nemzetközileg elismert társasjáték, mely egyedülálló játékélményt biztosít. Zsebeld be a győzelmet!
1. A Tiltott Sivatag / A Tiltott Sziget Matt Leacock nevét a kooperatív társasjátékok rajongói körében aligha ejtené ki bárki is áhítat nélkül: ő alkotta meg a Pandemicet, a műfaj egyik klasszikusát, amelyben egy világjárványt kellene megfékeznie különféle, egymással együttműködő tudósoknak, folyamatos versenyfutásban az idővel. Amennyire nagy neve van a Pandemicnek a koop játékok között, annyira fontos lett aztán az úgynevezett legacy játékok között is az alapjáték ilyen verziója: ezt többször egymás után kell játszani, akár hónapokon át, de minden kör az előzőekre épül, sőt, a korábbi döntések olyannyira visszavonhatatlanok, hogy például kártyákat is meg kell semmisíteni a játék során. Leacock teljesen érthető módon fogta magát, felült a sikerre, mint egy kényelmes trónra, és elkészítette ugyanazt a játékot még kétszer, de olyan mesterien, hogy emiatt senkinek eszébe se jusson reklamálni. A Tiltott Sziget és A Tiltott Sivatag mechanizmusának alapjai pont ugyanazok, mint a Pandemicéi, csak itt nem egy vírus elől menekülnek az összedolgozó játékosok, hanem ki akarnak jutni egy süllyedő szigetről, vagy a folyamatos fullasztó sivatagi homokviharok elől lépnének le.
A Törvényszolgák alapvetően összedolgoznak, és a befolyt pénzeket a kör végén elosztják. De természetesen amikor csak lehet, saját pecsenyéjüket fogják sütögetni! A Feketepiac modulnak köszönhetően még több Feketepiac kártyákat szerezhetnek a játékosok, és még több haszonra tehetnek szert! Három egyforma Csempészárut le lehet cserélni a legértékesebb lapra a Feketepiacon. Törvények modulban az a kereskedő, aki képes alkalmazkodni a folyton változó törvényekhez, busás haszonra tehet szert. Egy-két izgalmas szigorítástól, akár még az alma vagy a kenyér is csempészárunak számít majd! Az aktuális Bíró dönt az érvényben lévő Törvényekről, de persze erszényét nem kímélve a többi játékos is segítheti a törvényalkotást! A Különleges rendelések modulnak köszönhetően egy kis külön munkával sok pénzre szert lehet tenni, hát mi baj lehet, ha az átlagos áruk mellett egy-két magán jellegű megrendelést is teljesítesz? De nem árt, ha óvatos vagy, a kockázat is nagyobb! A Különleges rendeléseket az Átvizsgálás fázis során lehet teljesíteni, és ehhez csak a tarisznyádban aktuálisan lévő árukat használhatod!
A megoldást az 1960-as években kibontakozó lemeztektonikai modell adta meg, amely magába olvasztotta a tengeraljzat-szétterülés és a kontinensvándorlás elméleteit, és a Föld belső szerkezetének a szeizmológia általi megismerésének köszönhetően meghaladta azokat. A lemeztektonikai modell szerint a földi litoszféralemezek mozgását a földköpenyben lejátszódó konvekciós áramlások gerjesztik. A Föld mélyében felmelegedő anyag sűrűsége lecsökken és felfelé kezd áramlani, majd a forrópontokon és az óceánközépi hátságok mentén tör a felszínre. Az óceánközépi hátságoknál feltörő magma megszilárdul és folyamatosan növeszti az óceáni kérget. A növekvő óceáni kéreg és a kontinentális kéreg között nő a feszültség, aminek következtében a nagyobb sűrűségű, vékonyabb óceáni lemez a szubdukciós zónákban a kontinentális kéreg alá bukik, majd a köpenybe jutva bezárja a konvekciós kört. Források [ szerkesztés] Kis Károly. Általános geofizikai alapismeretek. ELTE Eötvös Kiadó (2007). ISBN 963 463 542 3 Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh85031548 GND: 4032288-9 BNF: cb11931788w KKT: 00572551
A szuperkontinens a jövőben egy feltételezett kontinens, ami a jelenlegi kontinensek összekapcsolódásából jönne létre az elsősorban modellezésekre alapuló hipotézisek szerint. Szuperkontinensek és a rájuk vonatkozó elméletek [ szerkesztés] A manapság legáltalánosabban elfogadott geodinamikai modell, a lemeztektonikai elmélet és az ezt alátámasztó óriási mennyiségű földtani - geofizikai megfigyelés alapján azt állíthatjuk, hogy Föld fejlődéstörténetében többször is megtörtént az, hogy a bolygó összes kontinense egybeolvadt, és így létrehoztak egy szuperkontinenst. A szuperkontinens a keletkezésétől a feldarabolódásáig az egyetlen kontinens a Földön. Jelenlegi ismereteink szerint a szuperkontinensek 500-700 millió évenként, bizonyos mértékig ciklikus módon keletkeznek. Nem tudjuk, pontosan hány szuperkontinens létezett eddig – valószínű, hogy több is – azonban ennek modellezése éppen azért nehéz, mert a bizonyítékok jelentős részét maga a lemeztektonika semmisíti meg vagy alakítja át annyira, hogy nehéz a megfigyeléseket ebben az értelemben kiértékelni.
Aljzat, vagy elmosódás? A mélyebb olvadékmodellt - amelyet a legtöbb geológus kedveli - a régi kontinentális kőzetek előrejelzett összetétele nem egyezik meg a Isua-val. De amikor a csapat a mélyebb mélységeken az olvadó bazaltokat modellezte, a kompozíciók tökéletesen illeszkedtek. "Az eredmények nem lehetnek jobbak" - mondta Nagel a OurAmazingPlanetnek. "Az egyik kísérlet a régi Isua kontinentális kőzetek ritkán jó reprodukcióját eredményezte". A két modell közötti valódi különbség az, hogy a mélyebb mélységben a korai kontinensnek a köpenyben kell lennie egy szubdukciós zónában, ahol egy tektonikus lemez a másik alá burkolódik. De a sekélyebb modellben a korai kontinensek "kiszivárognak" a Föld felszínén, teljesen a kéregben, nem pedig a köpenyen. Az új, sekélyebb modell megnyitja az utat egy alapvető kérdéshez: Vajon a Föld korai éppen vannak-e szubdukciós zónái? Nagel nem tudja biztosan, hogy történt-e, de a kérdésre adott válasz sok mindent megváltoztathat, amit a tudósok úgy gondolnak, hogy tudnak a Földről.
[A világ leghíresebb sziklái] A Föld legrégebbi kontinentális kövei valószínűleg ősi, részben megolvadt bazaltokból származtak, mondta Nagel. A két régi típusú rock felfedezése lehetővé tette a Nagel csapata számára, hogy összevesse a sminket, és kitalálta, hogy a bazaltok megolvadtak a kontinentális kőzetek alakjában. A bazaltok (és minden más sziklák) különböző hőmérsékletű és nyomású különböző "olvadékok" - vagy olvadt keverékeket alkotnak, így egy szikla végső összetétele nyomot jelent a mélységben lévő Földön. Nagel és csapata számítógépes kísérleteket végeztek, hogy megnézzék, mi történne a régi Isua bazaltokkal, ha különböző mélységben olvadnak. A basaltolvadékokat 60 km-en (100 km) mélyítették el - ahol a legtöbb geoszcientista gondolkodó a legrégebbi kontinentális kőzeteket formálta -, és 19-40 mérföldes mélységben olvad. A kapott válaszok meglepőek voltak. "Egy nagyon egyszerű modell hirtelen elmagyarázta az összes geokémiai adatot" - mondta Carsten Münker, a kölni egyetem geológusának, aki társszerzője volt a tanulmánynak.
[ forrás? ] Merőben eltérő viszont Christopher Scotese (Texasi Egyetem) elképzelése, aki hosszan kutatta a kontinensek múltbeli elhelyezkedését, és ebből próbálja kivetíteni elénk a jövőt. Úgy véli, a következő 50 millió évben Afrika északnak nyomulva eltünteti a Földközi-tengert, és Európával ütközve egy a Himalájához hasonló magashegységet gyűr fel Európa déli peremén, az északnak haladó Ausztrália pedig Borneóval együtt Dél-Kínához forr. Úgy 200 millió év múlva szerinte megáll az Atlanti-óceán terjeszkedése, ehelyett alábukási zóna keletkezik Amerika keleti partvidékén, az Atlanti-medence bezárul, és Észak-Amerika összeforr a már egyesült európai-afrikai kontinentális kéreggel. Az így létrejövő szuperkontinenst Pangea Proximának nevezte el. [ forrás? ] Természetesen senki sem képes jelenleg bizonyítani, hogy melyik kutató elképzelése válik majd valóra a jövőben, de abban a kérdéssel foglalkozó kutatók zöme egyetért, hogy egy új szuperkontinens a jövőben ismét kialakul. Annál érdekesebb annak előrevetítése, milyen körülmények fognak majd uralkodni a majdani "össz-Földön".