Életének 73. évében elhunyt Dinnyés József zeneszerző, énekes-gitáros - közölte a hírt közösségi oldalán testvére, Dinnyés Ágnes. A bejegyzés szerint Dinnyés Józsefet hétfőn érte a halál. Dinnyés József 1948. augusztus 4-én született Szegeden. Dinnyés józsef meghalt. 1963-ban kezdett énekelni, 1966-ban alapító tagja és dalszövegírója volt az első magyarul éneklő szegedi zenekarnak, az Angyaloknak. 1967-ben Karrier című, Veress Miklóssal közösen írt dalával lett országosan ismert, amellyel 2. helyezést ért el az első magyar pol-beat fesztiválon. Egy szál gitáros, szájharmonikás, közéleti témákat megéneklő dalai miatt egy ideig magyar Bob Dylanként, "Bob Dinnyésként" emlegették annak dacára, hogy Bob Dylan ekkor már egészen más utakon járt és Dinnyést is egyre jobban foglalkoztatta a magyar költészet. 1973-as, első kislemezén két Buda Ferenc- és egy Morgenstern-vers mellett egyetlen saját szerzeménye, az Aranyos emberek szerepelt. Az 1970-es években egyrészt a versmegzenésítések és a saját dalok kettőssége jellemezte műsorait, másrészt az, hogy miközben számtalan koncertet adott országszerte, sőt hivatalos ünnepségek, KISZ-táborok állandó fellépője volt, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat egészen 1985-ig nem volt hajlandó nagylemezt készíteni vele, akkor is kicenzúrázták a címadó Határtalanul című dalát.
A lemez megjelenése után öt évvel megjelent a Kín és dac című, 35 dalos albuma költők verseire. Ezt követte a ezt követte az Ezt nem fújta el a szél (1992), Töretlen hittel (2000), továbbá 14 kazettán népballadák, zsoltárok, énekelt versek. Az 1990-es években alapított Aranyalmás Kiadó sorra megjelentette a hosszú évek során összegyűlt szerzeményeit. Öt évszázad magyar nyelvű költészet verseiből előadássorozatot szerkesztett. Meghalt Dinnyés József - alon.hu. Szabadiskolát alapított, melynek keretein belül a történelem, irodalom és a zene hármasságát mutatta be az érdeklődő kisközösségeknek. Igazi népművelőként járta az ország településeit, a Kárpát-medence magyarlakta területeit. Dinnyés József 2012-ben a szombathelyi börtönben is énekelt. Bonyhádi Zoltán 2001-ben megkezdődött 24 CD-re tervezett életmű-sorozatának kiadása. 1988-ban Dalaim könyve címmel kötete jelent meg, róla Sebők János írt könyvet A daltulajdonos címmel. Aktív szerepet játszott a hagyományőrzésben: a Tanítók Emlékfája mozgalom szervezőjeként csaknem száz emlékfát állított már azért, hogy "a múltat ne felejtsük el".
1973-as, első kislemezén két Buda Ferenc- és egy Morgenstern-vers mellett egyetlen saját szerzeménye, az Aranyos emberek szerepelt. Az 1970-es években egyrészt a versmegzenésítések és a saját dalok kettőssége jellemezte műsorait, másrészt az, hogy miközben számtalan koncertet adott országszerte, sőt hivatalos ünnepségek, KISZ-táborok állandó fellépője volt, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat egészen 1985-ig nem volt hajlandó nagylemezt készíteni vele, akkor is kicenzúrázták a címadó Határtalanul című dalát. A lemez megjelenése után öt évvel megjelent a Kín és dac című, 35 dalos albuma költők verseire. Ezt követte a ezt követte az Ezt nem fújta el a szél (1992), Töretlen hittel (2000), továbbá 14 kazettán népballadák, zsoltárok, énekelt versek. Az 1990-es években alapított Aranyalmás Kiadó sorra megjelentette a hosszú évek során összegyűlt szerzeményeit. Öt évszázad magyar nyelvű költészet verseiből előadássorozatot szerkesztett. Szabadiskolát alapított, melynek keretein belül a történelem, irodalom és a zene hármasságát mutatta be az érdeklődő kisközösségeknek.
Gulyás László szegedi történész, egyetemi oktató hiánypótló könyvében mintegy negyven belső térképpel is illusztrálva ismerteti azokat az 1690 és 1914 közötti nemzetiségi törekvéseket, amelyek végül Trianonhoz vezettek. A szerző szakít a marxista történetírás toposzaival, és új megvilágításba helyezi a Kárpát-medence történetét.
Gulyás László történész, főiskolai tanár a hallgatók szerint rasszista, homofób, szexista megjegyzések sokaságát használta online megtartott, a Migráció és menekültügy a XX. században című tantárgy óráján. Az ügy a Juhász Gyula Pedagógusképző Karra került, mert Gulyás Lászlót ezen a karon alkalmazzák – írta meg a. A történész, aki egyben a Magyarságkutató Intézet tudományos tanácsadója is, március 15. alkalmából megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetését. Az oktató egyik hallgatóját, aki Győzike fényképével jelentkezett fel az órára, arra utasította, hogy az ismert roma személyiség képét távolítsa el. A diákok szerint Gulyás úgy fogalmazott: Tehát én utálom a cigányokat, de a Győzikét végképp, ne kelljen már néznem. Ezután egy meglehetősen szexista megjegyzés következett: Az lenne a tökéletes, ha Claudia Schiffer a hálószobámban tartózkodna, de tudom, hogy a hallgatónak minden jó. Ezek után Gulyás megjegyezte, hogy afrikai civilizáció nincs. Ott a fekák az őserdőben lófaszt se csináltak.
Üdvözlettel: Prof. Dr. Gulyás László egyetemi tanár" A levélből világosan kitűnik, hogy az egyetemi tanár téveszméje szerint neki alapvető joga van idegenek előtt nyíltan rasszista kijelentéseket tennie, pedig nyilvánvalóan nincs, és nem csak azért, mert törvénytelen, hanem azért sem, mert a hallgatók a tananyagra és az ahhoz kapcsolódó észrevételekre kíváncsiak, nem pedig különböző népek öncélú és szükségtelen szidalmazására. Megint másik kérdés, hogy szerinte ezek a kijelentések egyenértékűek a nemzeti, polgári, konzervatív értékrenddel, ami – főleg utóbbira nézve – egyértelmű tévedés, bár tudjuk, hogy ma már a közvagyon privatizálását is ilyen szövegekkel szokás elfedni a NER-ben, nemhogy holmi széljobbra csúszott véleményt. De ami ennél is súlyosabb, hogy ilyen magas fokú iskolázottsággal hogyan lehet valaki annyira tompa kés a fiókban, hogy a "kocsmaasztal" helyett random idegenek előtt harsogja szélsőséges nézeteit, holott bárki számára borítékolható lehet, hogy az ilyen közönséges viselkedésnek előbb-utóbb következménye lesz.
Az elmúlt egy-két évtizedben alighanem ő volt, aki legalaposabban dokumentálta az ÉS-ben megjelent írásaiban az Akadémia és a hazai felsőoktatás átalakulását. Az Élet és Irodalom idézett cikkében a Gulyás-ügy kapcsán Kenesei István ezt írta: "Kezdjük a jó hírekkel. Elárulom: nagy kő esett le a szívemről, amikor kiderült, hogy a hajdan a szegedi mérnöki karról a tanárképző karra átigazolt professzort, aki a regionális tudomány után Pécsett történelemből is szerzett egy PhD-fokozatot, majd csúfosan elbukott a szegedi rektori pályázatával, aki továbbá azokat a minősíthetetlen rasszista, nőgyűlölő stb. beszólásokat engedte meg magának a kurzusain, nem a Szegedi Tudományegyetem terjesztette fel a március 15-i kitüntetésre, hanem a másik munkahelye, a Magyarságkutató Intézet. Az SZTE-t hibáztatóknak tehát meg kell nyugodniuk, hogy az egyetemnek nem állt módjában visszavonatni a javaslatot, hiszen nem is tudtak róla. " Az idézethez szükséges hozzátenni, hogy az üggyel kapcsolatban kérdésként az merült fel a sajtóban: Gulyás László melyik munkahelyének köszönheti a kitüntetését.