Kritika Az alkotók tudták, honnan kell jó ötleteket lenyúlni, és azt is, hogyan kell ezeket jól összegyúrni. Péntek délutáni szórakozáshoz ez pont elegendő. Bevezető Mi lenne, ha a földönkívüliek megtámadnák a Földet, és semmi esélyünk nem lenne ellenük? Gondolkodjunk négy dimenzióban! Erre buzdít a Chris Pratt főszereplésével készült A holnap háborúja, ami szépen összekapkodott minden klisét a nagyszabású sci-fikből. A holnap háborúja - Legutóbbi tartalom KRITIKA: A holnap háborúja Mi lenne, ha a földönkívüliek megtámadnák a Földet, és semmi esélyünk nem lenne ellenük? Gondolkodjunk négy dimenzióban! Erre buzdít a Chris Pratt főszereplésével készült A holnap háborúja, ami szépen összekapkodott minden klisét a nagyszabású sci-fikből.
793 A holnap háborúja (The Tomorrow War), rendezte: Chris McKay, szereplők: Chris Pratt, Yvonne Strahovski, J. K. Simmons, amerikai sci-fi akciófilm, 138 perc, 2021. #mindmeghalunk Amíg az Amazon alapítója a világűr határára készül, megvásárolt nekünk egy, a Covid miatt a mozikból kimaradt űrlényes inváziós sci-fi akciófilmet. Jól áll neki a képernyő, még jobban állt volna a vászon és bár a marketing az eredetiségével próbálja meg eladni, A holnap háborúját sokkal inkább azért ajánljuk, mert a már sokszor látott dolgokat szórakoztató módon pakolták benne össze. A Lego mozik rendezője érti a dolgát, Chris Pratt meg tényleg az a fickó, akit lehetetlen nem kedvelni. Dan Forester ( Chris Pratt) háborús veterán, jelenleg középiskolai tanárként a tudomány szeretetére buzdítja a fiatalokat kevés sikerrel. Mivel csak a katonáskodáshoz és a tudományhoz ért, hiába próbál a versenyszférában érvényesülni, állandóan elutasítják, amitől egyre inkább tehetetlennek és feleslegesnek érzi magát. Már csak az segítene rajta, ha valami igazán nagy dolgot vinne véghez és erre meg is van az esélye, amikor egy féreglyukon át katonák érkeznek, akik közlik, hogy 30 év múlva idegenek özönlik el a Földet.
Kényszeredetten ülök le az újabb és újabb világmegmentő filmeket megnézni, azonban Chris Pratt kedvéért rászántam magam, és jól tettem. Nehéz lehet újabb és újabb ötletekkel előállni a filmes szakmában, amikor nekünk, nézőknek egyre magasabb az ingerküszöbünk, köszönhetően a már-már korlátlanul elérhető sorozatoknak is. A holnap háborúja (The Tomorrow War) című nagyszabású sci-fi július 2-án debütált az Amazon online videótárában. Egy csapat a jövőből Az egyik oldalon Dan ( Chris Pratt) és családja van főszerepben, a másik oldalon a világ megmentése. Különösen tetszett, hogy a film 2022-ben, a nem túl távoli jövőben játszódik, és a világ sorsa a 2022-es labdarúgó-világbajnokság döntőjén változik meg, amikor is megérkezik egy csapat a jövőből, és a tévénézőktől (illetve az egész világtól, amely nagy része pont a tévét nézi) kérnek segítséget. A világ összefog és segít. A jövő sem túl távoli, a 2051-ből érkező kis csapat földönkívüliek elleni harchoz kér katonákat. A technikát természetesen ők hozzák a múltba, a múlt pedig embereket küld a jövőbe, hogy harcoljanak a gyermekeikért.
A szülő-gyerek kapcsolattól kezdve a háborús veteránok társadalomba történő visszailleszkedésén keresztül a mindenre megoldást jelentő tudományig gyakorlatilag mindent belesűrítettek a cselekménybe, ahol az akción kívül jut idő a drámára és a javak és szolgáltatások mértéktelen túlfogyasztásán alapuló közgondolkodás megfelelő mederbe történő terelésére, a nevelésre is. Chris Pratt korrekt módon eljátssza azt, akit kell, a katonát, a férjet, az apát, a fiút, a világ esetleges megmentőjét. Bár A holnap háborúját az alkotók egy egészen új valaminek próbálják eladni, valójában egyetlen olyan jelenet, képkocka nincs benne, amit ne láttunk volna már máshol és maga az alapötlet sem túl eredeti. Van itt időben oda-vissza utazás, Földet elözönlő, kegyelmet nem ismerő, vérszomjas űrlények (akik mit ad isten, kaptárban élnek), kihalt utcákon városi harc, szűk lépcsőházban kergetőzés, mélybe zuhanás, titkos laborban megoldáskeresés, családegyesítés stb…. kötelező karakterek és néhány kiszámítható fordulat.
Egy ilyen filmben szerintem sikerült megtalálni a tökéletes középutat ezt illetően - különben sem ezen van a hangsúly. Tetszett az is, hogy bemutatták a világ reakcióját egy ilyen típusú háború kapcsán, a tüntetéseket, a depressziót, a carpe diem mentalitást és társait. Azt mondjuk sajnáltam, hogy ezt a későbbiek során egy-egy karakter példáján keresztül még tovább lehetett volna mélyíteni, de így is értékelem, hogy gondoltak rá a készítők. Az akció az idegen faj ellen feszült, pörgős és hiába olvastam jó pár ellenvéleményt az ábrázolásuk kapcsán (ami egyébként szintén egy érthető álláspont, hiszen századjára is megint ilyen kutyaszerű dögöket kell aprítani), nekem valamiért bejöttek ezek a fehér, szilánkokat "köpködő" nyavalyások. Az viszont eléggé megérződött, hogy a látvány és Chris Pratt mellett más színészre nem nagyon maradt pénz, ugyanis a csapattagok eléggé kispályások és a legtöbbször feledhetők. Kivéve azt az Yvonne Strahovski-t, akinek a karakterét nem fogom explicit elspoilerezni ebben az írásban, de aki látott már filmet életében, valószínűleg a legelső pillanattól ki fogja találni, kit játszik.
A bolygó teljes lakossága már csak félmillió fő, ami vészesen fogy, ezért segítségünket kérik. A jelenből elkezdenek embereket küldeni a jövőbe, de elég csekély az esély a túlélésre és a visszatérők túlnyomó többsége fizikailag és mentálisan is emberi roncs. Dan egy nap azon kapja magát, hogy a gyors állapotfelmérés után bevetésre alkalmasnak találják és már ott is a kezén a karperec, ami azt jelenti, hogy el kell búcsúznia a lányától és a feleségétől. Egy vegyes összetételű, főként civilekből álló csoporttal kell egy olyan küldetést végrehajtania, amire senki nem kötne életbiztosítást, de katonai múltja miatt talán ő és néhányan túlélhetik. Merthogy az idegeneknek egyetlen céljuk van, jóízűen elfogyasztani minket. A jövőben meglepő dolgokra derül fény és kiderül, hogy a megoldást elsősorban a jelenben kell keresnie. A ránk váró jövő nem túl rózsás, a túlnépesedés, a globális felmelegedés, a világjárványok és valamennyi olyan probléma markánsan megjelenik, amit ma még sokan elintéznek egy legyintéssel, de a jövőben már biztosan komolyabban vesznek, vagyis csak vennének, ha az idegenek nem jelentenék a végét az emberi civilizációnak.
Armor elmagyarázta, hogy mikor még Jamesként élt, Bibliát olvasott, templomba járt és imádkozott, de még mindig nem tartotta magát kereszténynek, hanem egy LMBTQ személynek, aki Jézust keresi. "Szerettem Jézust, és hiszem, hogy lehetsz LMBTQ és szereted Jézust. Hiszem, hogy lehetsz bűnös, aki szereti Jézust, de nem hiszem, hogy lehetsz bűnös, és igaz keresztény egyszerre… nem az a keresztény, aki azt mondja: "Hiszek". A keresztény valójában olyan valaki, aki ezt meg is éli. A keresztény valójában Jézus Krisztus tanítványa" – folytatta. Eletembe csak ket not szeretem born. "Jézus nem mondta nekünk, hogy folytassuk a bűnös életmódunkat, és minden rendben van... Úgy értem, mi értelme volt akkor meghalnia?... mindannyiunknak azt üzeni, legyen az hetero vagy homoszexuális, hogy bánjuk meg a bűneinket" - tette hozzá. ( CBN /Hetek)
Szakítása után félistenné gyúrta magát Szabó András Csuti Rajongói egyszerűen nem is értik, exfelesége hogyan hagyhatta el őt. Korábban már az Index is több ízben beszámolt Kulcsár Edina és Szabó András szakításáról, a páros együttöltött év után döntött amellett, hogy külön utakon folytatják. Bár mindez nagyon megviselte Csutit, az elmúlt hetekben egyre több időt fordít magára, és persze testére, követői egyenesen el vannak ájulva kinézetétől. Olyanok az emberek, mint a tükrök! Bodó Peti- Életembe csak két nőt szerettem - YouTube. Ott láthatod magad a szemükben. Ha a tükör jó és sima, a valódi önmagad látod, de ha a tükör törött vagy karcos, torz lesz a tükörkép is és elkezded azt hinni, hogy te az a torz tükörkép vagy – írta a fotóhoz Csuti, melyhez több rajongó is hozzáfűzte, hogy elképesztően jól néz ki. Sorra teszi tönkre a kapcsolatokat a pólócsókolgató rúzsbandita A fiatal lány elmondása szerint csak poénnak szánta tettét, a TikTok népe azonban egy emberként háborodott fel. Egyre nagyobb nézettségre tesz szert TikTokon az a videó, melyben egy fiatal lány egy Szent Patrik napi buliban kirúzsozott szájjal csókolgatja össze gyanútlan férfiak pólóját anélkül, hogy ezt ők észrevennék.
Az alkalmi vagy akár rendszeres vásárlás mögött persze más, teljesen ért-hető motivációk és megfontolások is meghúzódhatnak. Például befektetési szándékkal is lehet műtárgyakat felhalmozni: minden befektetői habitushoz rendelhető valamilyen műtárgycsoport – a konzervatív befektető a klasszikus művészetbe, a bevállalós a kortársba invesztálhat; az utóbbi nagyobb kockázatot vállal, cserébe a realizált haszon sokszoros lehet. Másik ok lehet a műgyűjtésre, ha valaki egy bizonyos társadalmi csoporthoz való tartozását szeretné látványosan megjeleníteni, hiszen egy műtárgy éppúgy státuszt szimbolizál, mint a ruha, amit hordunk, az autó, amit vezetünk, a hely, ahova nyaralni megyünk a családunkkal, vagy ahova vacsorázni hívjuk a barátainkat. Tradíció és divat a műtárgypiacon – Miért gyűjt a gyűjtő? - Hamu és Gyémánt. Meggyőződésem egyébként, hogy bármilyen motivációval kezdünk is műtárgyakat vásárolni, az esetek többségében kialakul az érzelmi viszony, a gyűjtői vonzalom, működni kezd a művészet varázsa – mondja Attila, aki több mint 20 éve maga is gyűjtő. Szenvedélye akkor kezdődött, amikor főművét ajándékba kapta, ez pedig teljesen felforgatta a műtárgyakhoz való viszonyát.