Berecz András mese-est a bécsi Pázmáneumban - YouTube
Berecz András - Mese a furulyáról - YouTube
A nagy mesélő, a gyergyói Köllő István vagy, ahogy mindenki ismerte, Hazug Pista azt mondta: "Én, ha egy szót a lábad elé gurittok, te a lábad kapd fel, mert ha nem, üti el! " Igen, ilyen találó szavakat tudott mindenre, ami az ő életében fontos volt. Éleslátás és lényeglátás mozgatta a nyelvét. A Kaukázusban azt mondják: "Találó szótól az ökör is meghőköl. " Igen. Mivel minden emberben hála isten legalább egy ökör lakik, ezért érdemes találó szavakat keresni. Ez a belső ökröcske tán az igazi irodalomnak is legerősebb mozgatója. Nyelvünk nagy és elfeledett ajándéka még – a többi közt – a szórend. Feneketlen tudomány ez is. Tamási szülőföldjén virágzik ma is. A gyergyói Kicsibükk remetéje, László Géza például így emlékezett: "Kitettem egy bogot a medvének, mert huligány volt, az belé is sétált okoson. De az a medve kezdett is a vackorfa körül olyan táncot, hogy ha az onnonnót elszabadult volna, nincs az a művelt nép, nincs az az államelnök, s nincs az a kórházigazgató, amelyik megmondja: melyik hurka melyikünké volt! "
Él-e? Ha él, bevihető-e még a budai várba? Körülbelül ezek. — A kiadványt Gyulai Líviusz illusztrálta, a lemezkísérő füzetből könyv lett. — Igen. Lila, sárga felhők, szürke ég, zöldfülű ördögök, Gyulai Líviusz a szöveg mögötti tartományt fogta meg, aztán továbbgondolta, nagy derűvel. A messziben heverésző lusta pásztor álmát, a távolban kapaszkodó Mátyás király mosolyát gukkerral vizsgálja. Nem reszkető kézzel. — Mennyire változtatta meg az eredetileg gyűjtött mese szövegét? Ezekben is szerepelt a felítő kifejezés, vagy ezt a szót maga építette bele? — Többek közt ezt a "felítő"-t is én tettem bele. Azokat az élményeket, amik az évek alatt rám zúdulnak, nem tudom kihagyni a meséből. Gátat építhetek neki, áttör rajta. A meséből — ha sokat mondják — rendre kiemelkedik egy-egy rész, odasodródnak, ráúsznak a később hallott szavak, élmények, így aztán a mesén belül kis szigetek épülnek. A képzelet könnyen gyökeret ver rajtuk. A mondott mese, olyan, mint a fa, ha kivágták, és gerenda lett is, vetemedik, tekeredik.
0 8668 Video jelentése Mi a probléma? Szexuális tartalom Erőszakos tartalom Sértő tartalom Gyermekbántalmazás Szerzői jogaimat sértő tartalom Egyéb jogaimat sértő tartalom (pl. képmásommal való visszaélés) Szexuális visszaélés, zaklatás Ha gondolod, add meg e-mail címed, ahol fel tudjuk venni veled a kapcsolatot. Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk. Video beágyazása Üzenetküldés Hozzáadás listához Új lista 2009. jan. 3. Cimkék: 2, mese Nem véletlen van olyan nagy sikere a közönségnél! Mutass többet
2 Született: 1957. október 29. (Budapest) Kossuth-díjas énekes, mesemondó, népmesegyűjtő, folklórkutató és előadóművész. 1957-ben Budapesten született. Az első dalokat édesanyjától tanulta, aki a híres kunhegyesi táncos, tréfafa és nótafa, Tanka Gábor lányaként sok ilyet tudott. Erdélyben, Moldvában, Felvidéken, Somogyban, Nagykunságban, Nyírségben... dalokat, meséket, tréfákat gyűjtöget. Élete különféle vargabetűi, hajtűkanyarszerű fordulatai után, melyek során… Tovább Kossuth-díjas énekes, mesemondó, népmesegyűjtő, folklórkutató és előadóművész. Élete különféle vargabetűi, hajtűkanyarszerű fordulatai után, melyek során rakodó segédmunkás, erdőművelő, útkarbantartó is volt, hajszolt embertársai örömét keresgélő énekes, mesemondó lett. Óvodásoktól nyugdíjasokig, nevelőintézettől parókiáig mindenféle rendű és rangú ember "használ"- hazája az elszakadt részekkel, és a diaspóra is. Kedves dalai és meséi a honát kereső és a nagyon szerelmes ember hallomásai, látomásai. Felnőttekhez szólnak inkább.
Fotó: Juhász Éva Golde szerepét Szulák Andrea alakította az előadásban: "Golde babonás, egyszerű ember. A világ értelmezéséhez ez az egyik menedéke, kapaszkodója. Az a játékosság benne, amit mi magunk is megtapasztalunk a hétköznapokban, hiszen amikor furcsát álmodunk, szeretnénk tudni a jelentéséről. " Fotó: Art&Lens Photography Berzsenyi Kriszta jelmeztervező Marc Chagall festményéből merített inspirációt, a darab legfontosabb üzenete az egység a jelmezeken is tükröződik. Dézsy szabó gaboriau. Kézzel festették meg az anyagokat, így egyedülálló jelmezvilágú előadás született. Orbán János Dénes fordításában klasszikus nyelvezeten szólalt meg a mű, szöveghűbb, metafizikusabb változat született, amely jobban hasonlít az eredetihez, ugyanakkor a mai világhoz igazodik. "Szinte 300 szó van a magyar nyelvben, ami jiddis eredetű, próbáltam a dalszövegekbe is minél több jiddis kifejezést beilleszteni. " (Orbán János Dénes) A második szereposztás Tevje szerepében Dézsy Szabó Gábor debütált. Őt idézve "... az emberek egymás közötti feszültsége, valamint a hatalom által szított gyűlölködés hogyan tudja megkeseríteni a mindennapi életet.
Pedig erről a fordításról, melyben a " Sunrise, Sunset " így hangzik: " Nap kél, nap hull ", s melyben a legfentebb cím gyanánt idézett fordulat is megtalálható, már elsőre is sok panaszos szavam akadt. Ezeket itt újabb idézetek citálásával nem szaporítanám, ehelyett mindössze az alapvető, még az énekelhetőség és a szövegérthetőség problémájánál is végzetesebb gyengét említeném: Orbán szavai és mondatai leesnek a színpadról. Nine - Kilenc - Budapest - 2022. febr. 13. | Színházvilág.hu. Akkor is, amikor a magyarító kényszeresen előhalmozza a jiddis fordulatokat (lébecolástól és ajsertől az "az lenne a kóser"-ig), s akkor is, amikor egy-egy színpadi alaknak csupán valami egészen egyszerű közlést kellene tennie. S ez, úgy lehet, még arra is magyarázatul és mentségül szolgálhat, hogy egyik-másik közreműködőnek miért áll rá a szája oly nehezen erre a szövegre. Megkockáztatom, már csak ezért is hasznosnak bizonyulhatna egy dramaturg foglalkoztatása, ám ilyen közreműködőt, akárcsak a János vitéz vagy a La Mancha lovagja esetében, úgy ezúttal sem jeleznek a nyomtatott és internetes operettszínházi műsorlapok.
(Bozsik Yvette) A hegedűs figurája, Kiss-Balbinat Ádám alakításában, a zsidó sors szimbólumaként, mint tér és idő őrzője és irányítója végig kísérte az előadásban felvillanó emberi sorsokat. Az előadás egyik leglátványosabb jelenete az álomkép szürreális látomása, ahol a múlt, a jelen és a jövő egybeolvad, de hasonlóan monumentális a kocsma-, vagy az esküvői jelenet is. Az első estén Földes Tamás Kaszás Attila-díjas színművész alakította Tevje szerepét. Őt idézve " …nem véletlen, hogy a darab elején azt mondta Tevje, hogy mindannyian hegedűsök vagyunk a háztetőn, ami egy bizonytalan állapot. A mai világ pedig egyre gyorsabban halad afelé, hogy vagy változtatnia kell az emberiségnek azon, ahogy él – a pénz, az idő és a megszerezhető dolgok hajszolásán -, vagy vissza kell térnie valamiféle spirituálisabb lét felé. Egyensúlyoznunk kell, de ha nem vigyázunk, előbb-utóbb leesünk. Ezért is kellenek az ilyen darabok, amelyek talán arra ösztönzik az embereket, hogy váltani kellene, a lélek felé fordulni az anyagiak helyett, és akkor túlélhet az emberiség. Zene füleimnek: Lechájim! – Az életre!. "
Az előadást az évek során 729-szer tűzték műsorra itt, mindeközben pedig elindult nemzetközi hódító útjára: színpadra állították szerte az Egyesült Államokban, majd Dél-Amerikában, Londonban és Európa több országában is.