Akadnak alacsonyan fekvő szigetek, de vannak 1500 méter magasságba emelkedő vulkáni csúcsok is. Ahogy múltak az évszázadok, a pintyek különböző populációi egyre ügyesebben alkalmazkodtak lakókörnyezetük körülményeihez. Méghozzá úgy, hogy módosították az élelemgyűjtés szerszámát – a csőrüket. Ma egyetlen szigeten tíz különböző pintyfaj él. Testük nagysága és alakja, tollaik színe nagyjából azonos, csőrük és viselkedésük azonban jellegzetesen eltér egymástól. A Galápagos-szigetek különleges világa. A virágbimbókkal és gyümölcsökkel táplálkozóknak, akár mifelénk a piróknak, vastag és zömök a csőrük. Az apró rovarokat és lárvákat zsákmányolóknak csőre, akár a harkályé, vékony és csipeszszerű. Míg a magvakat csipegetőknek "verébcsőrük" van. És akad olyan pintyfaj is, amelynek egyedei először letörnek egy kaktusztüskét, s azzal piszkálják ki a korhadó faodvakból a lárvákat. Az ő őseik valószínűleg egy perui ezermester kalitkájából szabadultak neki a világnak… Tetszett a cikk? Küldd el az ismerősődnek! Hozzászólok! Természeti csoda (17/44)
Ecuadortól körülbelül ezer kilométerre nyugatra, másfél órányi repülőútra található a Csendes-óceánból kiemelkedő vulkanikus szigetcsoport, a Galápagos-szigetek. Mivel a hajózási útvonalak a nagy felfedezések idején elkerülték, élővilága átvészelte civilizációnk rombolásait. Napjainkra teljes területét védetté nyilvánították, s a turisták számát évi hatvan-hetvenezer főben maximálták. Azaz kizárólag szervezett utazás keretében látogathatunk el földünk talán utolsó paradicsomi vidékére. A több millió évvel ezelőtt, a tenger alatti vulkánokból kialakult szigetcsoport sokak régóta vágyott úticélja. 14 nagyobb, nyolc kisebb és 40 egészen parányi szigetből áll. Területe közel 8000 km2, legmagasabb pontja a Wolf vulkán az Isabella-szigeten. Galápagost véletlenül fedezték fel a spanyolok 1535-ben, amikor az akkori panamai püspök, Tomas de Berlanga hajójával zátonyra futott az egyik sziget közelében. Több mint három évszázadon át a szigeteket legfeljebb kalózok és bálnavadászok látogatták. Galapagos szigetek film magyarul. Galápagos a nevét az ott élő óriásteknősökről kapta.
1973 óta Galápagos egy ecuadori tartomány. A szigeteket 3 kantonra oszották: San Cristóbal (A kanton részei az alábbi szigetek: Española, Floreana (Santa María), Genovesa és Santa Fe).
Hatalmas teknősök, mélytengeri gyíkok, halászó kígyók és madarak, amelyek óriási mérges százlábúakat kergetnek, a világhírű Galapagos-szigetek vadvilága rendkívül bizarr és egyedülálló. Ez a káprázatos vad vidék ihlette Charles Darwin evolúciós elméletét, de mára hatalmas változásokon ment át, a turizmus pedig a népesség robbanásához vezet. David Attenborough napjaink Galápagosáról szóló történetet mesél el, és ráirányítja a figyelmet arra, hogy ebben az örökké változó világban az állatok veszélyben vannak, és túlélni szeretnének. Galapagos szigetek film full. Az emberek nagy felelőssége ebben segíteni őket. Angol ismeretterjesztő film, 2014 A műsorszám megtekintése 6 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott! Feliratozva a teletext 888. oldalán. Operatőr: Luke Barnett, Paul Stewart, Richard Wollocombe, Stuart Armstrong Rendezte: Stuart Armstrong
1832-ben José Maria Villamil ecuadori tábornok birtokba vette a szigetet, s megkezdődött annak betelepítése. Az ecuadori kormány 1959-ben hozott határozatot arról, hogy a szigetcsoport teljes területe védett nemzeti park legyen. Fehérhomokos partjait természetfilmek százaiban csodálhattuk meg. 1835-ben Charles Darwin is járt egyik szigetén, Santa Cruzon, hogy evolúciós elméletéhez anyagot gyűjtsön. Jóllehet a szigetcsoport az Egyenlítő közelében fekszik, klímáját alapvetően a Humboldt-áramlat határozza meg. Film: Galápagos - A sziget, amely megváltoztatta a világot. Az esős évszak januártól június végéig tart. Az utóbbi 35–40 évben a szigetek egyedülálló élővilágát – valamennyi szigorú óvintézkedés ellenére – a turizmus, a halászat, sőt a mélyvízi búvárkodás is veszélyezteti. A természettudományok iránt érdeklődők körében köztudott dolog, hogy az óceáni szigeteken néha hiányzik az állatok egy-egy egész osztálya, és ezek helyét más osztályok foglalják el. Az emlősökét a Galápagos-szigeteken például a hüllők, Új-Zélandon pedig óriási szárnyatlan madarak – legalábbis a legutóbbi időkig.
A páva lepényhalak a trópusi indopacifikus régióban a parti öv sekély vizeiben élnek, leginkább a korallhomokos aljzatot kedvelik. Ha felriasztják, hullámzó mozgással úszik tova Forrás: Pinterest/Wolff Nokturnális, vagyis éjszakai ragadozó, a legfőbb zsákmányállataikat kisebb halak és rákok alkotják. A lepényhalak ritkán úsznak, nappal többnyire a finomszemcsés vagy homokos üledékbe temetkezve rejtőznek el. Az óceán legbizarrabb hala bukkant fel sok száz cápa között - videó. A páva lepényhal szemei egy közeli fotón Forrás: Pinterest/Oceanzam Ha a páva lepényhalat felriasztják, az oldalára feküdve szalagszerűen hullámzó mozgással libben odébb. Csak nagyon ritkán látható a tengeraljzattól eltávolodva, vagy a nyílt vízben úszva, ezért is számít különlegesnek a Galápagosz-szigeteken most készített videófelvétel.
Mellouli 1500 méteres gyorsúszásban olimpiát nyert Pekingben, egy évvel később pedig világbajnokságot Rómában. Nyíltvízi úszás. Ezután váltott, 2012-ben a londoni olimpián 10 kilométeren győzött, a következő évben Barcelonában pedig a nyíltvízi 5 kilométeres döntőben nyert vb-aranyat. A magyar nyíltvízi úszás A magyar nyíltvízi úszók érmeiket már korán elkezdték gyűjteni, főleg a kontinensviadalokon, de az igazi áttörést Kovács Rita érte el 1994-ben szerzett világbajnoki ezüstérmével. A férfiaknál 2011-ben Gercsák Csaba nyerte az első érmet, egy bronzot a 25 kilométeres versenyszámban. Persze a legnagyobb eredményünk Risztov Éva londoni olimpiai aranya.
Az Index környékéről is Totalcar, Totalbike, Velvet, Dívány, Comment:Com, Könyvesblog, Tékozló Homár
Ez idő alatt a GPS stabil helymeghatározást tud végezni.