A kilátóterasz (La Jetée) 1962-es francia rövidfilm Rendező Chris Marker Producer Anatole Dauman Műfaj disztópikus film posztapokaliptikus film photograph series sci-fi film Forgatókönyvíró Chris Marker Főszerepben Hélène Chatelain Davos Hanich Zene Trevor Duncan Operatőr Jean Chiabaut Chris Marker Vágó Jean Ravel Gyártás Gyártó Argos Films Ország Franciaország Nyelv francia német Játékidő 28 perc Forgalmazás Forgalmazó Inc. Bemutató 1962. február 16. 1966. március További információk IMDb A kilátóterasz (La Jetée) 1962 -ben bemutatott fekete-fehér sci-fi rövidfilm, amelyet Chris Marker írt és rendezett. 370. A Kilátóterasz (La Jetée) - 1961 - 1001 Film. Terry Gilliam 1995 -ös 12 majom című filmje Marker alkotásán alapul. A filmcím eredete [ szerkesztés] La Jetée franciául kikötőgátat, mólót jelent, de a jelentése itt terminál, mint a repülőtéri terminál. A film cselekménye [ szerkesztés] A 3. világháború következményeként lerombolt Párizsban a túlélők a Palais de Chaillot galéria alá kényszerültek. A túlélők kifejlesztették az időutazást annak reményében, hogy visszaállíthatják a háború előtti állapotokat a jelenben.
A Budapesti Klasszikus Film Maraton keretében Chapelier Fou és Maxime Tisserand élő zenei kíséretével láthatjuk A kilátóterasz című filmet. Kísérőfilmje Moholy Nagy László Marseille régi kikötője, amelyhez a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem diákjai a két zenész vezetésével tartott workshopon írnak zenét. A filmek után folytatódik az összművészeti élmény: Chapelier Fou kever a nézőknek, hallgatóknak egy koncertnyi zenét. A kilátóterasz (La jetée) R. A kilátóterasz – Wikipédia. : Chris Marker | francia sci-fi kísérleti film, dráma, 1962, 28' színes | franciául, angol felirattal | Sz. : Jean Négroni, Hélène Chatelain, Davos Hanich A 3. világháború után Párizs romokban hever. A földalatti bunkerekben meghúzódó túlélők rabokon kísérletezve kifejlesztik az időutazást, hogy a múltba visszatérve megakadályozzák a pusztulást. Chris Marker 1962-ben készült sci-fi rövidfilmje több szempontból is rendhagyó. Felbontja a hagyományos elbeszélés szabályait, zavarba ejtő történetét szinte végig expresszív állóképekben mondja el.
Akit visszaküldtek – egy férfit – rab volt, akinek homályos emlékei voltak egy nőről, akit az orlyi reptéren látott, amint erőszakoskodnak vele. Újra és újra visszaküldték az időben, és ő újra és újra beszélt azzal a nővel, akiről az emlékei szólnak. A múltban tett látogatása sikeres volt, így a tudósok megkísérelték a jövőbe küldeni a férfit. Filmkoncert - Chapelier Fou - Chris Marker - A kilátóterasz (La Jetée) - Budapest - 2021. szept. 22. | Koncert.hu. Miután visszatért a jelenbe, halálra ítélték, de ő azt kérte, hogy hadd menjen vissza gyermekkora Orlyjába. Visszatért, és átélte azt, ami emlékeiben élt: ahogyan a reptéren megöltek egy férfit, aki egy nővel volt. Rájött, hogy saját magát látta felnőttként meghalni. Itt a vége a cselekmény részletezésének! Szereplők [ szerkesztés] Jean Négroni – Narrátor (hang) Hélène Chatelain – a nő Davos Hanich – a férfi Jacques Ledoux – kísérletező André Heinrich Jacques Branchu Pierre Joffroy Étienne Becker Philbert von Lifchitz Ligia Branice Janine Klein William Klein Germano Faccetti További információk [ szerkesztés] A kilátóterasz a -n (magyarul) Senses of Cinema: Platonic Themes in Chris Marker's La Jetée A kilátóterasz az Internet Movie Database oldalon (angolul)
2020. szeptember 05. 15:53 Franciaország (Argos), 28 perc, ff., francia Rendező: Chris Marker Producer: Anatole Dauman A lista előző filmje, a Tavaly Marienbad ban című francia film megkérdőjelezte a hagyományos filmkészítés szinte minden alapvetését, leginkább a történetmesélés tekintetében, ami konkrétan azt jelentette, hogy nem volt történet, pontosabban nem volt egy biztos lábakon álló történet. Sosem tudtuk éppen melyik idősíkban illetve pontosan hol vagyunk, és amit látunk az a valóság-e vagy csak egy álom. A Kilátóterasz rátesz erre egy lapáttal, amennyiben nincs film sem a szó klasszikus értelmében (legalábbis ahogy megszoktuk a filmet, másodpercenként 24 db képkockával). A hozzávetőlegesen 28 perc játékidőből egyetlen egyszer (pár másodpercre) - mintegy szabályt erősítő kivételként - vehet észre a figyelmes szemlélődő néhány másodpercnyi "mozgóképet"... egyébként a film állóképek egymásutánjából áll. Olyan állóképekből, mint mondjuk ez: vagy ez... vagy mondjuk ez: Hagyományos értelemben vett hangsáv sincsen.
A megdöbbentő befejezés - legalábbis, ami akkor, 1962-ben az lehetett - a néző arcába mászik. Elgondolkodtatja az embert, hogy az időutazás, mint lehetőség, már nagyon rég foglalkoztatja az embereket és már akkor is érdekes teóriákhoz vezetett, fura megoldásokkal. Hosszan lehetne erről filozofálgatni, de amit én vallok erről, azt mostanában egy filmben is mondta valaki, igaz, azt hiszem viccesen említve: "Ha egyszer lesz időutazás, akkor már most is lenne! " - és ezen véleményemet még a féreglyukas fantáziálások sem tudják megváltoztatni. Mert ezt, akkor hiszem, ha látom, bocsi! A film is eléggé lengén kezeli az időutazás módszerének, lefolyásának megvalósítását. A férfi egy ágyon fekszik, szemére ellenzőt és diódákat helyeznek. Azután már a múltban van. Nos, nem derül ki, hogy csak a tudata repül vissza éveket, vagy a teste is, mindenesetre a múltba materializálódik a teste és így tud kapcsolatba lépni egy nővel. A visszahívása is rejtély ilyetén, hiszen, ha a múltba került, akkor a jelenben elvileg a teste nem fekszik az ágyon, így, a tudósok nem is tudják levenni róla a szemfedőt, ezzel megszakítva a kísérletet.
Ezen időutazások során a férfi, akit kiválasztottak erre a kísérletre, találkozik azzal a nővel, akiről az a bizonyos gyerekkori emlékkép él a fejében. Egyre izgalmasabban hangzik, ugye? Ha valakinek dereng, hogy mintha találkozott volna ezzel a történettel, nos nem véletlen: A 12 Majom című 1995-ös film alapötlete innét származik. Ezt bontotta ki remek érzékkel Terry Gilliam. A film remek csattanóját nem lövöm le azok számára, akik esetleg még nem látták sem ezt, sem a 12 Majom című filmet. Mindenesetre - talán az állóképeknek, és a németül való suttogva duruzsolásnak, illetve a vitathatatlanul sötét történetnek is köszönhetően elég nyomasztó a film. Ettől függetlenül különleges hangulata és kísérletező stílusa miatt - na meg a páratlan történetbeli csavar miatt - csak ajánlani tudom megtekintését.
Annak ellenére, hogy amikor a forgatókönyvet Terry Gilliam elolvasva beleszeretett a "12 majom - Twelve Monkeys (1995)" történetébe, a művet megihlető eredeti rövidfilmet nem látta, így elég dőreség teljesen összekapcsolni Gilliam nevével a korábbi filmet, mint alapot. A forgatókönyvírók, David Webb Peoples és Janet Peoples házaspár munkáját dicséri valójában és Elizabeth Hand magyarul is megjelent, 1995-ös posz-apokaliptikus könyvét a kész sci-fi dráma. A La Jetée valójában egy fekete-fehér mozgó képes tabló, narrátor szöveggel és hangokkal megtoldva. Hangulatot a képek beállításaival, a fények játékával - az ébredő nő fotói elmosódottak, mintha tényleg álomból ébredne - és a képek váltásának tempójával érik el. 75% szerintem, de ne felejtsük el, hogy a 101 Sci-fi amit látnod kell, mielőtt meghalsz, beválasztotta a 101 film közé, mint megkerülhetetlen sci-fi alkotást, amit látnod kellene. Megtekintése után annyiban lehetsz csalódott, hogy a film formai nyelve egyáltalán nincs összhangban a mai ember elvárásaival.
– fogalmazott bejegyzésében Harsányi Levente, aki tavaly még a Petőfi Rádiónál dolgozott. Mint ismert, Harsányi Levente több kollégájával együtt novemberben távozott a Petőfi Rádiótól, ahol éveken keresztül a reggeli műsor egyik hangja volt. A személycserékre az után került sor, hogy Béli Ádám az M2 Petőfi TV, a Petőfi Rádió és a kapcsolódó internetes tartalmak csatornaigazgatója lett, és újítani kívánt a platformokon. November 2-án érkezett a hír, hogy Péczeli Dóra, Harsányi Levente, Bikfalvi Tamás, Patkó Béla, Iller Bálint és Boros Csaba munkájára a továbbiakban nem számítanak a Petőfinél. (Borítókép: Harsányi Levente 2016-ban. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI) A Microsoft és a partnerei kompenzációt kaphatnak, ha Ön vásárol valamint az ezen az oldalon elhelyezett ajánlott hivatkozásokat követve.
Derült égből villámcsapásként érte a hallgatókat, hogy a Petőfi rádió megvált Harsányi Leventé től és generációkkal fiatalabb műsorvezetők vezetik majd a reggeli műsort. A rádiós egészen eddig nem reagált a leváltására, a Reggeli ben azonban néhány szóban beszélt róla. "Véget ért a rádióműsor, ez most így alakult. Volt már ilyen, úgyhogy nincs ezzel baj, szépen megyünk tovább. Ez egy állapot az ember életében. Ilyenkor azt gondolja egy reggeli rádiós, hogy végre pihen, de nem, hiszen van két gyerek" – fogalmazott sejtelmesen Harsányi Levente, aki most szeretne pihenni egy kicsit, de nem érzi magát rosszul a történtek miatt. "Ha valami véget ér, valami más elkezdődik" – nyugtázta. Harsányi Levente (Fotó: RTL) Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat: Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni: A link vágólapra másolása megtörtént! A link vágólapra másolása sikertelen! :(
Harsányi Levente nélkül folytatja a Petőfi rádió Holnaptól több újítást is bevezet a Petőfi TV és rádió. A változás új reggeli műsort és új struktúrát is jelent. Az MTVA oldala szerint emiatt elbúcsúztak a rádió pár alapemberétől, így a többek között a SzerencseSzombatban és a Magyarország, szeretlek! című showban látható Harsányi Leventétől is – olvasható a oldalán. "A változás néhány régi kolléga távozását is jelenti: Péczeli Dóra, Harsányi Levente, Bikfalvi Tamás, Patkó Béla, Iller Bálint és Boros Csaba hangját nem hallhatjuk ezentúl, de természetesen a Rádió hálás az egykori műsorvezetők munkájáért és hozzáállásért, amellyel az eddigiek során építették a Petőfi brandet" – írták. Holnaptól reggel hajnali öttől már Varga Gergővel találkozhatnak a hallgatók, majd hat órától Bekker Dávid szólal meg a Petőfi új otthonából, az A38 Hajóról. "Vannak, akik szuper munkahelyeket hagytak maguk mögött, például Dominik Zsolt, aki jelenleg a Petőfi rádió vezető szerkesztője, vagy Faragó Janka, aki a Sláger FM-ről érkezett.