V és Evey karakterei fantasztikusak, feledhetetlenek, ahogy a kettejük kapcsolatának alakulása is. A rejtélyeket mesteri kézzel bonyolította az író, még ha egységként tekintve az egészre némelyik szálat utólag feleslegesnek is látjuk. Olvasósarok: V, mint vérbosszú - Puliwood. A történet folytatásosként volt megtervezve, pontosabban elég nyilvánvaló, hogy nem igazán volt megtervezve, folyamatosan alakult a megjelent epizódokban, és becsületére legyen mondva a szerzőpárosnak, hogy az újabb kiadásnál nem nyúltak bele, meghagyták a tökéletlenségeit. A film ezzel szemben tökéletesen ki van találva, a forgatókönyv kerek, a fordulatok hatásosak, a képi világ szépen ki van dolgozva. A pár évvel korábban a Mátrix-filmek révén világhírre szert tett Wachowski-testvérek remekül megírták a V filmet – csakhogy húsz évvel később már értelmetlen lett volna ragaszkodni az eredeti koncepthez, és a fasiszta-anarchista ellentét helyére valami konfúzabb, általánosabb bal-jobb, liberálisabb-konzervatívabb párhuzam lépett. Nem rossz, hatásos, gondolatébresztő így is – de azért valahogy mégis hígabb.
A rosszul működő társadalom rásütötte a bélyegét, emiatt kezdetben jobban fél V-től, mint az elnyomóktól; egészen addig, amíg keresztül nem megy egy rémisztő utazáson (a nézővel együtt). V mint vendetta videa. A rendőr az érme másik oldala, a rendszer egyik pillére, aki vagy tényleg hisz Sutler kancellár elveiben, vagy csak olyan régen él velük/köztük, hogy már megszokta őket. Ám amikor lassan rájön, hogy minden, amiben hitt, minden, amiért harcolt, hazugság, válaszút elé kerül; el kell döntenie, hogy ki mellé áll majd a végső összecsapás során. Ahogy a történet atyjától megszokhattuk, minden fontosabb szereplőnek megismerhetjük a hátterét: a játékidő alatt kibontakozik előttünk a "jófiúk" és a "rosszfiúk" élete, múltja, sőt, aki elég figyelmes, az még a jövőbe is betekintést nyerhet! Érdekes mellékszál Valerie-é, egy önálló kis "mese" az egész eseménysoron belül; de ugyanígy lebilincselő a nyomozás folyamata; izgulhatunk V merényleteikor, hogy vajon sikerül-e neki és borzonghatunk a diktatúrákat bemutató, már-már dokumentumfilm értékű leírás láttán.
Berecz András - Mese a furulyáról - YouTube
Moldvából, Háromszékből, Udvarhelyről, Csíkból és Bukovinából származó gyűjtések alapján, ott élő magyarjaink helyi nyelvjárásában szól hozzánk a nagy mesélő; Berecz András. 1. Aluszol-e te juhász? (Moldva) Mennyből jöttünk tihozzátok (Háromszék) Sem ebédem, sem vacsorám (Udvarhely) Meg akartam házasodni (Udvarhely) Magyar zsukáta (Udvarhely) Elvesztettem a kecskéket (Csík) Marosszéki forgatós (Udvarhely) 2. Lusta csobán (mese) 3. Lódulj babám túl a högyön (Udvarhely) Ne sírj, rózsám! (Udvarhely) 4. Mátyás király szeretője (mese) 5. Ha kimenyek arra magos tetőre (Csík) 6. Mátyás király és az öreg (mese) 7. Aluszol-e jó juhász? (Bukovina) Kiss Eszter interjúja (Magyar Nemzet, 2003. ) — Felítő. Nem mindennapi címet választott az új albumnak. Honnan származik ez a kifejezés? — Csíkban egyszer úgy igazítottak útba, hogy: "Azon a felitőn kapackodjon ki a tetőre! " "Há — mondom — mi volna az a felitő? " "Ugyanaz, mint a leitő — azt mondja — de ha van erő s van akarat s felkapackodik: felitő.
Szerző foto melléklete az énekesek magatartásáról. Két kiadás. "Rokonok söre" csuvas népköltészet, műfordítás és tanulmány jegyzetekkel. 2001. Teleki Alapítvány "Sose Sára" mese 2001. Eső, irodalmi folyóirat, mese szám. "Két légy, két ladik - mese a tallinni kőkandúrról, melyben a város ismert kőmacskája egy pár szóra megelevenedik, aztán meg is merevedik - mese arról, hogy Perzsia bevétele is nehéz szájmunka" "Ez úgy igaz, ahogy hiszitek – nagyotmondó mesélők nyomában Berecz Andrással" (rendező: Karácsony Molnár Erika) dokumentumfilm. Dokumentumfilm a Csuvasföldről Duna TV támogatásával, néphagyomány, identitás témakörben. Kb. 8 óra megvágatlan, 2000. (munkatársak: Agyagási Klára, Dénes Zoltán) Lemezek, kazetták, CD-k: A szél patkójától a kõ is szikrázik (Ökrös zenekar, Juhász Zoltán) Egyszólam Vásárfia (Újstílus) Kalotaszegi mulatónóták (Ökrös zenekar) Megütik a dobot (Kalamajka, Egyszólam) Kőkertben liliom (mese, dal, fotó) Kőkertben liliom II.
Kultúrszövet - Művészet az éterben! - 1. évad 2. adás - A mesékről. Beszélgetés Berecz Andrással. *** További podcast adásaink Kultúrszövet - Művészet az éterben! - 1. évad 1. adás - Dr. Kucsera Tamás Gergely
Berecz András (Fotó: Eöri Szabó Zsolt) Miért fontos ön szerint a mese? – Mert úgy okos, hogy érthető, arányérzéke van. Korunk legtöbb okos embere érthetetlenül, színtelenül és sokat beszél. Az érthetetlenség vonzó köd? Rangjel? Vagy már nagyon elsodródtunk egymástól? A mese generációkon átívelő tudást ad. Létezésünkre keres szívderítő válaszokat, a kifejezésnek, szóalkotó leleménynek, tárháza, etikai kódex. Lehet élni nélküle, de ez nem veszélytelen. Mit jelent az ön számára, hogy a Nemzeti Színház színpadára viheti a népmesét? – Színházba emelni a mesemondást legnagyobb megtiszteltetés. Az egymásnak eső erők, ütközések, ellentétek színhelyére elbeszélő műfajt tenni! Sokfelé jár ma is gyűjteni, vannak adatközlői, akikkel dolgozik. Van-e még valamerre élő mesélés? Moldvában még ha töredezve is, de ma is él a hagyományos mesemondás. Erdélyben kevésbé, Magyarországon alig. Pohár mellet itt-ott azért akadnak lenyűgöző figurák, feneszájúak. Kondérok körül is pompás nyelvű asszonyok. Tudományuk elsőrangú oltóanyag.
Sok lemezt, kazettát, CD-t, rádió- és televízió felvételeket készített itthon, Európában, USA-ban és Kanadában is. Tanított magyar népzenét Kalotaszentkirályon, Jobbágytelkén, Sopronban, a torontoi York egyetemen, kanadai, amerikai táborokban. Mesét mondott tolmácsok segítségével kanadai, észt, francia, holland közönségnek is. Utóbb műfordítással is foglalkozik. "Életem különféle vargabetűi és hajtűkanyarszerű fordulatai után, melyek során rakodó segédmunkás, erdőművelő, útkarbantartó is voltam, hajszolt embertársaim örömét keresgélő, énekes, mesemondó lettem. " Díjak, elismerések: 1985. Népművészet Ifjú Mestere díj 1990. Magyar Művészetért díj 1993. Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetés 2001. Magyar Örökség díj 2003. Március 15. díj 2005. Alternatív Kossuth díj 2005. Prima díj 2008. Szer Üzenete díj - Böjte Csabával megosztva 2010. Budapestért díj 2011. Kossuth díj Könyvek, írások, filmek: "Bú hozza, kedv hordozza, Magon kőtt énekesek iskolája I. " 1997. : Néprajzi tanulmány a néphagyomány ismeretlen "zeneesztétiká"-járól.
Ha nem is látványosan, de azért mozog. Ha más nem is, a bentlakó észre veszi. — A régi mesemondók is változtattak a mesék szövegén. Mi a szabály, mennyire alakítja a mesemondó az eredeti történetet? — Lényegében akármennyire. De csak szép lassacskán. Mint folyó a partját. Sokak közös alkotása ez, amelyik változat nem életképes, elvész. Szóbeliségben az alkotás füleken és arcokon próbálja ki magát. Helyben és azonnal. Nagy előny. A mesemondó pontosan és rögtön látja, hogy amit mond, unalmas-e vagy szórakoztató. Ha azt veszi észre, hogy a mese alatt itt-ott felsóhajtanak, odaillő helyen nyögnek egy jóízűt, a szemük szaladgál, jót nevetnek, akkor az már jó, az a fordulat már életképes. A kötött formájú, közösségi művészetekben is megnyílik a végtelen szabadság, ha jó irányba fordul az ember. Aki messze akar látni, nem az ablakkeretet nézegeti. — Dokumentumfilmet készített a háborút és hadifogságot megjárt nagyotmondó mesemondókról, akik tréfás és mindig jól végződő történeteikkel a nehézségek között magukat vigasztalták.