1 2 3 4 5 Rendezés: Nézet:
Innovatív, beépített fagyvédelmi technológiával van felszerelve... 4 680 Ft-tól GARDENA Classic többfunkciós locsoló készlet A GARDENA Az ulmi (Németország) székhelyű GARDENA világszerte ház- és kerttulajdonosok millióinak kedvelt márkája a kertápolás területén... 4 620 Ft-tól 10 ajánlat Forgatható markolat Egyéni kezelhetőség előre vagy hátrafelé irányítható kioldómarkolattal. A szóráskép fokozatosan állítható a pontsugártól a kúpsugárig Ideális öntözéshez... 4 490 Ft-tól 13 ajánlat Az igényes öntözési feladatok különböző vízigényű növényeknél a multifunkciós Plus szórópisztollyal egészen egyszerűen elintézhetők. Az újfajta, Kärcher által kifejlesztett membrántechnológia... Egy készlet mindennel felszerelve, ami a kert kényelmes öntözéshez szükséges. Rain bird öntözőfejek 1. A szórópisztoly (cikkszáma: 2. 645-265. 0) a rögzíthető funkcióval rendelkező markolatnak köszönhetően a... 11 ajánlat A multifunkciós szórópisztoly különösen alkalmas a különféle igényű, legkülönöbözőbb növények öntözésére. Végülis a multifukciós szórópisztoly 3 permetképpel rendelkezik: öntözőfej,... A WBS 3 forgósugaras szórópisztoly ideálisan használható minden kerti tömlővel.
FELHASZNÁLÁS Az 5000 PC/3. 0 sorozatú rotoros öntözőfej közepes hatótávolságú, mely a legújabb fejlesztések eredményeként kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkezik. Az 5000 PC/3. 0 az öntözőfejek egy teljesen új generációjához tartozik.
Pünkösd ezzel mintegy megkoronázza az évet. Arra az időpontra esik, amikor a Nap ereje különösen nagy és még erősödik, a Föld azonban még "fiatalnak", paradicsominak tűnik. Pünkösd ünnepével lezárul a növekedő Nap, és a kilégzés időszaka is egyben, a tavasz üde zöldje nyáriassá változik. Pünkösd a magasztos Lélek, Szent Lélek, a Szellem kiáradásának ünnepe. Benne teljesedik ki az a növekedési folyamat, ami a húsvéti misztériumban elindul. A természet és a lélek szintjén, az Én belsejében ilyenkor apránként lehullik a sokféle szépség tobzódó virágszirma, s helyén a sokféle gyümölcs indul növekedésnek. Ezért annak ünnepe is, hogy mi magunk, egyszerű és emelkedett részünkkel hogyan tudjuk átengedni magunkat a szelleminek, s a szellem tüzében égve hogyan engedjük és hozzuk felszínre, majd akaratunkkal és tetteinkkel hogyan alakítjuk termővé, gyümölcsözővé kreativitásunkat. (Emil Bock) A közösségek ünnepe A pünkösdi ünnepben a lélek megújítását szeretnénk átélni. Azt az adományt, hogy a Szentlélek által minden emberi lélek megváltozhat, felismerheti úgy a világot, ahogyan addig nem volt képes.
A falu legényei között ügyességi versenyt rendeztek, s aki megnyerte, az tudhatta magáénak a pünkösdi király címet Forrás: MTI/Balázs Attila A tisztség nem tartott sokáig, maximum 1 évig, innét is ered, hogy a múlandó sikereket ma is pünkösdi királyságnak emlegetik. Pünkösdi királynéjárás A pünkösdi pár megválasztása az ősi tavaszünnepeken még a jó idő eljövetelét, a termést és a termékenységet szimbolizálta, amelyhez különféle szertartásokat is kapcsoltak. A kereszténység előretörésével ezeket a hagyományokat kiirtani ugyan nem tudták, de némiképp módosították a tartalmukat. Így a pünkösdi királynéjárás ugyan megtartotta a termékenységgel kapcsolatos jelentését, ám sokkal finomabb formában. A szokás szerint négy lány énekelve körbevitt a faluban egy ötödiket. Az udvarokban megálltak, hogy körbejárják a királynét és termékenységgel kapcsolatos mondókákat szavaljanak, a végén pedig ajándékot kapjanak. A szokás szerint négy lány énekelve körbevitt a faluban egy ötödiket Forrás: MTI/Balázs Attila Pünkösdölés A pünkösdölés során a pünkösdi király és királyné menyasszonyként és vőlegényként jelent meg és kíséretüktől körülölelve, énekelve és táncolva végigjárták a falut, hogy adományt gyűjtsenek.
Ha a húsvét a természet feltámadásának az ünnepe, akkor a pünkösd az emberi szellem tudatossá válásának a szimbóluma, annak az ünnepe, aki tud és megismer, és ezzel áthatottan a szabadságot keresi. A pünkösdi ünnepet tehát úgy kell felfogni, mint az emberi szellem megszabadulásának szimbólumát, mint az emberi törekvés nagy szimbólumát a szabadság, a szabadságban élő tudat irányában. Egy értelemmel teli világban kell, hogy éljünk. Mert mi emberek, nem egy álomszerű homályos éldegélésre vagyunk ide rendelve, hanem lényünk szabad, teljesen tudatos kibontakoztatására. (Rudolf Steiner) A lélek születése Évekig dolgoztam állami gondozásban lévő gyerekekkel. A legnehezebb mindig az volt, amikor a sorsukról faggattak. Azt kérdezték, miért kerültek ők ilyen helyzetbe? Büntetésből? Mit követtek el? Miért születtek meg, ha így kell élniük? Egyetlen válaszomat fogadták csak el: amikor azt mondtam nekik, hogy az ember háromszor születhet meg az élete során. Az elsőt – a testi születést, bizonyos értelemben – nem választhatja.
Fehér galamb: a templomban sok helyen a Szentlélek jelképeként fehér galambokat engedtek szabadon. Zöld ág: nyírfaágat, gyümölcságat, bodzát tettek pünkösdkor a házakra, az istállókra, hogy távol tartsák tőlük az ártó, gonosz szellemeket. Pünkösd ételei; Néhol már ősszel koszorúba font gesztenyét tesznek a verembe, hogy pünkösdkor a ház előtt vagy az utcán fogyasszák el. A Pünkösd hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál szokásos a pünkösdi bárányból való ételek készítése: báránysült, báránypaprikás. Egyes helyeken édes tésztákat ettek, hogy sárga legyen a kender, a tésztákat friss gyümölccsel - eperrel, cseresznyével - töltötték meg. Pünkösdvárás-csodavárás; Miután Jézus a mennybe ment, a tanítványok minden nap együtt voltak és imádkoztak. Mi lehetett imádságuk tárgya? Remélhették, hogy megszületik a messiás? Nem, hiszen a messiás már eljött, sot, küldetését betöltvén vissza is tért a mennybe. Remélhették, hogy Isten azonnal lesújt a gonoszokra?
Milyen jó volna, ha ma is rá tudnánk bízni magunkat a Szentlélek erejére, amikor nemcsak nyelvileg, de vallásilag, kulturálisan, szociálisan is minduntalan azt tapasztaljuk: egyáltalán nem egy nyelvet beszélünk… S milyen jó volna, ha ma is rá tudnánk bízni magunkat a Szentlélek erejére, amikor minduntalan abba botlunk, hogy noha Jézus Örömhírét, Isten szeretetét küldetésünk volna hirdetni, de sokszor élünk bezárva, bezárkózva, félve, elbizonytalanodva. S noha a Szentlélek kiáradása, a pünkösd lehet, hogy a legnehezebben megfogható, megérthető ünnepünk, fontos lenne a jelenség, az évről évre felolvasott és ismertként hangzó leírások mögött a lényeget, a Szentlélek erejét, a félelmek feloldását és az egység, a közösség keresését középpontba állítani. Ezt akarja, ezt várja és éppen ebben is segít a Lélek – s nem csak pünkösd ünnepén! Kondé Lajos / Magyar Kurír
Maj' kiviszük kicevicét, villő! Maj' behozuk a ződ ágat, villő! A lányokrë jó szerencsét, villő! A folyó mellett a bábut levetkőztették, majd a szalmát, amelyből a bábu alakját formálták, szétszedték. Mindegyik lány markolt belőle egy csomót és a vízbe dobta, majd figyelte, hogy merre úszik. A hiedelem szerint, akinek a szalmacsomója elúszik, még abban az esztendőben férjhez megy, akié pedig a part felé úszik, az megesik. A lányok, asszonyok a vizes szalmával arcukat is megdörzsölték, vagy a folyó vizével mosták, hogy egészségesek legyenek, ne legyenek szeplősek. Ahol folyóvíz nem volt, a bábu szalmáját elégették. A kicebábu kihordása után következett az úgynevezett villőzés, amikor is a lányok feldíszített, villőnek nevezett fűzfaágakkal sorra járták a falut. Mit ír a kiszehajtásról az irodalom? 1853-ban jelent meg Kelecsényi József részletesebb leírása Kolon (szlovákul Kolíňany, Nyitrai kerület) népszokásairól: "Virágvasárnapján a virágzó kisleánykák énekkel elegy járásukkal, egy szalmabábot felpiperézve, mit kicevicének neveznek, házról házra körülhordoznak, s énekszóval a faluban így zengedeznek: "Villő!
Villő faluvégén selyemsátor, Zengjünk itt most úgy mint máskor, Villő! Villő! ki visszük a kicevicét, S behozzuk a koncmesternét. Villő! Villő! "