A főszereplő Jávor Pál: az első színész, aki magyarul egy magyar filmben megszólal. 1931-re hangfelvételre alkalmassá teszik a Hunnia Filmgyárat, a Kék bálvány itt készül. A film cselekménye az Egyesült Államokba vezet, ahol a hazájában tönkrement magyar földbirtokos, Lóránt György új életbe kezd hűséges inasával: pincérként próbál boldogulni. Sorsjegyen megnyeri egy birtok hatodrészét, és beleszeret az egyik tulajdonostársába, az inkognitóban lévő milliomoslányba, Marybe. Bár a lány apja hozományvadásznak tartja Lórántot, végül ráébred, hogy tisztességesek a fiatalember szándékai. Lóránt ráadásul távollétében visszanyeri a vagyonát, és miután az egzisztenciája is rendbejött, már semmi akadálya sincs a nászának Maryvel. A Kék bálvány a magyar hangosfilm sok motívumát előlegezi, de igen ellentmondásos mű. A lecsúszott földbirtokos a későbbi filmek markáns karaktere lesz, illetve Jávor Pál belehelyezkedése ebbe a karakterbe megalapozza a Jávor-imázst. A cselekmény külföldi kulisszák közé terelése visszatérő fogás a harmincas években, továbbá jelképes, hogy az első hangosfilmünk éppen Amerikában játszódik; ez mintha a hollywoodi típusú film és filmműfajok – a Horthy-érában meghatározó jelentőségű – vonzására utalna.
A harmincas évekbena Kék bálvány fiaskója után egy időre úgy fest, a hangosfilm magyarországi karrierje nem sikertörténet lesz. Székely István köszörüli ki a csorbát pontosan két hónappal később a második magyar hangosfilmmel, a Hyppolit, a lakáj jal (1931), amely ugyan a Lázár Lajos teremtette hendikkeppel indul – a premier utáni első napokban alig valaki kíváncsi rá –, ám a kezdeti érdektelenség hamar lelkesedésbe csap át, és megrohamozzák a mozikat a nézők. A Hyppolit, a lakáj már nem akcióirányult, hanem "beszélőfilm". A Kék bálvány kudarca is hozzájárul ahhoz, hogy a harmincas években az "akciók" helyett inkább a dialógusokra építő, a kamarajelleget, valamint a helyzet- és a jellemkomikumot preferáló vígjátéki mintázatok válnak uralkodóvá a magyar filmben. – a Nemzeti Filmintézet filmtörténeti és pedagógiai módszertani weboldala
A sors úgy hozza, hogy az este folyamán, egymástól függetlenül, mindketten vásárolnak egy-egy sorsjegyet, amellyel tulajdonrészt szereznek egy isten háta mögötti farmon. Jelenet A kék bálványból (Fotó: Nemzeti Filmarchívum) A báró hű inasával együtt elutazik a birtokra, ahol találkozik az öt másik tulajdonostárssal, köztük az inkognitóban lévő Maryvel. Egymásba szeretnek, de közben megérkezik a lány féltékenységtől gyötört vőlegénye is, aki le akar számolni a férfival. A bonyodalmakat fokozza, hogy a társaság tagjai közül valaki ellopja a kínai Wu imádott bálványát – olvasható a Nemzeti Filmintézet weboldalán. A Lázár Lajos által rendezett film még a némafilmes esztétika jegyében készült: színpadra illő gesztusokat használó színészek színpadias díszletekben mozognak statikus kamera előtt, a szájukba adott dialógusok pedig hangjátékszerűen mesélik el a történetet. A Kék bálvány ugyanakkor a kortárs hollywoodi filmekből is merít, a történetben vannak kalandfilmes, westernes, romantikus, burleszk-, musical- és krimielemek is, összehangolásukra azonban sem a forgatókönyv, sem a rendező nem képes – írja a Nemzeti Filmintézet a weboldalán.
A filmekhez azonban magántőke is kellett: ezt A kék bálvány esetében Schiffer Miksa építési vállalkozó ajánlotta fel – egyes források szerint egy útépítési megbízásért cserébe. A forgatás 1931 tavaszán kezdődött, de az új technológia alkalmazása nem várt nehézségeket okozott. A filmkészítők először találkoztak például azzal a problémával, hogy egy-egy elrontott szöveg miatt teljes jeleneteket kell újravenni. Bolykovszky Béla világosító így emlékezett vissza: "Az első hetekben bizony inkább egy hangosfilm-iskola növendékeihez hasonlítottunk, mert nem mindig tudtuk úgy elhelyezni a mikrofont, hogy ne látszódjon a képben, ne vessen árnyékot a színészre, és olyan helyzetben legyen, hogy a felvett hang minden igényt kielégítsen. A film főleg emiatt készült el a tervezett egy hónap helyett három hónap alatt, ami persze jelentős anyagi túllépést is okozott. " A filmet az 1917 óta alkotó Lázár Lajos rendezte, a forgatókönyvet Lőrincz Miklós és Faragó Dezső György írták. Az első kifejezetten filmre írt betétdalok szövegét Harmath Imre, zenéjét Angyal László szerezte.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy hangot már hallhatott a magyar közönség korábban is a mozgóképszínházakban: az 1929-es Csak egy kislány van a világon eredetileg némafilmnek készült (Eggerth Márta és Jávor Pál főszereplésével), de tartalmazott néhány hangosított jelenetet is. Rendező – Lázár Lajos Szereplők – Jávor Pál, Gózon Gyula, Beregi Oszkár, Radó Nelli, Pethes Sándor, Makláry Zoltán, Prinz Mimi, Dezsőffy László, Fekete Pál Fotó: Magyar Filmörökség (Visited 1136 times, 10 visits today) Kapcsolódó bejegyzések
fekete-fehér magyar játékfilm, 1931, rendező: Lázár Lajos író: Bónyi Adorján, forgatókönyvíró: Lőrincz Miklós, Faragó Dezső György, operatőr: Eiben István, zeneszerző: Angyal László, hangmérnök: Lohr Ferenc, főszereplők: Jávor Pál, Gózon Gyula, Beregi Oszkár, Radó Nelli, Pethes Sándor, Vendrey Ferenc, 90 perc A film adatlapja a Filmkeresőn Miről szól? A vagyonát elvesztő Lóránt György báró (Jávor Pál) inasával, Péterrel (Gózon Gyula) közösen az Egyesült Államokban kezdene új életet, de elbocsátják a pincér állásából. A bárban, ahol a bánatát éppen alkoholba fojtja, felfigyel rá a fiatal Mary (Radó Nelli), egy milliomos család sarja. A sors úgy hozza, hogy az este folyamán, egymástól függetlenül, mindketten vásárolnak egy-egy sorsjegyet, amellyel tulajdonrészt szereznek egy isten háta mögötti farmon. Hű inasával együtt Péter elutazik a birtokra, ahol találkozik az öt másik tulajdonostárssal, közte az inkognitóban lévő Maryvel. Egymásba szeretnek, de közben megérkezik a lány féltékenységtől gyötört vőlegénye is, aki le akar számolni a férfivel.
Nem változott, hogy amennyiben a munkáltató ezen értékhatárokat meghaladó összegben utal, úgy a felettes rész egyes meghatározott juttatásként adóköteles, így a keretösszeget meghaladóan nyújtott juttatások után 15, 5%-os szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetnie a munkáltatónak. Az adó alapja az egyes meghatározott juttatások tekintetében a juttatás 1, 18-szorosa változatlanul. Várható változások 2021. júliustól A jelenleg benyújtott törvényváltozások értelmében 2021. júliustól várhatóan a korábbi 450 ezer forintos éves értékhatár lesz érvényben. Ahogy korábbi adóváltozásokról szóló tájékoztatónkban is írtuk a törvényjavaslat megszűntetné a költségvetési szervek és az egyéb munkáltatók által nyújtott béren kívüli juttatásokkal összefüggésben meghatározott ún. rekreációs keretösszegek közötti különbséget, egységesen várhatóan 450 ezer forint lesz a keret. Szép kártya átjárhatóság 2021. Az adóváltozásokkal kapcsolatos javaslat elfogadását, kihirdetését követően a végleges jogszabályváltozásokról is beszámolunk.
A járvány okozta negatív gazdasági hatásokra reagálva a kormány több olyan intézkedést is hozott, amely arra ösztönözte a munkáltatókat, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a SZÉP- kártyára utalandó béren kívüli juttatásokra. Ezek közé tartozott a SZÉP-kártya keretösszegek megemelése, - amely természetesen a munkavállalóknak is kedvez-, illetve a szocho- mentesség bevezetése is. SZÉP-kártya: megszűnnek az alszámlák közötti határok - BLOG | RSM Hungary. Ezen intézkedések a meghosszabbodó járványügyi helyzetre tekintettel a jelenlegi szabályozás szerint 2021. június 30-ig maradnak hatályban. A márciusban hatályba lépő 150/2021-es Kormányrendelet felhasználói szempontból hozott ideiglenes könnyítést: a jogszabály lehetővé teszi, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követően 60 napig a 2 évnél régebben a SZÉP-kártyára utalt összegeket a fentebb említett extra banki díjak megfizetése nélkül lehessen felhasználni. Ezt a rendelkezést egészíti az április 25-én hatályba lépő Kormányrendelet, melynek értelmében az év végéig szabad lesz az átjárás a SZÉP-kártya alszámlák között.